Az olvasás 7 hete III. hét (2011. július 18 – 24.)
1/ Mi alapján értékel egy könyvet?
Fontos szempontjaim: mennyire ragadott magával a könyv, mennyire volt pörgős a benne kibontakozó esemény, milyen az író stílusa, szóhasználata; (idegennyelvű íróknál a fordító munkája), mennyire volt (túl)bonyolítva, túlzsúfolva szereplőkkel; milyenre sikerült a szereplők jellemrajza, mennyire hihető jellemek, van-e a szereplők esetében fejlődés, eljut-e az eredményig, vagy nem? állít(anak)-e a (fő)hős(ök) maguk elé valamiféle célt; felmerül-e a műben igazság és emellett van-e a regényben igazságkeresés; mivel ragad magával: azaz mi a mű üzenete felém? Ha nem túl komoly a könyv, vajon betöltötte-e azt a szerepet, amiért olvasásra választottam: pl. szórakoztatott, kikapcsolt-e, megnevettetett, felizgatott-e stb.? És főként, megértettem-e?
Kevésbé fontos, de azért fontos: a külső - ha egy könyvet jó kézbe venni, akkor nemcsak a polcra visszatenni nehéz, de rosszakat is nehéz róla írni... szóval, sokat számít az esztétikai külső is, ha pl. számomra visszataszító az adott könyv borítója, azt is megemlítem az értékelésben, de nem ez az elsődleges...
2/ Mi alapján választja ki a következő olvasmányát?
Ezek különféle időszakokban változtak: kisiskolás koromban a tanítónéni, anya, vagy a könyvtárosnéni ajánlott könyveket olvasásra. Akkor még nem volt ilyen hatalmas könyvtáram, így általában a könyvtárban választottam, kerestem ki a soron következő olvasmányomat, vagy a könyvtárosnéni nyomta a kezembe.
Általános - és el lehet mondani, hogy középiskolában, sőt, az egyetemen is - az olvasási szokásaimat eléggé behatárolták a kötelező és ajánlott olvasmányok... mert hát én már csak ilyen vagyok: szeretem nem kötelezőnek tekinteni, ha olvasni kell, és még az ajánlottakat is soron vettem, azt hiszem, elég kevés könyv van, ami kimaradt volna ebből a kategóriából, hogy kötelező és ajánlott irodalom.
Emellett sok könyvet olvastam mások: osztálytársaim, barátnőim ajánlására, vagy éppen nyári táborokban csendes pihenő idején, rossz idő esetén könyvek jártak körbe-körbe...
Mára már saját magam választok olvasmányt, böngészve otthoni saját könyvtáramból, vagy a szülők, barátok könyvtáraiból, vagy a könyvesboltban nézelődve; ritkán egy-egy könyvekkel foglalkozó, bemutató újság, újságcikk vegy plakát alapján is döntök egy-egy könyv elolvasása mellett.
Jelenleg, amióta moly-tag vagyok, nagymértékben befolyásolja választásomat egy-egy a moly.hu-n olvasott ajánlás, értékelés, vagy egy meghirdetett esemény (pl. nem olvastam volna Japánnal kapcsolatos könyvet, ha nincs a Segítsünk Japánon esemény, nem olvastam volna Oatest sem, vagy századfordulós magyar írónőket, ha nem hívta volna fel a figyelmemet az esemény elindítója, nem nyúltam volna vissza a Pöttyösökhöz, vagy Balzachoz, Mikszáth-hoz, ha nincs velük kapcsolatos olvasói felhívás. Sok elfeledett könyvemet sikerült felfedeznem a polcaimon a könyvek katalogizálása során - ezeket várólistáztam, így előbb-utóbb sort fogok keríteni rá... és sokat nyom a latban pl. hogy mára már első körben akkor jelentkezem egy eseményre, ha házikönyvtáramban van az eseményhez illő könyv; természetesen a véletlen találkozás sem maradhat ki: ilyen volt pl. Grecsótól az Isten hozott - feltehetően sosem olvastam volna el, ha a Mellettem elférsz akkor éppen kapható... utolsók közt említem meg, pl. azt, amikor jelentős árengedménnyel vásárolhatok meg egy könyvet (pl. 900 Ft-ért 3999 Ft helyett, 5000 Ft helyett 1500 Ft-ért, vagy általánosan 2-300 Ft-ért), akkor azok közül is "tenyeremhez tapadhat" egy-egy könyv, aminek nem is kell a polcon helyet keresni csak elolvasás után...ilyen volt pl. a Szerelemkő. Kevésbé fontos, de azért fontos: a külső - ha egy könyvet jó kézbe venni, akkor nehéz a polcra visszatenni... szóval, sokat számít az esztétikai külső is, általában, ha megragad a külső borító, akkor is marad a kezemben, és elolvasom, majd aztán teszem polcra - ilyen volt pl. Kitano: Fiú c. novelláskötete. A visszataszító borítójú könyvek engem eltaszítanak maguktól...azokat nem is választom - legalábbis azonnali olvasásra biztos, hogy nem...
3/ Filmadaptációk: kedvencek, a legpocsékabb adaptáció
Hát ebben a témában nem vagyok túlzottan otthon - ennek egy nagy oka van, az, hogy vagy a filmet láttam, és nem olvastam a könyvet (pl. a Holt költők társasága, Novecento, Jadviga párnája, Az időutazó felesége, Az angol beteg c. filmet nagyon szeretem, de olvasni még nem volt szerencsém, Az asszony meg a lánya mélyen érintett, de régóta tologatom magam előtt az olvasását), vagy a könyvet olvastam, és még nem láttam a filmet (pl. Anna Karenina, Selyem) ;így arról nem tudok írni, melyik a kedvencem, és melyik a legpocsékabb...
Megpróbálom a egy molypolcnak a segítségével összeszedni a közöseket, amiket olvastam és láttam is: Anne Frank: Anne Frank naplója, Bálint Ágnes: Szeleburdi család, Bohumil Hrabal: Őfelsége pincére voltam, Borisz Paszternak: Zsivago Doktor, Cecelia Ahern: Ui.: Szeretlek, Charlotte Brontë: Jane Eyre, Csukás István: Keménykalap és krumpliorr, Emily Brontë: Üvöltő szelek, Erich Segal: Szerelmi történet – Love Story, Fekete István: A koppányi aga testamentuma, Fekete István: Tüskevár, Frances Mayes: Napsütötte Toszkána, Harriet Beecher Stowe: Tamás bátya kunyhója, J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve, Harry Potter és a Titkok Kamrája, Harry Potter és az azkabani fogoly, Harry Potter és a Tűz Serlege, Jókai Mór: A kőszívű ember fiai, Jules Verne: Sándor Mátyás, Mark Twain: Koldus és királyfi, Mikszáth Kálmán: Akli Miklós, Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője, Patrick Süskind: A parfüm, Rideg Sándor: Indul a bakterház, Szabó Magda: Abigél, Szabó Magda: Tündér Lala, Antonio Tabucchi: Indiai éjszaka, Elizabeth McNeill: 9 és 1/2 hét, Horváth Péter: Szerelem első vérig, Peter Høeg: Smilla kisasszony hóra vágyik, Dan Brown: A Da Vinci-kód, Erich Kästner: A két Lotti, Fekete István: Vuk, Gárdonyi Géza: Egri csillagok, Bálint Ágnes: Mazsola, Graham Greene: A csendes amerikai... stb.
Szubjektív, és a teljesség igénye nélkül...
Jól sikerült adaptáció rajzfilmen: Fekete István: Vuk, Bálint Ágnes: Mazsola, Frakk
Jól sikerült adaptációk ifjúsági filmre: Csukás István: Keménykalap és krumpliorr, Harry Potter és az azkabani fogoly, Fekete István: Tüskevár, Mikszáth Kálmán: Akli Miklós, Szabó Magda: Abigél, Bálint Ágnes: Szeleburdi család
Elég jól sikerült filmadaptáció: Frances Mayes: Napsütötte Toszkána, Erich Segal: Szerelmi történet – Love Story, Anne Frank: Anne Frank naplója
A film jobb, mint a könyv: Patrick Süskind: A parfüm, Rideg Sándor: Indul a bakterház, Elizabeth McNeill: 9 és 1/2 hét,
A könyv jobb, mint a film: Dan Brown: A Da Vinci-kód, Peter Høeg: Smilla kisasszony hóra vágyik, Borisz Paszternak: Zsivago Doktor
A kettő együtt jó: Cecelia Ahern: Ui.: Szeretlek, Bohumil Hrabal: Őfelsége pincére voltam, Fekete István: A koppányi aga testamentuma, Emily Brontë: Üvöltő szelek, Jules Verne: Sándor Mátyás, Antonio Tabucchi: Indiai éjszaka
Egyik sem tetszett: Graham Greene: A csendes amerikai, Gárdonyi Géza: Egri csillagok
4/ Miért vezet/olvas Ön könyves blogot? Van-e hatása egy-egy könyves blognak az olvasásra? (pl.: a következő olvasmányát egy blogbejegyzés hatására választotta ki) Van-e/Vannak-e kedvenc blogjai/bloggerei?
Azért vezetek könyves blogot, mert amikor nyitottam, sok új és értékes könyvet vásároltam, és aztán sok új és értékes olvasmányélménnyel gyarapodtam - ezeket nem akartam elveszíteni... de nem, vagy csak elvétve olvasok blogereket, így nincs kedvencem sem, és nem is meghatározók számomra a könyvek kiválasztásánál...
Ajánlott bejegyzések: