Szomorú, kegyetlen, nehéz, magányos, különleges, egyedi sorsok gyönyörű szép szavakkal elbeszélve – különleges sorsok, különleges könyv, különlegesen szép fordítói munka… Számomra a kötetben olvasható három rész közül az Első(k) (Szegény rokonok) és az Utolsó(k) (Elsők és utolsók) elbeszélései tetszettek a leginkább; a középső Kislányok rész novellái közül is lett kedvencem, de ezekben meghökkentett a hirtelen befejezés. Emiatt vennék le egy ( vörös ) csillagszárnnyit, de ilyet nem lehet, így odaadom a bizalmamat Ulickajának, mert szívesen olvasnék még tőle, és persze Goretity tanár úrnak – jó volt olvasni a szép fordítást…
Ljudmila Jevgenyjevna Ulickaja (orosz nyelven: Людмила Евгеньевна Улицкая;)
A baskíriai Davlekanovóban született 1943-ban, ahová családját a háború idején evakuálták. A következő évben a család visszatérhetett Moszkvába. Anyja biokémikus volt egy gyógyászati intézménynél, ahonnan Sztálin halála után elbocsátották.
Ljudmila Ulickaja a fővárosban végezte tanulmányait és a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem biológia szakán szerzett diplomát. Két évig genetikusként dolgozott egy akadémiai kutatóintézet laboratóriumában, de 1970-ben szamizdat anyagok másolása, terjesztése miatt a laboratóriumot megszüntették, Ulickaját kollégáival együtt elbocsátották. Többé nem tért vissza a tudományos munkához, genetikus múltjának élményeit pedig a Kukockij esetei című regényében dolgozta fel.
Kilenc éven át nem volt állása, második házasságából született két fiúgyermekét nevelte, idős anyját ápolta. 1979 és 1982 között a moszkvai Zsidó Zenés Színház irodalmi vezetőjének helyetteseként dolgozott, utána „szabadúszó” lett és a legkülönfélébb irodalmi tevékenységgel foglalkozott: gyermek- és bábszínházak részére darabokat írt vagy alkalmazott színpadra, irodalmi riportokat, recenziókat készített, a rádiónak dolgozott. Forgatókönyveiből két film készült: a Liberti nővérkék (Szesztricski Liberti, 1990; rendező Vlagyimir Grammatyikov) és a Mindenki asszonya (Zsenscsina dlja vszeh, 1991; rendező Anatolij Matyesko).
Magyarra fordított könyvei:
2010: Elsők és utolsók, válogatott elbeszélések. (Goretity József)
2009: Történetek állatokról és emberekről, mesék. (Kisbali Anna)
2009: Daniel Stein, tolmács (Даниэль Штайн, переводчик), regény. (Morcsányi Géza)
2008: Odaadó hívetek, Surik (Искренне ваш Шурик), regény. (Goretity József)
2006: Szonyecska (Сонечка), kisregény. (V. Gilbert Edit)
2005: Vidám temetés (Весёлые похороны), kisregény. (Goretity József)
2004: Életművésznők (Искусство жить), elbeszélések. (Goretity József)
2003: Médea és gyermekei (Медея и её дети), regény. (V. Gilbert Edit és Goretity József)
2003, 2008: Kukockij esetei (Казус Кукоцкого), regény. (V. Gilbert Edit és Goretity József)
Díjak:
Medici-díj (1996, Franciaország; Szonyecska)
Citta di Penne-díj (1998, Olaszország; Médea és gyermekei)
Orosz Booker-díj (2002, Oroszország; Kukockij esetei)
Az év regénye-díj (2004, Oroszország, Odaadó hívetek, Surik)
Nagy Könyv nemzeti irodalmi díj (2007, Oroszország; Daniel Stein, tolmács)
Grinzane Cavour-díj (2008, Olaszország; Odaadó hívetek, Surik)
Alekszandr Meny-díj (2009, Németország; Daniel Stein, tolmács)
Budapest Nagydíj (2009. április)
http://www.ulickaja.hu/ulickaja-eletrajz.html
p. 99. Gulja
„Az ovális, mocskos terítővel letakart kisasztalon egy hosszú tálban böjti zabkása, szocsivo állt, meg egy üveg Kagor.”
SZOCSIVO -pravoszláv karácsonyi édesség – orosz recept
A szocsivo az orosz pravoszláv karácsony elmaradhatatlan csemegéje. Tulajdonképpen a karácsonyi böjt lezárása, karácsonyesti vacsora. A böjt a betlehemi csillagot jelképező, karácsonyesti első csillag feljövetelekor ér véget. Ilyenkor eszik a hithű oroszok a szocsivót, ami az orosz konyhában az édes kásák egy formája.
Hozzávalók:
1 pohár tört búzaszem
10-15 dkg mák
10-15 dkg dióbél
1-3 evőkanál méz
cukor ízlés szerint
Ez az alaprecept. Újabban búza helyett rizsből is készítenek szocsivót, hagyományosan pedig babbal, borsóval, egyéb zöldségekkel is gazdagították.
Ha egyszerűen írjuk le a szocsivo elkészítését, akkor elég annyit mondanunk, hogy a búzaszemeket kásává főzzük, majd kihűlés után ízlés szerint édesítjük. A darált mákot mézzel keverjük, és belekeverjük a kásába. És hozzáadjuk a dióbelet.
Hagyományosan a búzát famozsárban törik, fából készült mozsártörővel. Időnként kevés vizet öntenek hozzá, hogy a búzaszem teljesen elváljon a pelyvától. Manapság ez már felesleges, tiszta búza kapható, amit elektromos darálóban is megtörhetünk. A tört búzából híg kását kell főzni. Amikor kihűlt, cukorral édesítjük, ízlés szerint. Van, aki cukrot nem is használ, mézzel édesít. Mások pedig vegyesen.
http://www.opet.byethost32.com/Dioskonyv/42-47/1.htm
p. 99. Gulja
„Az ovális, mocskos terítővel letakart kisasztalon egy hosszú tálban böjti zabkása, szocsivo állt, meg egy üveg Kagor.”
Ennyit találtam:
Kagor – moldáv édes vörös desszertbor
http://kagor-bolgrad.narod.ru/page5.html
http://www.enotime.it/zoom/default_body.aspx?ID=728
http://en.wikipedia.org/wiki/Kagor_%28wine%29
„Kagor” special dessert wine prepared from grapes of Kakhet.
Végigolvastam a számomra ismert nyelvek írásait, így ennyit rezümézek ide magamnak, meg nektek:
A Kagor Moldávia, (1991-től, függetlensége kivívása után Moldova) leghíresebb bora, melyet a világ legfontosabb édes vörös borai között tartanak számon, és amely a történelem során sok cár, uralkodó és király fejébe szállt. Eredetét tekintve francia, (Cahor francia kisvárosban már a XIII. században készítettek bort) Vinsant-ként vagy Rogom-ként emlegették, ízében pedig a lekvárokat idézi. Oroszország történetében a királyokon, uralkodókon kívül még a vallási vezetőknél fordulhatott elő, azért is, mert ez egy vörös bor, ami a mélyen vallásos embereknél különös fontossággal bír (a vörös színről Krisztus vérére asszociálhatunk). Oroszországban I. Péter cár uralkodása idején jelent meg, mert Péternek – kevesen tudják – elég gyenge gyomra volt, és bizonyos ételek fogyasztásakor felírták neki a Kagor borfajta fogyasztását. Egészen a XIX. századig Francia- és Spanyolországból szállították Oroszországba. A XIX. század második felében Golicin herceg idején bízták meg az orosz borászokat a technológia kidolgozásával – legtöbb esetben francia szőlőfajtákat adtak hozzá helyi szőlőfajtákhoz, alapul krími szőlőfajták szolgáltak. Így születtek meg a leghíresebb orosz kagor-borok: „Церковное”, „Пасхальное”, „Соборное” vagy a különleges „Кюрдамир”
A Kagor nem a szőlőfajta, hanem a későn leszüretelt, emiatt magas cukorfokú (legalább 220 gr/liter), különleges aromával rendelkező (amelyet többek között a héj és a mag ad meg) Cabernet Sauvignon, Merlot és az orosz Magaraczskij szőlőfajták keverékéből, különleges eljárással készült bor elnevezése. Miután a musttól elválasztják, ezeket a növényi részeket, felmelegítik 70°C-ra, majd 25°C-ra hűtik, két órás forralás után hozzáadják az élesztőt, és 2-3 nap után mindezt hozzákeverik a musthoz. Kb. 2-3 hét után a bort ismét lefejtik és Szlavóniai tölgyfa hordókban érlelik 3-5 éven keresztül. Kereskedelembe újabb 5-10 éves palackban töltött idő után kerül.
A palackozott Kagor bor édes, (160 gr cukor van a borüledékben) alkoholfoka 16 fokos, rubinvörös színű, kellemes aromájú, gazdagon érződik a különféle gyümölcsök illata – közülük is különösen a fekete szeder és a fekete ribizli, később pedig a málna, cseresznye, szilva, meggy – száraz, legtöbbször mandulás süteményekkel fogyasztják. Megint más ízzel rendelkezik a fűzfavesszővel körbefont üvegamforába töltött Kagor. Édes, de van egy száraz-mandulás utóíze, intenzívebb rubinvörös színű, a fenti aromák mellett érezhető még a fűszerek könnyed íze is, mintha kandírozott gyümölcsökkel vagy gyümölcszselével töltött csokoládét ennénk.
p. 23. pilincka – húsz centi hosszú és öt centi vastag, tompa végű cövek
http://gyerekoldal.reformatus.hu/honlapok/jatekok/jatek1/covek/pilincka.htm
p. 47. korifeus – (gör.), eredeti jelentése: karvezető. Ma a kiváló egyéniségeket, a társadalmi v. politikai élet vezetőit nevezik K.-oknak
http://www.netlexikon.hu/cimszo/korifeus
…sajnos nem tudom miben más a böjti vaj a sima vajtól…
"A házi vajkészítéssel nyert vajat a parasztháztartás piacra viszi vagy maga használja el. Frissen kevéssé fogyasztották. A vajjal megkent kenyér a felnőttek rendszeres ételeként parasztságunknál ismeretlen. A vajas kása ünnepi étel, vajas kalács ritkán készült. Így a vajat többnyire böjti időszakokra főzéshez tartalékolták." – ebből gondolom, hogy valami különleges, ritka kincsnek tartották a régi világban.
http://mek.niif.hu/02100/02115/html/5-1112.html
„A vaj és étolaj használata elsősorban a böjtöléshez kapcsolódott, s így főként a katolikus lakosságnál, az év két hosszú böjti időszakában számottevő.”
http://mek.niif.hu/02100/02115/html/5-1561.html
Idézetek:
Matiasz csodálkozva nézett rá, amikor elmondta neki – a férfi már tudta régen, mert első felesége négyszer is szült, mindannyiszor kislányt, akiknek füstje azonban már réges-rég szétoszlott Lengyelország sápadt földjei fölött.
p. 10. - Boldogok (Magvető, 2010.)
– Én negyvenhét vagyok, te mindjárt hatvan leszel.
Az öreg csak megvonta a vállát, és kedvesen azt mondta:
– Szóval, akkor nekünk, két vén bolondnak, öregségünkre lesz gyerekünk.
p. 10. - Boldogok (Magvető, 2010.)
– Hívhatnánk Jehudának is, hiszen vörös.
– Ne beszélj hülyeségeket. A gyerek tényleg nagyon szép, de attól még nem hívhatjuk Szolomonnak.
Végül Vlagyimirnak nevezték el. Vovocska lett – hallgatag, mint Matiasz, és szelíd, mint Berta.
p. 10. - Boldogok (Magvető, 2010.)
Minden napját bearanyozta a vörös hajú, pufók kisfiú közelsége, gyakran megérintette, hogy meggyőződjön róla, valóban ott van mellette. A kisfiú üvöltött, amikor fürdette, Berta pedig elragadtatottan szemlélgette aránytalanul nagy lábát és kis pöcörőjét.
p. 11. - Boldogok (Magvető, 2010.)
Berta tartott a lelkében mértéktelenül nagyra duzzadó szeretettől, még egy kicsit tán bűnnek is gondolta.
p. 11. - Boldogok (Magvető, 2010.)
Matiasz hazajött a munkából, megebédelt, és leült a díványra. Vovocska melléje kucorodott: olyan volt, mint egy kiscipó, amit a maradék tésztából sütöttek, a nagy, vörösre sült cipó mellett.
p. 11. - Boldogok (Magvető, 2010.)
Mivel elég sok rokon volt, Genele ugyanabba a házba rendszerint legfeljebb havonta egyszer jutott el. És ezzel mindannyian megbékéltek, mert megértették, hogy Genele afféle kötőanyag szerepet tölt be, amely nem engedi, hogy a család végérvényesen széthulljon.
p. 46. - Táskás Genele (Magvető, 2010.)
Szerencsétlensége átterjedt a gyerekeire is, különösen a fiára, Grigorijra, aki egészséges, sikerült gyerek volt ugyan, de aztán erős áramütés érte, és gyengeelméjű lett.
p. 52. - Táskás Genele (Magvető, 2010.)
… és eszébe jutott az ő régen elhunyt Tanyuskája, az amilyen tizennyolc éves korában volt: férfias termetű, vállas, pirospozsgás, mint egy rézszamovár,….
60.o.
És a többé-kevésbé megnyugtatott Vera Alekszandrova elindult a konyhába, hogy felhevítse a hajsütővasat. Amíg ő szalmasárga, vékony szálú haját ondolálta, Szan Szanics vastagon bekente cipőkrémmel a turistabakancsát, kedvenc lábbelijét, amiben a tartósság az alacsony árral párosult, és anya és fia mindketten beléptek Gulja névnapi ünnepének nyitányába, amely a tüzes hajsütővas„ a megpörkölődött haj , a cipőkrém és az ártatlan chypre szagából tevődött össze.
99.o.
Vera Alexandrovna amikor egyszer meglátogatta, véletlenül ott hagyott nála egy lengyel Agatha Christie-kötetet, és Gulja, ki addig még nem kóstólt bele ebbe a műfajba, ráharapott, és hosszú éveken át Agathocskán kívül-ahogyan kedveskedve nevezte- semmi mást nem vett a kezébe.
105.o.
…és egy öreg társadalmi munkás, aki valószínűleg ismerte a vízen járás titkát, mert az átlábalhatatlan latyak ellenére is kifogástalanul ragyogott fekete csizmája.
130 old. Nem emberkéz alkotta ajándék
– Lilja – érintette meg a vállát Gajka – , mondd meg, de igazából, hogy hívják azt, amiből a gyerek születik?
Lilja elmerengő szemmel felnézett, gondolkodott egy kicsit, aztán komolyan, kissé rekedt hangon azt mondta:
– Koszinusznak . És újra belemélyedt a könyvbe. A nagyanyja még a múlt évben mindent őszintén, tudományosan elmagyarázott neki.
Gajka egy kicsit megkönnyebbült. A koszinusz az mégiscsak koszinusz, nem pedig az a rettenetes, trágár szó, amit a kerítésre szoktak firkálni. Ugyanakkor , amint ment vissza a szobába, mégiscsak elképedt arra a gondolatra, hogy talán az ő szülei is, amikor létre akarták hozni őt meg a nővérét, pontosan ugyan ezt a koszinuszt csinálták… De különben az is előfordulhat, hogy van valami tisztességesebb módja is, amiről viszont Lilja nem tud….
227.o.
Svájc a leggazdagabb ország. Emilia már régóta mondja, hogy több bankjuk van, mint nekünk kocsmánk…
319.o.
És elindult Ligyija a Beloruszkij pályaudvarról a zizegő nevű városba, Zü-űrichbe, ahol a pincék tele vannak arannyal, ahol Lenin is élt, kint üldögélt a Limmat folyó partján, vagy az Odeon kávéházban, strudelt evett és az édes morzsákat Marx kötetére hullajtotta…
333.o.
Ajánlott bejegyzések: