Csapody Kinga: Jó gyerek lettem! - Avagy miért és mire jó a felnőtt?
Jópofa kis könyv arról, hogy egy felnőttek által rosszcsontnak vélt vagy nevezett kisgyerek rájön és elhiszi azt, hogy ő rosszcsont – és megjavul.
Csak azt hiszem, ez nem így megy – egy kisgyerek – kisgyerek és ennyi – nem filozófus, vagy pszichológus, hogy elemezze saját magát és feltételezett jótanácsokat osszon saját magának a megjavulás érdekében.
Amúgy egy másik párhuzamos életben//dimenzióban el tudom képzelni hogy van/lehet/akadhat ilyen – de szerintem, a földünkön nem – ráébreszt azért erre a könyv…
Egyszóval a gyerek azért gyerek, hogy felfedezze a világot, rácsodálkozzon és ha eközben csintalan, jó, rossz, esztelen, érthetetlen, hajmeresztő, meglepő, szívhezszóló stb. dolgokat tesz – teljesen érthető, és logikus. A felnőtt pedig azért felnőtt, hogy ebben a felfedező folyamatban segítse gyerekét, kinyissa a szemét, rámutasson jelenségekre, visszahúzza, hogy elmélyültebben szemléljen, hogy saját szintjén legyen lehetősége a gyerkőcnek minél több dolgot befogadni, megérteni, megtapasztani, újra kipróbálni, vagy netán legközelebb elkerülni.
Pásztohy Panka rajzai ismét tetszettek, nagyon aranyos, érdeklődő, nyílt tekintetű Zsombit alkotott. Egyik kedvencem az ovi kerítésén a csigákat szemlélő Zsombi és szundibarát Milli Nyuszival együtt lévő Zsombi. Jót mulattam az uszkáros rajzon, és jó ötletet kaptam a nagyi szendvicsarcáról. Aranyos volt az úsznitanuló-úszósapkás Zsombi és jó kis játék a nagypapival „játszott” nem-nem-nem-játék … A kis kuktaként segédkező Zsombitól pedig megkívántam a kókuszgolyót…
Jó ötletnek tartom – akármennyire is didaktikus, de fontos és nem elég elmondani – a könyv végén a tanácsokat a felnőttek dolgairól – azok tényleg felnőtt dolgok (konnketorba ki-bedugni, gyógyszert kiválasztani, forró edények közelében lenni stb.)
@meseanyu Merítés-díj / gyermekirodalom (2015) c. kihívásához.
Ajánlott bejegyzések: