HTML

egyperces mondatok avagy frasi sparse e ritrovate

Egyperces mondatok azért, mert nincs sosem sok időm, terveim szerint pár szóban foglalok össze valamit a napokból. Frasi sparse azért, mert lehet hogy ezzel jó témát találok - Petrarca "rime sparse" nyomán, és frasi ritrovate azért, mert talán egy ilyen megtalált mondattal egy-egy régi-új vagy valamilyen emléket húzok elő, Tabucchi "hangok jönnek valahonnan, nem tudni honnan" nyomán. "Può succedere che il senso della vita di qualcuno sia quello, insensato, di cercare delle voci scomparse, e magari un giorno di crederle di trovarle, un giorno che non aspettava più, una sera che è stanco, e vecchio, e suona sotto la luna, e raccoglie tutte le voci che vengono dalla sabbia." (da Si sta facendo sempre più tardi)

Friss topikok

Linkblog

2013.01.24. 11:23 Gelso

Bálint Ágnes: Kukori és Kotkoda – A végtelen giliszta és más történetek

Bálint Ágnes: Kukori és Kotkoda – A végtelen giliszta és más történetek

kukori.jpg

Igazi retro-időutazás számomra, a gyerekeim számára pedig igazi siker.
("Egy történet/nap – mert akkor hamar elfogy…" – kategória…)
Nekem eddig még csak a rajzfilmeken keresztül volt ismerős – a könyvben lévőket biztosan láttam, és nagyon örültem, hogy elvihetek néhány történetet könyv formájában a gyerekeknek.
Legkedvesebb számomra az utolsó: A kánya, amelyben a lusta, kapirgálni sem hajlandó Kukori ki tudja hanyadszor, de ismét felsül, most, mint baby sitter – még a két kis Csibi-Csabira sem tud vigyázni; de persze Kotkodának köszönhetően elhárul a kányaveszély. Legtanulságosabb talán (bár mind az), a Városi lakás – sajnos, mennyire igaz, hogy mennyire átvágható két, faluról városba érkezett, naiv lakos. Ott van a gyanú mindkettőben, hogy ez egy róka, róka, aki mindig turpiszan duruzsol, de mégiscsak engednek a mézes máznak, elvakítva a városi lakás kínálta előnyöktől. Se pénz, se posztó alapon, hiába kotkodált Kotkoda, a kosár tojáson vett városi lakásnak végül oda… Legnevetségesebbé Kukori a Saját kacsaúsztató c. történetben válik – nagyító alatt megláthatjuk, hogy a baromfiudvarban sem különböznek a szomszédi viszonyok az emberi szomszédok közti (v)iszonyoktól. Irigységből Kukorinak muszáj, hogy legyen olyanja, ami számára teljességgel haszontalan, és ezzel, hajszál híján, az élete is oda. Ezt megakadályozni csakis Hápogi szomszéd tudja. Mindezen törekvéseit a szomszédok: pulykáék (ez aztán a név: Pulykáné Pompássy Paula) és kacsáék (Hápogi Habzsolháp) értetlenül nézik, csak Kukorinak nem tűnik fel nagy igyekezetében a szomorú valóság, hogy ő képtelen lesz úszni, így a kacsaúsztató előnyeit is élvezni. Számomra a leghaszontalanabb mese A végtelen giliszta, feltűnik benne Kukori Kopasznyakú cimborája, hiszékenységben, lustaságban, munkakerülésben „igazi társa”. A Kacsakórus c. mese pedig Kukori önzőségét leplezi le, és azt, hogy mennyire nincs tekintettel a környezetére.
A könyv nagyon jó, a rajzok is régről ismerősek, kifejezőek, harsányak, mint Kukori reggeli kukorékolása, és valamennyi főbb kedves, ill. kevésbé kedves szereplőit felsorakoztatja (Hápogi, Szöcske, Pulykáék). Nélkülük nem lenne teljes a retró-időutazás 80-ba…
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kukori_%C3%A9s_Kotkoda

UI: Sajnos, de tééényleg nagyon sajnos, hogy felolvasásomban nem tudtam utánozni Kukori igazi sááápítozós hangját. Kááár, nagyon kááár…

komment


süti beállítások módosítása