Döbrentey Ildikó: Móna Manó barátai (Móna Manó mesék 4-7.)
Lényegesen jobb és színvonalasabb volt, mint az első rész.
Engem mindenekelőtt Levente Péter gyerekeket bevonó, szerepjátszós játékaira, és főleg szavaira, szövegszövésére emlékeztetettek a szövegek/történetek. (pl. Móna Manó tüzet rak címűben a süteménysütés, vagy Ábris sokzsebes nadrágzsebeinek tartalma)
Sokkal tömörebb és informatívabb, összetettebb szövegek ezek, mint az előző rész történetecskéi. A Móna Manó varázsol történeten jót nevettem, jó a varázsszöveg: Irgum-burgum szódabikarbóna, hova tűnt a Móna?
A Móna Manó gyöngyöt fűz tetszett leginkább, mert benne volt a gyerek, a természet, növények, termések, volt története, szépen haladt előre és szép vége volt. A giliszta is tudott aranyos lenni. A gyolcsvirág elnevezésen igen meglepődtem: http://www.nyest.hu/hirek/a-tavasz-elso-hirnoke
Szóval ez sokkal inkább tetszett, mint az első kötet. És állandóan Levente Péterre gondoltam… ;-)
Sajnos még mindig nem értem a betűk színekkel való jelölésének és a szótagolás jelentőségét.
@meseanyu Merítés-díj / gyermekirodalom (2015) c. kihívásához.
Ajánlott bejegyzések: