Bodor Attila: A ló, aki édességet tüsszentett
Nagyon kedves, nagyon szép, sok szeretetet magában foglaló könyvecske, történet, egymást segítő, nyíltszívű szereplőkkel.
Nagyon jó példa arra, hogy soha ne veszítsd el a reményt, mert mindenki előbb-vagy utóbb, de megtalálja az igazi helyét. Öreg, de nem kivénhedt ló visszatalál idős gazdájához, tündérek rátalálnak egy elveszett és reményvesztett lóra, kislány rátalál Ló Úrra, a szülők rátalálnak a legmegfelelőbb megoldásra, az emberek rátalálnak a legfinomabb süteményekre…. stb. stb. olyan jó ötletek a bennünket körülvevő mindennapokból, amik között a tündérek adta tehetség a bónusz.
Patás Mátyás, akinek tüsszentése nyalókát, tortát, minyont, vattacukrot és még sok-sok nyalánkságot hoz, meg barátokat, segítséget, és visszahozza szeretett gazdáját, na, meg főleg, a tanyát is, úgy, hogy ez már a heppyendnél is boldogabb véget ért.
Úgy, hogy olvasás közben végig mosolyogsz, és amikor észreveszed magadon, még inkább mosolyogsz.
Ez a könyv boldogságot hoz az életedbe, észrevétlenül mosolyt csal az arcodra és közben eláraszt szeretettel.
És nem mellékesen csodálatos rajzokkal, megnéztem már a honlapját, de keresni fogomSzimonidesz Kovács Hajnalka többi illusztrációját is.
Koczka Emesét a neve alapján egy szőke kiscsajnak képzeltem el, de akárhogy is van, nagyon örültem, hogy a rajzokon nem az, mert istenemre nagyon emlékeztetett egyik másik rajzon (30-31.old.) az én egyetlen keresztlányomra… Józsi bácsi alakja pedig mindenhol olyan jóságos nagyapó, Mesinek meg pont ilyenre van szüksége…
A ló neve pedig előhozta az alig egy éve meghalt nagyapámat.
A mese bevezető része, és az eleje elém idézte a Molnár, a fia meg a szamár hangulatát, a hétfőnkénti diavetítéseinket a szüleimmel.
A kommentekben pedig már előjött, de ide is leírom, volt egyszer egy tányérkám, a gyerekkori, amin a szamár aranyat tüsszentett…
Szóval így is lehet kerek egy történet, nekem sokat jelentett, és személy szerint ezeket is köszönöm, @atalant! :-) A könyveket ezért szeretem, az emlékekért, amiket felidéznek, az érzésekért, amiket ébresztenek.
Sajnálhatja az, aki elmulasztja elolvasni!
Ismét egy könyv a sok közül, amiből szeretnék sajátot!
@meseanyu Merítés-díj / gyermekirodalom (2015) c. kihívásához.
Ezt annyira jó, hogy megtaláltam:
http://aranymosas.konyvmolykepzo.hu/interju-bodor-attila-7740.html
http://szilviaferenczi.blogspot.de/2015/11/szimonidesz-kovacs-hajnalka.html
Ajánlott bejegyzések: