Arto Paasilinna: A nyúl éve
Annyira nem tetszett, mint vártam – nem szeretem az ilyen „lehetetlen” könyveket.
Persze értem a lényeget, de én már csak ilyen maradok. Nem szeretem az ilyen céltalanul mozogni a világban könyveket…
Leginkább a vége tetszett, a szovjet-élmények; félelmetes volt a küzdelme a rozsomákkal, nem kevésbé volt véres a szemtelen holló kinyúvasztása; betegesnek tartottam a Kekkonen elnököt tanulmányozó szereplőt, talán az volt a legszebb ahogyan elboldogult ez a Vatanen egyedül. Bátor volt, nem ijedt meg semmiféle munkától, eldolgozgatott, eléldegélt, elsütögette hol a halat, hol a rénszarvas húst, oszt senki sem kereste…élte azt az életet, amit végül ő választott magának – távol a beteg, fertőzött, civilizált élettől.
Amelyben döntően már olyan jelenségekkel, emberi tulajdonságokkal találkoztunk mint az emberi kicsinyességgel, lenézéssel, kiszolgáltatottsággal, megalázással, a bizalmatlansággal… a medvevadászattal pl. lehúzza a leplet a „felső tízezer féktelen és gátlástalan és hiábavaló kis szórakozgatásairól”… viszont megható volt , ahogyan a Naruska-beli emberek minden szó és kérdés nélkül vendégül látták.
Amit viszont kicsit hiányoltam: nem volt túlméretezve alkoholfogyasztással, pedig vhogy tudván, hogy az északi népeknél ez egy fontos téma, többet vártam – nem hiányzott, de kevesellettem.
Fura, de a rendőrök Finnországban is ilyen egyszerű lények? – fordult meg a gondolataimban, miközben olvastam, de talán ott tapasztalhatott emberi viszonyulást, emberi odafordulást Vatanen – az az egyik legjobb rész…
Nem fogom elfelejteni a könyvet, de nem lesz kedvenc könyvem.
Elképzelhetetlennek tartom, hogy vki tudjon úgy boldogulni, hogy nincs állandó munkahelye, ahonnan a megélhetéséhez szükséges pénzt elő tudja teremteni a következő hónapra, és így tovább, és így tovább. Jó lenne, ha vki ezt megsúgná, hogy lehet…
…leginkább a Tuti duók c. filmben azt a pasit juttatta eszembe, aki elment otthonról cigit venni, de már két éve rója az utakat egyik karaoke-bártól a másikig…
http://www.filmgoer.fi/new/elokuva/jaeniksen-vuosi
Jäniksen vuosi (1977) – Kaarlo Vatanen (Antti Litja)
Ajánlott bejegyzések: