A könyv tartalma, bár elolvastam az itteni értékeléseket, azért meghökkentett. Tudtam, mire számítsak, és olvasok is szomorú, lehangoló, hétköznapi tragédiákkal teli történeteket, írásokat manapság, mégis egyes írások után felszisszentem. Való igaz, nem túlzottan idézik fel a megszokott karácsonyi hangulatot, ámde felidézik karácsonyt „körülölelő” iszonyatos, megrendítő, fonák emberi tulajdonságokat, jellemeket. Merthogy ilyenek is előjönnek ám karácsonykor, csak ekkor nem erről beszélünk elsősorban.
Az első három novella tetszett inkább, az utolsó kettőről nem is nagyon értettem, miért került be ebbe. A Napló Mikulás-országból c. azért még visszahozta a karácsony plázás-karácsonyi-zene-szól-mindenütt-karácsonyi-fények-villódznak-mindenütt-Mikulásba-és-Krampuszba-botlasz-mindenütt hangulatát, jókat derültem a helyzeteken, amibe egy Mikulást kísérő/segítő krampusz itt: elf (manó) kerül; jó kis tükröt tartott a tisztán lüke szülők elé, (azért jó pár pofont inkább ők érdemelnének ki, mint a gyerkőcök), sok helyzetből érezhető volt, hogy nem csak a gyerekeikre férne rá egy kis nevelés, de magukra a szülők még inkább, el sem tudjuk képzelni sokszor, milyen undorító szülők léteznek – na, itt kaptunk egy kis ízelítőt…ennek ellenére tetszett mindez. De a fejemből nem tudott kiköltözni az oda befészkelő, és ott motoszkáló gondolat, hogy remélem, egyik gyerekem sem végzi majd diplomásként Krampuszként – elénk tárult egy olyan „kényszermunkavállalós” körkép, amitől tényleg szenvedtem és kicsit meg is ijedtem. A Karácsonyi üdvözlet volt a számomra a légütősebb, igazi arculcsapás volt a vége, egy folyamatos életed-szekálásaként éltem át a novellában a hirtelen és véletlenül feltűnt Khe Shahn valamennyi megszólalását – azt hiszem, ez is lehetett a cél, hogy az író átéreztesse a végső kikészüléshez vezető folyamatot… A Dinah, a karácsonyi kurva novellában jól megjelent az, hogy karácsonykor hajlandóak vagyunk csak a szépet, csillogót, meghatót, édeset stb. látni és érezni, de emellett nagyon sok embernek az életében a karácsony is ugyanolyan kiszolgáltatott, szomorú, pénztelen, keserű napot jelent az életében, mint a többi 364. Az első sor közepén Thaddeus Bristollal c. íráson jókat kuncogtam, de igazságtalannak is éreztem az igazságot…
Az Igaz történet alapján írás annyira bicskanyitogató hangulatot kelt, hogy nem tudom igaznak elhinni, annyira megalázó, felfuvalkodott, nagypocakú, pökhendi gondolatokat tartalmaz… Végül az A karácsony annyit tesz: adni novella pedig kifiguráz és nevetségessé tesz olyan emberi gyengeségeket, mint a kérkedés, a fennhéjazás, a lenézés, lekicsinylés, irigység, és az überelési-kényszer.
Az biztos, hogy a novellaválogatás címe találó, mert úgy hullik a nyakadba egy-egy-felismerés, mint egy jókora hidegzuhany…aztán le vagy taglózva…
Igaza volt annak az értékelőnek, hogy ezekkel az írásokkal nem lehet karácsonyi hangulatba kerülni – de csak részben, csak nem a pozitív, meghitt hangulat nem talál ránk – az összes többi, amiről szeretnénk ilyenkor megfeledkezni, az igen…
______________________________
A könyvet @t_ency Mikulás napján olvassunk mikulásos könyvet! c. kihívására olvastam el.
Idézetek:
Egyesek szerint a valóság furcsább dolgokat szül, mint a képzelet, és akik ezt állítják, azokról általában feltételezem, hogy nemrég töltöttek el néhány órát valamelyik exnejem társaságában!
Igaz történet alapján
Igazi úriemberként úgy kezelte a fiatal hölgyeket, mintha üvegből lettek volna, ami így utólag jogosnak tűnhet, mert mindegyikük meglehetősen átlátszóan mesterkedett.
Karácsonyi üdvözlet
Tizenöt perce sem voltam még a Varázsablaknál, amikor odajött egy fickó és megjegyezte:
– Milyen kibaszottul hülyén nézel ki.
El kell ismernem, volt benne némi igazság. De mégis, legszívesebben megmondtam volna neki, hogy nekem legalább fizetnek érte, míg ő ingyen teszi ugyanezt.
Napló Mikulás-országból
Azok számára, akik élvezik egy hüvelykszorító „kényelmét”, meleg szívvel ajánlom bármelyik gyötrelmes színdarabot, illetve betlehemes játékot. Ezekben a hetekben százak kiáltanak kegyelemért a helyi általános és középiskolák falai között.
89. old., Az első sor közepén Thaddeus Bristollal
A karácsony közeledte három dolgot jelent: rossz mozifilmeket, nézhetetlen tévéműsort, valamint minősíthetetlen színházi előadásokat. Itt igazi gerinctörő előadásokra gondolok, olyanokra, melyeket őseink az ellenség sanyargatására használtak még a kínpad feltalálása előtt.
89. old, Az elsp sőr közepén Thaddeus Bristollal
… krampusznak jelentkezem. Még a jelentkezésnél is rosszabb az a nagyon is valós lehetőség, hogy elutasítanak, és még krampusznak sem leszek jó. Ez lenne a totális kudarc.
11. old, Napló Mikulás--országból
Arra gondoltam, hogy krampuszként legalább a megfelelő helyen lennék. Mikulás-országban a többi krampusszal. Habos csdaországban fogunk lakni, óriás cukorrudak és mézeskalács házak között. Nem lesz olyan szomorú, mintha sült krumpliként ácsorognék a sarkon.
11. old, Napló Mikulás-országból
Amikor rám került a sor, azt mondtam, azért szeretnék krampusz lenni, mert ez volt az egyik legrémisztőbb állásajánlat, amivel valaha találkoztam. Erre kérdőn felemelte a tekintetét a jelentkezési lapomból:
– És…?
Biztos vagyok benne, hogy a drogtesztem pozitív lett. A vizeletmintámban úszkáltak a joint-csikkek, de mégis fölvettek, mert alacsony vagyok, százhatvanöt centi. Szinte mindenki alacsony, aki megkapta az állást. Egy törpe is van köztünk.
Napló Mikulás-országból. 12. o.
A Macy'snél a nő megkérdezte:
– Mi szeretne lenni? Főállású, esti vagy hétvégi krampusz?
– Főállású – válaszoltam.
A jövő héten, szerdán délben kell visszajönnöm.
Harminchárom éves férfi vagyok, és krampusznak jelentkezem.
Napló Mikulás-országból. 10. o.
Ma bejött egy kölyök a Mikuláshoz. Az anyja így szólt:
– Rajta, Jason, mondd el a Mikulásnak, hogy mit szeretnél. Mondd csak el neki.
Jason pedig megszólalt:
– Azt akarom, hogy a Prokton and… Gamble hagyjon fel… az állatkísérletekkel.
Mire az anyja kijavította:
– Procter, Jason, Procter and Gamble. És mit csinálnak az állatokkal? Kínozzák őket, ugye Jason? Ugye ezt csinálják?
Jason pedig azt mondta, hogy igen, kínozzák őket. Körülbelül hatéves lehetett.
Napló Mikulás-országból. 34. o.
A legédesebb krampusz egy queensi srác, akit Hógolyónak hívnak. Hógolyó teljesen belemerül a gyerekekkel a játékba, a szó szoros értelmében affektál, és végigbukdácsol a Mikuláshoz vezető ösvényen. Általában nem bírom, ha valaki így viselkedik, de Hógolyó annyira elragadóan csinálja, hogy legszívesebben megölelnéd. Tegnap együtt voltunk Mikulás-segédek. Teljesen izgalomba jöttem, amikor ilyeneket kezdett mondogatni nekem:
– Téged bármikor szívesen elkísérlek a Mikulás házához, Kobak.
Teljesen beleszédültem ebbe a flörtölésbe. Délutánra már alig bírtam magammal. Amikor véget ért a műszak, a vécében öltözködtünk, és hirtelen megjelent még három mikulás öt másik krampusz társaságában. Hógolyó mindegyikükkel flörtölni kezdett.
Hógolyó csak felülteti a többi krampuszt és a Mikulásokat is. Nagyon veszélyes játékot űz.
Napló Mikulás-országból. 30. o.
A legtöbb főnök korábban krampuszként dolgozott, aztán felküzdötték magukat a cukorka-ranglétrán, de még élénken él emlékezetükben az idő,a mikor jelmezt hordtak. A megbeszélést a következő tanáccsal zárták:
– Szeretnék mindenkit emlékeztetni rá, hogy még ha Fotós Krampusznak is osztották be valamelyik rettentően forgalmas hétvégén, a KRAMPUSZ NEM A MIKULÁS RABSZOLGÁJA.
16. old. Napló Mikulás-országból, Konkrét könyvek Kft., 2004.
Másodszor is végigmentünk az ösvényen, és megtudtuk, a különböző helyszínek kódneveit, ilyen például a „Hányós sarok”, ami egy tükörrel borított falat takar, ahol a rosszulléttel küszködő gyerekek általában kidobják a taccsot. Amikor valaki elhányja magát, a legközelebbi krampusz feladata, hogy elkiáltsa magát: – VAMOOSE.
Ez a neve az áruházban használt tisztítószernek.
Megmutatták a liftek mellett található „Úristen!” sarkot is. Amint a látogatók kilépnek a liftből, meglátják a sort, és felkiáltanak: „Úristen!” Az egyik krampusz feladata megnyugtatni őket, és elmagyarázni, hogy egy órán belül eljutnak a Mikuláshoz.
17. old. Napló Mikulás-országból, Konkrét könyvek Kft., 2004.
Aztán vannak olyan multimédiás eszközökkel felszerelt családok, amelyek csoportokba verődve a következő szöveggel jönnek:
– Oké, na, akkor most csináljunk egy képet úgy, hogy Anthony, Damaskus, Theresa, Doug, Amy, Paul és Vanity legyen rajta. Ráférnek mind a képre? Mikulás, mi lenne, ha Doug a nyakadba ülne, meg tudnánk csinálni ezt?
(…)
– Vanity és Damaskus, nézzetek ide, nem, nem, ide nézzetek!
– Mikulás, át tudnád karolni Amyt, miközben kezet fogsz Paullal?
– Így remek lesz. Nagyszerű.
22-23. old. Napló Mikulás-országból, Konkrét könyvek Kft., 2004.
Ma este Pultos Krampusz voltam a Varászfánál, és láttam, ahogy egy nő lehúzza a fia sliccén a cipzárt, és utasítja, hogy pisiljen a műhókupacra. Nagyon kicsi volt a gyerek, négy vagy öt éves, és engedelmesen odapisilt. A műágaikról csöpögő vizelet egy tócsában gyűlt össze a padlón.
29. old. Napló Mikulás-országból, Konkrét könyvek Kft., 2004.
– Jól van, Amber, mondd el a Mikulásnak, hogy mit szeretnél. Mondd el neki, hogy egy babát szeretnél, meg egy Barbie-t és azt a télikabátot, amit a katalógusban láttál.
A szülők felsorolják az ajándékokat, amiket már megvettek.
Nem szeretnék azt hallani, hogy „póni” vagy „tévé”, úgyhogy az egész látogatást végigdumálják, a gyerekek szájába adják a szavakat.
35. old. Napló Mikulás-országból, Konkrét könyvek Kft., 2004.
Míg a mi nyelvünk könnyedén siklik ki a szánkon, a vietnami nyelv úgy hangzik, mintha erőszakkal kényszerítenék ki az emberből úgy, hogy folyamatosan és könyörtelenül hasba vágják.
52. old. Karácsonyi üdvözlet, Konkrét könyvek Kft., 2004.
Timothy Speaks, akinek annyi lyuk volt a fülében, hogy könnyűszerrel le lehetett volna választani a fülcimpáját, mintha csak egy bélyeget tépne le az ember.
56. old. Karácsonyi üdvözlet, Konkrét könyvek Kft., 2004.
Ajánlott bejegyzések: