Fodor Sándor: Csipike és a gonosz ostoba - A végső megpróbáltatás meséje
Hát, nem tudom, de nekem meg, a többi olvasóval ellentétben, ez a rész tetszett a leginkább. Van benne sok minden: házasság, élet Tipetupával, annak árnyoldalaival és boldog perceivel együtt. Odafigyelés egymásra – ez tetszett, hogy belekerült, és úgy érzem, Tipetupa erre jött rá, hogy az egészben ez a legfontosabb. Tetszett a „harc” és a küzdelem a „szőröslábú” lódarázzsal, mozgalmas rész volt, és tetszett a megoldás is, hogy mégsem lett kinyírva és eltiporva, hanem megpróbáltak kitalálni egy a Gonosz Ostoba bűnének megfelelő szankciót…
Tetszett az is, hogy Csipike barátai nem tűntek el a törpe házassága után, hanem fokozatosan visszatértek, Madár (ezt nem tudom, egyezik-e Tövisszúró Őrgébiccsel?) pedig egyenesen elfogta a főellenséget, hogy az ne háborgassa barátai boldogságát.
Összességében véve nekem ez a rész tetszett leginkább, bár voltak nyakatekert mondatok, amiket nem értettem meg simán/elsőre.
De jó volt, vidám volt, izgalmas volt, egyszerre volt félelmetes majd lett barátságos.
A kötetek egyébként hogy vannak sorban egymás után?
Ajánlott bejegyzések: