Hervay Gizella: Kobak könyve
Inkább nosztalgiából nyúltam ezután a könyv után, mint gyerekeimnek felolvasni… vhogy éreztem, hogy nem fog nekik bejönni…
Elkezdtem olvasni és találtam benne számomra szívemközelit, kíváncsiságból a gyerekeknek is felolvastam párat, de nem aratott sikert. Nem biztos, hogy igazán gyerekkönyv ez… de én mégis nosztalgiából kezdtem el, mert emlékszem, hogy az alsós olvasókönyvünkben több Kobak-történet szerepelt, és azok tetszettek nekem.
Most viszont elkedvetlenített, hogy a gyerekeknek nem jött be.
Voltak benne olyan mesék, amik tényleg meghatottak, és leginkább a Kobak harmadik könyvében lévők tetszettek: Lusta-mese, Mérges-mese, Árulkodó-mese, Rakétás-mese; ezek mellett pedig a Labda-mese, Kötényes-mese vagy a Piros-autós-mese, és hát örök, felejthetetlen mese marad alsós koromtól kezdve a Tréfás-mese.
„Kutyagumi!”
„Fafejű!”
„A kutyafáját!”
Nagyon élveztem viszont a gyerekrajzok szerepeltetését a könyvben; ezek nagyon tetszettek, és jó ötletnek tartom.
A Kobak-történeteteket @fióka Hervay Gizella és Szilágyi Domokos – családi olvasás kihívásához szánom.
Ajánlott bejegyzések: