Bíró Szabolcs: Elveszett csillagok -
Egy kalandos egri nyár
Ez egy nagyon kedves, izgalmas, kalandos, szerethető könyv – szerethető szereplőkkel és történettel. Rejtélyekkel teli történettel, kalandokkal, izgalmakkal tűzdelt nyári szünettel – egy valós helyszínen.
Nagy előnye ez a könyvnek, magával ragadja az embert, ha a valós, mindennapjaink részét képező tárgyak, emlékművek, épületek, szobrok stb. új szerepben lépnek elénk: valamennyi egy lépcsőfok, egy állomás egy titkos feladvány megfejtéséhez vezethet.
Azóta másként nézek Dobó szobrára a Dobó téren, vagy azon kapom magam, hogy már megint silabizálom a buszról nézelődve a Hatvani kapu téren található Vitéz Szakáts Antal szakasz vezetőnek emelt emlékművön az oroszlán alakját, és eszembe férkőzik az is, hogy hogymegtehettem volna ezt jó pár évvel ezelőtt gárdonyis-sapkában a szobor alatt álldogálva, egy sokadik „felesleges” ünnepség végét várva – akár még unalmamban is… stb. stb.
A könyv több legyet üt(het) egy csapásra – de mindenképpen közel hozza az olvasóhoz Eger városát, annak műemlékeivel együtt, mert a feladványok megoldásával próbálkozva a könyv egy kisebbfajta városismertető funkciót is betölt.
Akik ismerik a várost és nevezetességeit, azok leporolhatják régi ismereteiket, akik meg nem ismerik, a számos látnivalót felvonultató könyvből válogathatnak és utánaolvashatnak egy-egy látnivalónak saját érdeklődésüknek megfelelően.
Várost megismerő csillagtúra, (amolyan ismerd meg szűkebb pátriádat-mozgalom-féle) – egy elveszettnek hitt Egri Csillag után.
A gyerekeknek mindenképp izgalmassá tette ez a kalandozás a nyári szünetüket.
A regény mindkét gyerek főhőse, Zalán Peti és Muhary Tünde kedves, pozitív szereplő, akik elkötelezettjei a kalandnak, a városnak – Tünde városhoz, Peti Gárdonyihoz fűződő szeretete összeköti és teszi eredményessé „játékukat”.
Örültem, hogy a néhány alvilági szereplő kivételével a felnőtt főhősök (Kata, Tibi, Árpi bá', várigazgató) is pozitívak és a gyerekek teljes értékű partnerei. Ha kell támogatják, segítik, de ha kell részesei a kalandjuknak.
Nagyon örülök a könyv létezésének – bár sokszor kissé Tourinformos érzésem támadt – de sebaj! –, a feladvány feltörése pedig kicsit a da Vinci-kód feltörésére emlékeztetett gyerekszinten – mégis tetszett. Annyi látnivalót megnevezett, hogy számomra is új feladatokat tűnök kitűzni – pl. megnézni a Vitkovics házat, vagy utánajárni, mi is az a Történelmi Tárház a Dobó u. 9-ben, vagy alaposabban megszemlélni a Dobó szobrot, vagy egyéb szobrokat a városban.
A két gyerek kalandozása, a pár térképvázlat böngészése olykor könnyeket csalt a szemembe, mivel a 14 éves és még korábbi életszakaszaimat idézte első sorban – nem Gárdonyi regényét – amikor is két alkalommal vettem részt várost felfedező és városismereti versenyen és – amikor még csapatokba verődve, feladatsorokkal a hónunk alatt igyekeztünk felfedezni (akik először jártunk Egerben) a számunkra totál ismeretlen várost…
Jó volt Egerben lenni könyvolvasós formában is, miközben nap mint nap, bizonyos időt ott – igaz más formában – de ott létezem…
Úgy vélem, Bíró Szabolcs könyve egy jó kis városfelfelfedezős fiús-lányos kalandkönyv 3. 4. osztályos gyerekeknek, ami talán meghozhatja az olvasási kedvet, később az Egri csillagokhoz, és azzal együtt a kedvet Egerhez.
Ajánlott bejegyzések: