egyperces mondatok avagy frasi sparse e ritrovate

Osvát Erzsébet: Meglepetés

Valamennyire egyet kell értsek @mohapapa-val; emlékeztetne az egykori olvasókönyvek faviccel végződő, befejezés nélküli történeteire. De itt akár a régi orosz nyelvkönyvek olvasmányait is említhetnénk, amikor kínos volt nem érteni egy-egy sztori befejezést, mert pl. nem működött, bárhogy is vártuk is, a szóvicc…
Nekem a fentiek miatt nem tetszett; ill. kínos volt úgy felolvasni, hogy olvastam, lapoztam, és egy újabb történet címét találtam a következő oldalon… (pl. Dani papagája vagy Andris és a cinegék) A Mese-móka jellegű történetekért pedig már gyerekkoromban sem rajongtam, ez most sem változott…
A nyolc-kilencéves fiam számára a Cserebere, a Meglepetés és a Bezzeg Lajcsi, Bezzeg Karcsi tetszett, esetleg még A spenót és A talált ötös. (igaza volt, és ez mondjuk már 50%-os tetszés) A titok pedig (A talált ötös is egyébként) a nemrég olvasott Csarusin mesekönyv hangulatát idézte fel bennem.

Sajnálom, egyébként, mert gyerekkoromból Osváth Erzsébet nevére szívesen emlékszem vissza, kedves, könnyen tanulható és szépen szavalható versei végett.