HTML

egyperces mondatok avagy frasi sparse e ritrovate

Egyperces mondatok azért, mert nincs sosem sok időm, terveim szerint pár szóban foglalok össze valamit a napokból. Frasi sparse azért, mert lehet hogy ezzel jó témát találok - Petrarca "rime sparse" nyomán, és frasi ritrovate azért, mert talán egy ilyen megtalált mondattal egy-egy régi-új vagy valamilyen emléket húzok elő, Tabucchi "hangok jönnek valahonnan, nem tudni honnan" nyomán. "Può succedere che il senso della vita di qualcuno sia quello, insensato, di cercare delle voci scomparse, e magari un giorno di crederle di trovarle, un giorno che non aspettava più, una sera che è stanco, e vecchio, e suona sotto la luna, e raccoglie tutte le voci che vengono dalla sabbia." (da Si sta facendo sempre più tardi)

Friss topikok

Linkblog

2012.02.18. 22:41 Gelso

Darvasi László: Nőbarátság

 egy megadott link kapcsán: http://www.delmagyar.hu/darvasi_laszlo/

 

 

Darvasi László: Nőbarátság

"Szerelmes nő ezer, százezer van az irodalomban, a művészetben. De nőbarát alig!"

Valószínűleg ott kell még egy kicsit alakítani a gender szóbeli állományát, illetve a vele kapcsolatos közbeszéd világát, hogy. Bocsánat, nem. Ezt most újrakezdjük, akár a cirkuszi hasábdobáló, aki már az elsőt elejtette! Mert Prágával kezdjük. Csak fentről láttuk a várost, álló felhőfoszlányok közül, a mozdulatlan égi kékből. A vár, a főtér! Svejk! A Vltava! És amikor már lent, a cseh betonon készültünk az átszálláshoz, tárcsáztunk egy számot, festőbarátunk számát, hogy ha lenne ideje, jöjjön ki elénk a magyar repülőtérre, és szállítson haza bennünket. Van egy órája, uszkve! Cserébe kap grúz bort, észt füstölt halat.

És ez a festőbarátunk jött, és mi már a Fradi-pályát elhagyva is még azon tűnődtünk, hogy legalább öt ilyen lélek van nekünk az életünkben, és hogy ez mindenféle ingósággal, bankbetéttel, kritikusi hozsannával és nemzeti öntudattal vetekszik, mert ez az öt férfiú az első élesebb szóra ugrana és eljönne értünk, el az aacheni temetőkertbe, a pamplonai bikakarámba, kiszabadítna bennünket egy gyilkos athéni özvegy fogságából, aki a neccharisnyájával fojtogatna bennünket hetek óta, eljönne értünk a lidérces észt mocsárvilágba, egy hétvégi svéd komphajóra, bárhová.

Úristen, hasított akkor belénk, de hogyan van ez a nőknél?! A férfibarátság csodájáról, gazdagságáról, mélységéről ódákat zengnek – többnyire barátságos, nagy tudású férfiak. Hanem a nőbarátságról alig-alig tudunk valamicskét! Vajon ő hogyan van, milyen a természete, milyen az állaga, az illata, a szenvedélye, az ereje, miféle formákban és alkalmakban teljesedik ki, és hozza meg a maga gyönyörűséges gyümölcseit?!

Mert nem a szerelem, és kapcsolt érzelmi tsai. a nagy titok, nem az őrjítő, gyilkos, teremtő vagy önfelszámoló vágy a csoda! Hanem a barátság, s azon belül is a nők barátsága, amely még mindig titokzatosabb, mint a Mars-kövek emberarcai, az 1907-es szibériai tajgarobbanás. Szerelmes nő ezer, százezer van az irodalomban, a művészetben. De nőbarát alig! (Már a barátnő is milyen lekicsinyítő szócska.) Nos, akkor most menjünk vissza az első mondathoz!

 

 

Akkor beszélgessünk a nekünk feldobott labdáról:


"Úristen, hasított akkor belénk, de hogyan van ez a nőknél?! A férfibarátság csodájáról, gazdagságáról, mélységéről ódákat zengnek – többnyire barátságos, nagy tudású férfiak. Hanem a nőbarátságról alig-alig tudunk valamicskét! Vajon ő hogyan van, milyen a természete, milyen az állaga, az illata, a szenvedélye, az ereje, miféle formákban és alkalmakban teljesedik ki, és hozza meg a maga gyönyörűséges gyümölcseit?!"

komment


süti beállítások módosítása