Varga Bálint: Zsé meg a haverok
Hasonlóan cuki és humoros, mint az Orsi és a tankok leszámítva az utóbbi történelmi komolyságát – míg Zsé, azaz Zsiga története végig megőrzi humoros gyökerét, mégha itt is találunk tragikomikus momentumokat.
Kedves, aranyos, vicces (vagy siralmas) a szülők botladozásait nyomon követni mialatt beletanulnak a falusi lét rejtelmeibe és nehézségeibe, tőlük sokkal könnyebb dolga van Zsének, aki csont nélkül befogadja a kecskét, farigcsálja vég nélkül a fakardokat, tizenháromezer-kilencszázhét-tizenháromezer-nyolcszáztízre győzi le Artúrt buszralövésben, könnyedén fordítja Kaszás Ember szavait, hallgatja Giza néni okosságait a fűnyírásról, berzenkedés nélkül prézlizi a vágott csirke combjait, dobja a (TNT-)bombafejeseket a tóba, vagy akár bámulja Forma1 helyett Beton Béla traktorműsorát a nyugágyban fekve… hát igen, ezek kérem a falusi létforma egyes elemei, és még sok más, amit Zsé és a haverjai élveznek..
Nem tudom, még a Merítés pontomat, de az biztos, ha megadom az 1 pontot, az a Kekec c. rész miatt lesz – ezt élveztem, de nagyon …
Amúgy szerintem az egész könyv könnyen felejthető, de ami majdhogynem végérvényesen beleég az emlékezetedbe az Zsé panírozó alakja, papa gondterhelten laptopozó alakja, mama szikrázó szemmel, összeszorított szájjal palacsintát sütő alakja, miközben mondja: „Lakjál, jól fiam, rendesen, mert egy ideig nem eszel frissen vágott csirkét.” (Zsé: „Én addig ettem, amíg a hasam már piszkosul feszült, mert ha a mama egyszer azt mondja, hogy egy ideig nem lesz frissen vágott csirke, akkor nem is lesz.” )
És hát a Kaszás Ember felejthetetlen alakja úgy egészében, meg Giza néne fűtengerben lengedező alakja… egyszóval ez a könyv talán felejthető, de nem egykönnyen felejthető főhősökkel…
Aranyos – elsősorban kalandvágyó kisfiúknak…(2-3-4. osztályosoknak). meg vidékre készülő értelmiségnek – bővítésre és átdolgozásra váró kézikönyv féle.
Ajánlott bejegyzések: