Ez a Máté Angi biztosan valamiféle jóságos boszorkány lehet, mint pl. Mary Poppins, csak jobban lehet rá számítani, mert ő nem hagy itt minket, ha megfordul a szél, hanem meséivel, ritka szép szavaival varázsol és bűvöl el minket. Olvasva ezeket a történeteket még inkább emlékeztet engem az olaszok jóságos boszorkányára, Befánára, akit mindig megsajnálok, ha eszembe jut lyukas cipője, és emiatt örökké nedves harisnyája… valahogy ez a hangulat fogott el, amikor ezeket a meséket olvasgatom – már lassan másodjára, és még nem utoljára…
Varázslatosak és elbűvölőek a mesék, lelket simogatóak, szívet gyönyörködtetőek. És elbűvölőek és igézőek, lelket nyugtatóak a rajzok. Szeretném magamnak megjegyezni ezt a csodálatos kezű művész nevét, Szulyovszky Sarolta nevét.
Egyik sem enged el – mese, rajz bűvkörében tart.
És a fiamat is…
Szerettem ezeket a történeteket; olvasni, átélni, átérezni – amelyek között voltak, ahol a mozgás (alma, alagút, kemence) és itt-ott még a „zene” (=hangok, ritmus) is felbukkant (sósperec, béka); vagy épp a játékosság (pocsolya, város), békesség (kő, csend, tej) és óriási festőiség (sün, nyár, béka, sötétség, csend, köd).
Imádtam hogy mostantól olyan pici titkoknak vagyok tudója, hogy miről álmodozik pl. egy király a kalapboltban, vagy a tej, amikor alszik. És azt is érdekes és megnyugtató volt megtudni, hogy hol is lakik a sötétség, és ott mivel foglalkozik. Azt is megnyugtató és megkönnyebbült-mosolyt-fakasztó volt megtudni, hogy lába van a láznak, nem is kettő, hanem egyből három, de csak azért, hogy gyorsan elfuthasson a bodza elől, mert az megcibálja, ha eléri…
Nem hétköznapi mesék ezek, hétköznapjainkról, amelyek főszereplői mindennap előttünk álló, utunkba kerülő, vagy körülvevő dolgok, érzések, jelenségek.
Ha egyszer elolvastad, el nem engednek – mert amikor elolvastad, vagy a gyerekeknek felolvastad, elmesélted "Hallgatott minden és megnőtt a boldogság."
Abszolút kedvencem a sün és az almafa, (meg a kő, a köd, a béka, a város, a kemence, és a sötétség, a láz, meg az autó… stb. stb.)
Jó lenne egy ilyen kötet nekünk is itthonra… mert ezt most vissza kell vinni az egri mozgókönyvtárba…
P.S: milyen gyönyörű egy szó az, hogy pilinkél!
(meg azt is megjegyezném, hogy lepallotta kezeit a hideg és azt is tudom már mi az, hogy kapuzábé: http://www.szekelykapuk.hu/zabe.html.)
http://bookline.hu/product/product/home!execute.action?id=107056&type=22&_v=Mate_Angi_Ez_egy_susogo_level
Ez egy susogó levél
- 48 oldal
- Kötés: kemény kötés
- ISBN: 9789639820258
Máté Angi rövidmeséi olyan, a gyerekek számára mindennap használt, hétköznapi fogalmakról szólnak, amelyek eddig mégsem jelentettek témát a gyerekirodalomban:
fázás, magány, félelem, szeretet.
Lackfi János megfogalmazásában Máté Angi írásai "világújrateremtő", egyszerre egyedi és erdélyi, gyermeki és művészi, csodásan hajlékony és mulatságosan naiv Máté Angi - nyelven beszélnek.
Mesékről lévén szó a szokatlan perspektívák, megszemélyesülő fogalmak, varázslatok használatával lesznek különlegesek ezek a történetek, melyekben az érzékelésnek kitüntetett szerepe van.
A rövidprózák, Keszeg Ágnes illusztrációival kiegészülve különös, álomszerű, szürreális, ám mégis otthonos hangulatú mesekönyvet eredményeznek.
Ajánlott bejegyzések: