Kertész Eszter: Rózsalámpa
Sajnos, nem tudom ki a költőnő, de a kötetben sok szép versre bukkantam, melyekben gyerek és felnőtt gondolatok váltakoznak…
egyszer azt gondoltam, de jó, lesz miből válogatni az iskolai szavalóversenyre, máskor pedig azon merengtem, hogy a vallás, a hit elemeit a versekben még nem biztos, hogy megértené a fiam…
a versek olvasásakor visszakerültem a gyerekkor(om)ba, a 10 éves vagy még fiatalabb „létembe” – láttam magam előtt a szüleimmel történő fényképnézegetést (Régi fénykép), vagy ahogyan ott állok farsangi jelmezben az iskola színpadán (Gyereksereg), a királylányt rajzolgató óvodás kislányt – aki mindig rövid hajú volt és folyton hosszú hajról álmodott (Királykisasszony); ahogyan a hűvös kertben hajolgatunk és ribizlit szedünk (Ribizliszörp), téli csúszkálásokat, madáretetéseket, a madarak utáni kukucskálást az ablakból (Madáretető, Télidő, Fészekrakó), a házat rajzoló óvodást (Tervrajz)… – mégis állandó felnőtt gondolatok kerengtek a körülöttem (gyermekvárás – Várakozás; megváltás, feltámadás (Égi herceg, Húsvétvasárnap), mélységes honvágy költözés miatt (Költözés), halál (Halott vakond) …
számomra tetszett a versek nagy része, a gyerekrajzokkal történő illusztrálás szintén; ami miatt a csillagot levontam, az az, hogy nem tudtam eldönteni, ez egy gyerekeknek szóló verseskötet, vagy felnőtteknek szóló versek a gyerekkor emlékeivel…
"A ribizliszörp télen is
egészen nyárízű.
Illatáról eszembejut,
milyen a nyári fű, "
(Ribizliszörp)
RIBIZLISZÖRP
Kiskosaram ribizlivel
csak lassan lesz teli.
De sokan szedjük, és apám
végül kipréseli.
A ribizliszörp télen is
egészen nyárízű.
Illatáról eszembejut,
milyen a nyári fű,
a nyáriruha, nyári kert,
a jó nyári szünet,
a nyári fény, a nyári kedv,
a ribizliszüret.
p. 36. Kairosz Kiadó
HALOTT VAKOND
A földből az ásó fordította ki.
Földfekete bársony szőre van neki.
Olyan, mintha élne – pedig nem mozog.
Nehogy lássam holnap, kisásót hozok.
A gödröt levéllel jól kibélelem.
Jön a szomorúság s cseppnyi félelem.
Apró ág-kereszttel jelölve a sír.
Hely kell az embernek, ahol néha sír.
p. 41. Kairosz Kiadó
RÉGI FÉNYKÉP
Apa itt kisfiú. Gyerek,
Körötte a világ kerek.
Én ekkor még titok voltam
– és e nélkülem-világban
kislány-anyám vajon hol van?
Bár e régi fénykép sárga,
látszik rajta apasága.
Gyereklába, gyerektalpa,
mint mostani kisfiúké.
Mégis apaarc az arca.
Hogyan tud rajta látszani,
hol lesznek homlokráncai?
Csak még gyerek, nem tud róla.
Figyelem a tükörképem:
ilyen lesz egy anya orra?
p. 35. Kairosz Kiadó
ANGYAL
Ó, bárcsak látnám, láthatnám egyszer,
amint repül az ünnepekkel,
vagy ahogyan a földön landol
– nemcsak elszórt angyalhajakból
sejthetném, ha erre járt,
ha a ház fölött vagy rajta át
elsuhant. Ha egyszer látnám,
fényét jól szemembe zárnám,
s megmondanám, hogy mindig várom,
jöhet, mégha nincs is karácsony.
Nem kell, hogy ajándékot hozzon,
ne féljetek! – csak ennyit mondjon.
p. 47. Kairosz Kiadó
KÖLTÖZÉS
Teherautó hozta el,
amit csak lehet:
itt az ágy, a szék, az asztal,
képek, szőnyegek.
Minden babám, bábom, mackóm
mától itt lakik,
zöldnadrágos egerem is
itt szomorkodik.
Mert ott maradt a régi ház,
spalettás ablakok,
pirosvirágú gesztenye
törzsében sok titok.
A szarkaláb, a sombokor
el nem költözködött.
Ott sírdogál egy csöpp manó
a bukszusok között.
És még valami ott maradt,
hogy mi, azt nem tudom.
Nyolc múltam. Az a nyolc év
hiányzik oly nagyon?
pp. 44-45. Kairosz Kiadó
TERVRAJZ
Legelőször házad alatt
legyen sziklaszilárd alap.
Jó, ha fala tetőig ér,
megóv ősszel, ha fúj a szél.
Legyen jó széles ablakod:
a nyári lomb benézzen ott.
Legyen tető, tetőn cserép,
eresz alatt víg fecskenép,
ajtó, szélesre táruló,
kilincs, tenyérbe simuló.
Legyen egy tágas nagyszoba,
hogy mind beférjen majd oda,
ki vendégségbe érkezik,
s kályhádnál ülne reggelig.
pp. 24-25. Kairosz Kiadó
VARJÚ
törékeny az inda
csupasz a veranda
fázik a gerenda
felettünk kering a
tollas reverenda
p. 20. Kairosz Kiadó
Ajánlott bejegyzések: