Szürke Bagoly: Két kicsi hód
Nagyon szép és megható történet, de azt hiszem, én már felnőttem ehhez.
Mindig meggyorsul dobogni anyai szívem, ha magányos gyerekek egy ötlettől vezérelve felkerekednek és nekiindulnak a nagyvilágnak – itt pedig egy teljesen ismeretlen vakvilágnak vágnak neki, aggódásom nőttön nőtt.
Ebben a felnőttebb gyerekeknek szóló kalandos mesében a "kötelező+ meseelemeknek megfelelően a jó elnyeri méltó jutalmát, de a gonosznak hitt emberről is kiderül, hogy vajszívű és jó, segíti felebarátait.
Lehet, hogy ez a történet abban az időben még működött, és elérte az emberek szívét, de manapság sajnos már az érzelmek szintjén hathat, mert a valóságban sem ez a biztonság, sem az a fajta gondviselés, gondoskodás, odafigyelés nincs meg úgy általában az eberekben – kiveszett, itthon is – nem még a Távoli Kontinensen.
Szép és megható történet, megható, ahogyan a gyerekek szeretnek, ahogyan az apa szeret és aggódik értük, megható, amilyen önállóak és életrevalóak a gyerekek, és amilyen gondoskodóak, felelősségteljesek testvérükért és az állatokért. Igazi két bátor gyermek, akik aggódva, tele feszültséggel nekivágnak a számukra ismeretlen városnak, emberek közé azért, hogy megvalósítsák egyetlen céljukat: ismét összekapcsolni a két egymástól elszakított kis hódot.
Bátor vállalkozás, ahogyan fokról fokra haladnak előre, küzdik le az útjuk elé kerülő akadályokat – szimpatikus az is, ahogyan az emberek hozzáállnak ehhez a „vállalkozáshoz” (a gyülekezet pénzzel segít, Sárga Haj összeköttetéseket kerít, a rendőr kísér és „képvisel”, az állatkert igazgató pártfogol). Emiatt szimpatikus lett nekem ez a regény, egyetlen gondom volt a régies, sőt avítt nyelvezettel – nekem túl poros volt – pedig én nagy türelemmel vagyok az ilyesfajta problémákkal szemben.
Képekről megnéztem a vidrát és a hódot köszönhetően a küzdelemnek, de nem lett nekem egyik állat sem a kedvencem…hiába, nem rajongok én az ilyen szőrös állatokért…sem.
Hód: https://www.google.hu/search?q=h%C3%B3d&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ei=LajCU_DsBImP7AaR74C4BA&ved=0CC8QsAQ&biw=1024&bih=639
Vidra:
https://www.google.hu/search?q=vidra&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=a6jCU8TgNYje7AaV3YDQDg&sqi=2&ved=0CAYQ_AUoAQ&biw=1024&bih=639
A képek alapján egyik állatot sem kedvelném, de talán a vidra szimpatikusabb…
A Delfines kihíváshoz olvastam, már jó régen a várólistámon volt ez a könyv…
_____________________
amik - hód (beaver)
nigik - vidra
karibu - szarvas
vhapahó - Kacagó Bagoly
odzsibve, vagy odzsibua indiánok közt játszódik, Északkeleti vagy erdővidéki indiánok közé tartozó törzs
tipi - kúp alakú indián sátorféle
https://www.google.hu/search?q=tipi&client=firefox-a&hs=oNM&rls=org.mozilla:hu:official&channel=sb&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ei=TZXCU77yCpSB7QbLtoH4Bg&ved=0CB8QsAQ&biw=1024&bih=639
vigvam (wigwam) -
https://www.google.hu/search?q=vigvam&client=firefox-a&hs=G4g&rls=org.mozilla:hu:official&channel=sb&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ei=lJXCU6XPB-O57Aa1toCADQ&ved=0CDcQsAQ&biw=1024&bih=639
Az író pedig: Kanada egyik legnépszerűbb írója az Angliában született és nevelkedett Stansfield Belaney, Grey Owl, azaz Szürke Bagoly néven vált híres. Az odzsibvé indiánok között élt, s feleségét is a törzs tagjai közül választotta.
Indiánok: http://hu.wikipedia.org/wiki/Indi%C3%A1nok
The word tipi comes into English from the Lakota language.[17] The Lakota word thípi [ˈtʰipi] means "a dwelling" or "they dwell", from the verb thí, meaning "to dwell".[18]
The wigwam, another shelter typically made of bark layered on a pole-structure, was also used by various tribes, especially for hunting camps.[19][20] The term wigwam has often been incorrectly used to refer to a conical skin tipi.[21][note
La parola _tipi_ è entrata nell'inglese dalla lingua lakota. La parola thíṗi consiste di due elementi: il verbo thí, che significa "abitare", e l'enclitico plurale (un suffisso che marca il soggetto del verbo come plurale) ṗi, che vuol dire "essi abitano". In Lakota, i verbi formali possono essere usati come sostantivi e questo è appunto il caso di thíṗi, che in pratica vuol dire proprio "abitazione".
Il termine _"wigwam"_ è talora usato in modo non appropriato per riferirsi alle abitazioni di questo tipo. Si riferisce in realtà alle abitazioni a forma di capanna, pure realizzate con pali e pelli, da parte di altre popolazioni primitive, tra cui anche i nativi del nord-est americano.
Május - a Virágok Hava
Krí indián - Északkeleti vagy erdővidéki indiánok közé tartozik
bannock - indián kenyér - http://en.wikipedia.org/wiki/Bannock_%28food%29
https://www.google.hu/search?q=bannock+indi%C3%A1n+keny%C3%A9r&client=firefox-a&hs=7XM&rls=org.mozilla:hu:official&channel=sb&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ei=zJfCU--vK8ad0AWgyYDgDA&ved=0CF4QsAQ&biw=1024&bih=639
http://www.foodandwine.hu/2009/01/03/teszta-kenyer-dicserete-2-resz/
pukvhadzsi - kis erdei manó
rabiso - nyírfakéreg hajó
Mick - Amerikában így hívják az ír származásúakat
Kenu (12.old.) "Kenuja növénynedvvel élénksárgára volt festve, úgyhogy éppen olyan színben villogott, mint a sárga nyírek törzsei a közeli dombokon, az oldalán levő varratokat pedig fényes fekete fagyantával kente be a gazdája, hogy a víz ne szivárogjon be a csónakba. A csónak elejére nagy szem volt festve, mint valami óriási madárszem, hátul pedig a csónak farára rókafarkot erősített, s ez szelíden libegett a könnyű szélben. Mert az indián szereti, ha olyan a kenuja, mintha élőlény volna, amelynek feje és farka van, mint a többi állatnak. Így a csónak olyan élesen láthatja az utat, akár a madár, s olyan gyorsan, serényen mozog, miként a róka."
Ajánlott bejegyzések: