David Mitchell: Szellemírók
…kb. 6 hónapja írtam a könyvről írott karcomban, hogy "már most nagyon tetszik a tokiói történet nagyon-nagyon, és várom a többi 'alámerülést'…" – és ez így is maradt, a várakozás minden egyes könyv-kinyitásnál velem van, de mindeddig, amíg el nem értem London-t, fel-le hullámzott: Tokióban érzelmi csúcson voltam, alig akartam továbbfolytatni/haladni, nehogy eltűnjön; sajnos Hongkongban ez az állapotom teljesen megsemmisült, de ez nem az író, hanem a téma „rovása”; a totálisan kietlen érzelmi hullámvölgyből az érzelmek (és értékek) csúcsa következett, de nem ám szép kontinensünkön, bizony nem, hanem a távoli keleten: A Szent Hegyen és Mongóliában töltődhettem újra (itt is bizakodtam, mert a szörnyű Okinava, kimondhatatlanul kétségbe ejtett és majdnem elvesztem); Európába érve bíztam, bíztam, de Pétervárban nagyot csalódtam – olyan közönségesen tükrözi az embereket nyelvük, mint amilyen valójában a lelkük; hirtelen érkeztem a számomra ismeretlen Londonba, és hát most azt mondom, ismét otthon érzem magam – érzelmileg… érzelmi utazásom folytatódhatott Clear-szigetén, az érzelmi feltöltekezéstől még a menekülés izgalmai sem fosztottak meg; az éjszakai rádióműsor sokféle érzelmekből álló kavalkádja éberré tett, de meglehet, hogy pont egy éber álom képei villództak előttem diavetítő-szerűen: klikk-klakk; akárcsak az utolsó részben, (ami idézhetné bennem éppen egy áttáncolt éjszakai buli után fáradtan-felvillanyozva) hazafelé vezető metrózás során az alagútban a metró egyre gyorsuló kocsijából elsuhanó, az elején még egyenként kivehető plakátok végül összemosódó kavalkádját…
nagyon szép montázskönyv…
Idézetek:
Magas város, mély város és terpeszkedő város. Mindig mozog valami a lábad alatt és a fejed felett. Ennek a sok embernek, felüljárónak, kocsinak, aluljárónak, metrónak, irodának, toronyháznak, nagyfeszültségű kábelnek, csőnek és lakásnak iszonyatos súlya van. Az embernek tennie kell valamit a betokozódás ellen, különben egy darabka hordalékká vagy alagútban tévelygő hangyává válik. Kisebb városokban az emberek elszigetelhetik magukat a körülöttük lévő térrel, hogy ne felejtsék el, kicsodák. Tokióban nem. Hacsak nem valami cég elnöke, gengszter, politikus vagy maga a császár. A többiek teljes testtel préselődnek egymáshoz a metróban, egy tucat kéz fog minden kapaszkodót. A lakások ablakai más lakások ablakaira néznek.
45. oldal - Tokió (Ulpius-Ház, 2004.)
A televízió harsány, fényesen kivilágított hely, mely tele van szórakozással és viccekkel, sőt még azt is megmondják, mikor kell nevetned, nehogy egyetlen poénról is lemaradj. A nemzetközi hírek ügyesen vannak megszerkesztve, hogy a híradó ne legyen túl felkavaró, de azért boldog lehess, hogy nem egy másik országban születtél. A televízióban zenés híreket sugároznak, hogy tudd, kit kell gyűlölnöd, kit kell sajnálnod, és kin kell nevetned.
46. oldal - Tokió (Ulpius-Ház, 2004.)
Aztán megpróbáltam kiszámítani, mekkora az esélye a véletlen találkozásnak egy Tokió méretű városban, de a számológép nem bírta annyi tizedessel.
47. oldal - Tokió (Ulpius-Ház, 2004.)
Az ablaknál állt, és kifelé nézett. Kínosan érezte magát az osztálytársaival. Ami nem is csoda. Annyira valódi volt, hogy a többiek kartonfigurának hatottak mellette. Valódi dolgok történhettek vele, melyek ilyenné formálták, és én tudni akartam ezekről, ki akartam ezekről, ki akartam őt olvasni, mint egy könyvet. Különös érzés volt.
49. oldal - Tokió (Ulpius-Ház, 2004.)
…az egyikük megkérdezte, a japán gyerekek miért majmolják az amerikai gyerekeket. A ruháikat, a rapet, a gördeszkát és a hajviseletet. Meg akartam nekik mondani, hogy nem Amerikát majmolják, hanem a szüleik Japánjától próbálnak elhatárolódni. És mivel nincs hazai ellenkultúra, megragadják a legközelebbit, ami épp az amerikai. És hogy nem az amerikai kultúra használ ki minket, hanem mi használjuk ki azt.
52. oldal - Tokió (Ulpius-Ház, 2004.)
Ezek a gazdag sibujai lányok szarvasgombával elkényeztetett pincsik. A Mama-szannál lakó lányoknak mind meg kellett tanulniuk életben maradni. Meg kell tartaniuk a pártfogójukat, vigyázniuk kell a szépségükre, a becsületükre, és néha sebeket is kapnak. De van önbecsülésük, és ezt ki is mutatják. Én is becsülöm őket. Ők valódi emberek.
De ezekben a magazinkislányokban semmi valódi nincs. Magazinszövegeket mondanak magazin-arckifejezéssel, miközben magazindivat szerint öltözködnek. Ráadásul ezt ők választották. (…) Pont olyan sekélyesek, csillogók, egyformák és eldobhatók, mint a magazinok.
50. oldal - Tokió (Ulpius-Ház, 2004.)
Mama-szan lányai viccesek. Kistestvérükként bánnak velem. Nagy pokrócot terítenek egy fa alá, és régi dalokat énekelnek kitalált szövegekkel. Láttam külföldieket berúgni sibujai bárokban meg más helyeken, és szörnyeteggé változnak. A japánok sosem. Van, hogy felélénkülnek, de nem lesznek durvák. A japánok az alkohollal lecsapolják a gőzt. Az idegenekben meg épp megnő a feszültség. És nyilvánosan csókolóznak! Láttam, ahogy bedugják a nyelvüket a lány szájába, és tapogatják a mellét. A bárban, ahol mindenki látta! Efölött nem tudok napirendre térni.
61. oldal - Tokió (Ulpius-Ház, 2004.)
Ebédidőben meglátogatott Fudzsimoto úr, aki elnevette magát, amikor rám nézett.
(…)
Groteszk, békazöld, pettyes csokornyakkendőt viselt.
– Abszolút egyedülálló!
Egész testében remegett a büszkeségtől.
– Gusztustalannyakkendő-versenyt rendezünk az irodában. Azt hiszem, ezzel sikerül rájuk tromfolnom.
68. oldal - Tokió (Ulpius-Ház, 2004.)
A kínaiak nagyon szemetek tudnak lenni, az ingatlanügynökök még rosszabbak, a kínai ingatlanügynökök pedig egyenesen a sátán titkosszolgálatánál dolgoznak.
81. oldal - Hongkong (Ulpius-Ház, 2004.)
A legjobban arra emlékszem, amit nem mondtunk. (…) A „válás” szót egyszer sem ejtettük ki, mert az esemény olyan közeli volt és valóságos, mint a szemközti hegycsúcs. Nem ejtettük ki a „szerelem” szót sem. Túl fájdalmas lett volna. Én azt vártam, hogy ő mondja először. Ő talán azt várta, hogy én mondjam. Vagy egyszerűen elfelejtettük, hogyan kell az ilyesmit intézni, és legszebb pillanatainkat ráhagytuk a nálunk hét-nyolc évvel később született, csillagszemű, csacsogó ifjoncokra. Azokra a kölykökre, akiket tegnap láttam abban a kávézóban. A szerelem nekik való. Nem nekünk, harminc feletti, vén trottyoknak. El kell felejteni.
89. oldal - Hongkong (Ulpius-Ház, 2004.)
Könyvek a mosogatóban.
91. oldal - Hongkong (Ulpius-Ház, 2004.)
… ez nem a szellemek története: a szellem a háttérben marad, ott a helye. Ha előtérbe kerülne, személlyé válna.
105. oldal - Hongkong (Ulpius-Ház, 2004.)
Fel, fel, csak fel, és talán le.
A Szent Hegyen nincsenek más irányok. A balt, a jobbot, a délt, az északot, a nyugatot és a keletet nyugodtan lent hagyhatják a Faluban. Nem lesz rájuk szükségünk. Tízezer lépés a csúcsig.
121. oldal - A Szent Hegy (Ulpius-Ház, 2004.)
A ganélapátoló csak ganélapátoló marad.
Két lihegő szerzetes szaladt elő a ködből, hegynek felfelé.
A szaladó szerzetes legalább annyira szokatlan, mint a becsületes tisztviselő.
133-134. oldal - A Szent Hegy (Ulpius-Ház, 2004.)
A kommunisták megkérdezték, hogy leülhetnek-e a Teásbódéban, hogy elbeszélgessenek velem. „Elvtársnak” szólították egymást, és kedvesen, tisztelettel szóltak hozzám. Az egyik férfi az egyik nő szeretője volt – ezt azonnal észrevettem. Szerettem volna bízni bennük, de amíg beszéltem, végig mosolyogtak. Akik mosolyognak, átejtenek.
135. oldal - A Szent Hegy (Ulpius-Ház, 2004.)
Ahogy ott rejtőztem a barlangomban, és az esőt figyeltem, arra vágytam, bár változhatnék madárrá, kaviccsá, páfránnyá vagy szarvassá, mint a szerelmesek a régi történetekben.
135. oldal - A Szent Hegy (Ulpius-Ház, 2004.)
– A Párt megszabadítja Kínát a vallás béklyóitól. Rövidesen nem lesznek zarándokok.
– Nem lesznek zarándokok? És a Szent Hegy nem lesz többé szent?
– Nem, „szent” nem lesz – egyeztek meg –, de hegynek azért továbbra is nagyon érdekes lesz. – És ekkor már tudtam, hogy ha a szándékaik őszinték is, a szavaik annyit sem érnek, mint a csibefos.
137. oldal - A Szent Hegy (Ulpius-Ház, 2004.)
– Asszony, ha a kommunisták meghallják, amit mondasz, elküldenek átnevelésre. Menj csak vissza a hegyedre, ha itt nem tetszik. Épp madzsongozunk.
140. oldal - A Szent Hegy (Ulpius-Ház, 2004.)
A bőrében annyi élet sem volt már, mint a pókhálóba akadt lepkeszárnyban. Néha teljesen lecsukódott a szemhéja, és a cigarettája rövidült. De volt-e valami a szemhéja mögött? Megbánás, megbántódás, vagy legalább közöny? Vagy csak a semmi? A semmi gyakran bölcsességnek mutatja magát a férfiaknál.
141. oldal - A Szent Hegy (Ulpius-Ház, 2004.)
– Pontosan tudom, ki vagy. Észlény. – „Észlénynek” nevezték a faluban, mert nem volt túl sok esze. – Amikor kicsi voltál, az anyád mindig elhozott a nénéim házába. Én raktalak tisztába, amikor összeszartad magad.
Azt gondoltam, ezek a gyerekek olyanok, mint a medvék: ha félelmet mutatsz, támadnak. Ha úgy teszel, mintha ott sem lennék, továbbcammognak a csapáson.
Észlény pofon vágott!
Könnybe lábadt a szemem, az orrom mintha eltört volna, de nem a fájdalom, inkább az rázott meg, hogy egy fiatal kezet mer emelni az idősebbre! Ez a természet törvényei ellen való!
– Ne merj még egyszer így szólítani – vetette oda könnyedén. – Nem nagyon kedvelem.
145. oldal - A Szent Hegy (Ulpius-Ház, 2004.)
Egy másik csoda is történt, közvetlen a fejem felett. A Fa úgy döntött, gyerekeket szül. Egy őszi reggelen azt látom, hogy mandulákat terem. Feljebb meg mogyorót. Nem akartam elhinni ezt a csodát, de saját szememmel láttam. Még feljebb megzörrent a lomb, és egy datolyaszilva hullott a lábam elé. Egy hét múlva a szél levert néhány birsalmát, és végül néhány ráncos, keserű almát. Míg aludtam, a Fa nyikorgott, és a cimbalmok muzsikája világította előttem az álom ösvényét.
153. oldal - A Szent Hegy (Ulpius-Ház, 2004.)
– Annyira nem lehetnek különösek, mint azok a magyar szakszervezetisek, akik azelőtt szoktak jönni. Akiknek Vietnamból kellett orchideát hozatni repülőn.
176. oldal - Mongólia (Ulpius-Ház, 2004.)
– Nem értem. Ne gondold, hogy azután bárhol el lehet helyezkedni, pláne lányoknak. Az oroszok magukkal vitték a munkahelyeket, amikor elmentek. Amiket itt hagytak, azokat pedig a kínaiak kaparintották meg. Ez is azt bizonyítja, hogyan nyúlják le az idegenek Mongóliát.
– Teve mocska, az! A vodka vitte el a munkahelyeket. A vodka nyúlja le Mongóliát.
178. oldal - Mongólia (Ulpius-Ház, 2004.)
Gunga unokatestvére járt már a sámánnál, amikor képtelen volt teherbe esni. Kilenc hónappal később fiúikreknek adott életet, akik ráadásul burokban születtek, ami nagy szerencsét jelent. A sámán a miniszterelnöknek is adott tanácsokat, és messze földön híres lógyógyító is volt. Azt mondják, húsz évet töltött remeteként a Tavan-Bogd lejtőin, a nyugaton fekvő Bajanölgij távoli tartományában. A szovjet megszállás alatt a helyi rendőrség megpróbálta letartóztatni közveszélyes munkakerülésért, de akik megközelítették, üres kézzel és üres fejjel tértek vissza. Két évszázada élt már.
Nagyon vártam már, hogy találkozzam a sámánnal.
181. oldal - Mongólia (Ulpius-Ház, 2004.)
A hetvenes években feladtam egy hirdetést a National Enquirer-ben. Az Egyesült Államok az emberi többi részénél is őrültebb. Tizenkilenc választ kaptam, és mindnek utána is jártam: egytől egyig misztikusok, gyogyósok vagy szépírók. Még a Pentagonban is kutakodtam. Sok mindent találtam, ami még nekem is meglepetést okozott, de semmi olyat, aminek köze lenne a noncorpához. Európában sosem jártam. A nukleáris rakéták árnyékában sinylődő, halott világnak néztem.
182. oldal - Mongólia (Ulpius-Ház, 2004.)
Dzsargal bármit megtenne azért, hogy megnevettesse a feleségét, és van úgy, hogy zoknit dug az orrába, és kanos jakhangokat hallatva kergeti körbe a sátorban.
186. oldal - Mongólia (Ulpius-Ház, 2004.)
A töpörödött vénség böfögött.
– A történetekben már nincs jövő… A múlt zenéje, gyűjtenivaló a múzeumoknak. A mai, piaci demokráciában nincs helyük a történeteknek.
188. oldal - Mongólia (Ulpius-Ház, 2004.)
A hattyúlány a sátor felett körözve elmondta az ifjak nevét: Hagana, Bodongúd, Sarajd, Cagán, Güsid, Hudáj, Batnáj, Halbin. Huacai, Galdzud, Hovdúd. Majd a hattyúlány háromszor körberepülte a tábort, hogy megáldjon mindenkit, aki ott lakik. Ilyen emberek éltek hát Hori Tümed törzsében, és mondják, hogy a tizenegy sarjból tizenegy apa lett.
208. oldal - Mongólia (Ulpius-Ház, 2004.)
Fura belegondolni, hogy nekünk, oroszoknak egykor milyen súlyunk volt a világban. Most meg mi járunk koldulni, hogy osszanak nekünk is lapot. Nem vagyok politikus nőszemély, amikor én felnőttem, túlságosan veszélyes volt politizálni. Meg aztán mi is volt valójában ez a szocialista köztársaságok Szovjetuniója? Egy „köztársaságban” szabad választásokat tartanak, de olyat én még sosem láttam, „szovjetekről” sem hallottam még, nem is igazán tudom, mi az. A „szocializmus” pedig azt jelenti, hogy egyszerű embereké az ország, de az anyámnak a bélférgén kívül mása nem volt. És mi van ezzel az „unióval”? Mi, oroszok, öntjük a rubelt ezekbe az értelmetlen kis országokba, amik tele vannak kígyót meg csecsemőt zabáló ázsiaiakkal, csak hogy az arabok vagy a kínaiak el ne csaklizzák őket tőlünk. Én nem ezt hívom uniónak. Ezt úgy hívják, hogy a szomszédok felvásárlása. Birodalmi szokás.
224-225. oldal - Pétervár (Ulpius-Ház, 2004.)
Elárulok egy titkot. Minden a vágy körül forog. Minden.
225. oldal - Pétervár (Ulpius-Ház, 2004.)
Margarita Latunszkaja úgy játszik a férfiakkal, mint egy hegedűvirtuóz. Ha egy nőtől akarok valamit, mérges leszek. Ha férfiról van szó, dorombolni kezdek.
238. oldal - Pétervár (Ulpius-Ház, 2004.)
– Margarita! Csodálkozom rajtad! Azt hittem, mindketten tisztában vagyunk vele: nem létezik olyasmi, hogy szerelem.
– Hát akkor te minek hívod az ilyet?
Tatjana elnyomta a cigarettáját. Már megint ez a csalafinta kis mosoly.
– A vágy változatainak.
(…)
– A vágy az olcsó áru, a szerelem a finom áru. A haszonkulcs azonos.
242-243. oldal - Pétervár (Ulpius-Ház, 2004.)
– Mindig van „miért”, mert a szeretett fél valamit akar. Lehet, hogy védelmez. Vagy talán különlegesnek érzed magad mellette. De lehet, hogy kiutat jelent a sötét jelenből a csillogó jövő felé. Lehet, hogy leendő gyermekeid apját látod benne. Vagy a presztízsedet emeli. A szerelem a „miértek” nagy göbje.
243. oldal - Pétervár (Ulpius-Ház, 2004.)
(…) noha mindenki tudta, hogy a Szovjetuniót a korrupció és a botrány tartja működésben, a látszatot fenn kellett tartani a nép előtt.
(…)
A nők nagy része átesett egy-két abortuszon élete során. Nem nagy ügy. Rajtam a Moszkovszkij proszpekten, a régi Pártkórházban végezték a műtétet, ott az ellátás minősége elméletileg jobb, mint az egyszerű népkórházakban. Nem az.
250. oldal - Pétervár (Ulpius-Ház, 2004.)
Ha nincsen szerelem, mi választja el a jót a rossztól?
255. oldal - Pétervár (Ulpius-Ház, 2004.)
Pitiáner Petrovna ott ólálkodott körülöttünk, mint valami kellemetlen szag, talán újabb tervet forralt.
266. oldal - Pétervár (Ulpius-Ház, 2004.)
A férfiak egyik legfőbb fegyvere a nők ellen, hogy nem veszik őket komolyan.
276. oldal - Pétervár (Ulpius-Ház, 2004.)
Nemsokára ismét ünnep lesz. Látszik a leheletem. Gyerekkoromban ilyenkor azt játszottam, hogy mozdony vagyok. Ki nem?
288. oldal - London (Ulpius-Ház, 2004.)
Végigmenni ezeken a régi házsorokon olyan, mintha az ember a könyvespolcon sorakozó könyvgerinceket böngészné.
288. oldal - London (Ulpius-Ház, 2004.)
Nem voltam már képes bevállalni új dolgokat. Nem is veszélyekre gondolok, hanem arra, hogy az ember kiszakítsa magát a talajból, és fejest ugorjon valami újdonságba.
289. oldal - London (Ulpius-Ház, 2004.)
Függetlenség és bizonytalanság versenyfutó sziámi ikrekként bukdácsol életem paralimpiáján.
289. oldal - London (Ulpius-Ház, 2004.)
Nevelőapám, Jim azt mondta, én választottam ezt az életet, és nem számíthatok együttérzésre. Igaza is van. De miért választottam ezt az életet? Nekem ez a kérdésem. A válasz rá, hogy azért, mert én én vagyok. De ez csak megkerüli a kérdést. Miért vagyok én én?
A véletlen az oka. A koktél, melyet génekből és neveltetésből kevert nekem a Véletlen, ez a vak csapos.
289. oldal - London (Ulpius-Ház, 2004.)
A Northern Line fekete a térképen. Ez a vonal fut a legmélyebben. Itt van a legtöbb öngyilkosság. Itt történik a legtöbb bűntény. Az itt utazó egyetemista lányoknak van a legnagyobb esélyük rá, hogy Bond lánnyá váljanak.
294. oldal - London (Ulpius-Ház, 2004.)
Azt a mindenit. Nézzék azt a nőt. Lázas, hollószerű. fekete bársonyruha egy fikarcnyi feslettség nélkül. Intelligens és éber, és vajon mi az, amit olvas? És a bőre – ez a tökéletes, nyugat-afrikai feketeség, ami olyan fekete, hogy már szinte kék. Bájos, büszke ajka. Mit olvas? Fordítsd már ide egy picit, szépségem… Nabokov! Szinte tudtam. Még agya is van.
294. oldal - London (Ulpius-Ház, 2004.)
De ha átlépem a határokat és megszólítom, vagy ha megszegem az üres hely közepére ülés törvényét, és közelebb húzódom hozzá, azt hinné, fenyegetem, és bezárulna, mint a kagyló. Ilyen nehézségek fel sem merülnének, ha csak úgy véletlenül, egy bulin találkoznánk. Ugyanő és ugyanén. De a véletlen itt hoz össze, ahol nem ismerkedhetünk.
294. oldal - London (Ulpius-Ház, 2004.)
Nem tudtam aludni, annyira aggasztottak az elkezdett történetek lehetséges befejezései. talán azért lettem szellemíró. A befejezések kifognak rajtam.
296. oldal - London (Ulpius-Ház, 2004.)
A liftajtó szétcsúszik, és az ember hirtelen kint találja magát egy árnyas utcán, melyen még a McDonald's is kénytelen volt szokásos, piros-sárga színét feketére és aranyra tompítani, hogy beilleszkedjen a könyvesboltok színvilágába. Hampsteadben régóta honos a gazdagság. Hampstead a birodalom pénzének utolsó páncélszekrénye. Olyan emberek élnek itt, akik az unokáikat születésnapjuk alkalmából a British Museumba viszik kirándulni, és elegánsan mérgezik meg hitvesüket.
296. oldal - London (Ulpius-Ház, 2004.)
A világ mindjárt elpityergi magát.
297. oldal - London (Ulpius-Ház, 2004.)
Alfred háza igazi könyvtámaszház, magas építmény, a sarkán kis, kiugró toronyszobával, melybe olyan könnyen képzel az ember irodalmi esteket. És valóban tartottak is benne ilyesmit.
297. oldal - London (Ulpius-Ház, 2004.)
– Helló, Roy. Hogy vagyunk a héten?
Roy úgy beszél, mint Andy Warhol. Mintha minden egyes szót most küldenének neki az Andromédán túlról.
– Jézusom, Marco… úgy beszélsz, mint egy orvos. De nem vagy orvos… ugye?
298. oldal - London (Ulpius-Ház, 2004.)
Roy sosem nevet, mindig csak másokat nevettet meg. Most mégis félénken mosolyog.
– Te ügyes kezű gyerek vagy. Megnéznéd, hogyan működik a kávéfőző? Itt van mindjárt a konyhában. Egyszerűen nincs szerencsém vele. Német. Németországban ezek szerint amerikai-biztos kávéfőzőket gyártanak. Szerinted megbocsátották már nekünk a háborút?
(…)
– Hát, úgy látom, a fő probléma az, hogy kávé helyett tealeveleket tettetek a szűrőbe.
– Ne tréfálj! Hadd nézzem. Istenem, istenem, igazad van… Na de hol a kávé? Nem tudod, hol a kávé, Marco?
– Múlt héten a teniszlabda-adagolóban volt.
298. és 299. oldal - London (Ulpius-Ház, 2004.)
Imádom Alfred lemezgyűjteményét. Igazi nagy, fekete bakelitlemezekből áll. Vastagok is. Szeretek hozzájuk érni az ujjaimmal, olyan érzés, mintha régi baráttal találkoznék. A CD-ket döbbenetes magabiztossággal varrták a nyakunkba, és senki nem volt, aki leleplezze az összeesküvést, aztán már késő volt.
301. oldal - London (Ulpius-Ház, 2004.)
… a CD úgy viszonyul a bakelithez, mint a nescafé az igazi kávéhoz.
301. oldal - London (Ulpius-Ház, 2004.)
Amikor fiatalabb voltam, azt gondoltam, hogy a gyerek az öregedés elengedhetetlen tartozéka. Valahogy azt gondoltam,hogy az ember felébred egy reggel, és az újszülött ott kalimpál a pelenkájában. De nem, az embernek konkréten el kell szánnia magát rá, mintha új házat akarna venni, vagy ki akarna adni egy CD-t, vagy államcsínyt akarna végrehajtani. És mi van, ha én sosem szánom el rá magamat? Akkor mi van?
Jaj, csak a gond, a gond, a gond.
307. oldal - London (Ulpius-Ház, 2004.)
Nyolc percet álltam sorban, hogy hozzájussak a bankautomatához, és ezalatt tizenegy nyelvet számoltam össze a járókelők beszédéből.
309. oldal - London (Ulpius-Ház, 2004.)
Becsúsztattam a nyílásba a bankkártyámat, és a bankautomaták szeszélyes istenéhez fohászkodtam, hogy adjon huszonöt fontot, amennyi minimálisan szükséges ahhoz, hogy este berúghassak Gibreellel. Az átkozott gép azonban elnyelte a kártyámat, és utasított, hogy konzultáljak a bankommal. Indignált hörgést hallatva a képernyőbe bokszoltam. Mi haszna Yeatsnek, ha az ember egy sört sem engedhet meg magának?
310. oldal - London (Ulpius-Ház, 2004.)
„Churchill és Sztálin egy szalvétán felosztotta Európát. Könnyelműségük szörnyű következményei kezdtek teljesen nyilvánvalóvá válni. Képzelheti, milyen kínos lettem a Whitehallnak. Egy Berlinből jött magyar zsidó a sok kis ceruzahegyező közt, akik frissen végeztek Oxfordban. A korona tartozott nekem, ezzel tisztában voltak, de valójában már nem kellettem nekik. Ezért kaptam egy irodai állást a Great Portland Streeten, ahol a feketézőkre kellett lecsapnunk. Olyasmit csináltam, amit ma komputerek és egyenruhás fiatal hölgyek végeznek.”
p. 301. in: David Mitchell: Szellemírók
„Ezek a minisztériumok sosem tudják, hol a határ. Pokolra való férgek! – mondta Alfred, majd, azt hiszem, a magyar szitkok legveszedelmesebbike tört elő belőle. Noszferatu átka.”
p. 305. in: David Mitchell: Szellemírók
Karcok:
„Nézd, Gunga, tudod, hogy én nem vagyon az a pletykafészek – szólalt meg az alacsony termetű, hüllőszájú Encsbat asszony –, de Szondzsódoj fiunk tegnap este Gombo kisebbik fiával látta Ojún lányodat. Az embereknek gyorsan megindul a nyelvük. A nádom-ünnepen is együtt látták őket.”
p. 180. in: David Mitchell: Szellemírók
Nádom ünnep
Mongólia Nemzeti Ünnepe, s egyben a világ legrégebbi hagyományaival rendelkező nomád fesztiválja. A Naadam Fesztivál eredete Dzsingiz Kán éves hadiszemléihez nyúlik vissza. A Mongol-Világbirodalom kialakulásakor vált szokássá a lovas seregek évi számbavétele, ahol a tümen-ek (tízezer lovas) – magyarul tömény – száma mellett, a harcosok felkészültségét is felmérték.
804 év eltelte után is a „3 Férfias Sport” ugyanolyan népszerűségnek örvend, mint az ősidőkben, természetesen a szabályok sokban igazodtak a modern követelményekhez.
1./ A birkózás súlycsoportok nélküli, élet-halál küzdelme, mára egyenes kieséses tornává szelídült, 512 vagy 1024 sportoló részvételével.
2./ Az íjászok mára „leszálltak lóról”. A hagyományos öltözetben felvonuló férfi íjászok 75 m, míg a hölgyek 65 m távolságra nyilaznak.
3./ A 2-3-4-6-7 éves lovak különböző, Európában elképzelhetetlenül hosszú távokat tesznek meg gyermek lovasaikkal a hátukon. A versenyen a lovakat pontozzák, így ha gyermek lovas nélkül érnek célba…ugyanúgy jutalmat kapnak. (A 7 éves lovak versenytávja 25 km!)
A 4 napos ünnep során az egész ország megmozdul. A jurták mélyéről előkerülnek a tradicionális ünneplő-ruhák, az ükapák nyergei és díszes lószerszámai. Néhány nappal az ulánbátori döntők előtt minden megyében, minden településen zajlanak a „3 Férfias Sport” válogató versenyei. Tömegével terelik a nyájakat a nagyobb városok és Ulánbátor felé, hiszen ahol ennyien versenyeznek és ennyien ünnepelnek – sok az éhes száj. Az ország lovas és gépjármű forgalma 1 héten át a nagyobb városok felé áramlik, majd onnan a főváros Ulánbátor irányába.
Érdemes tudni, hogy 1206-ban egy Kuriltáj alkalmából gyűltek össze a Mongol-Birodalom vezetői és törzsei. A szó nem véletlen egybeesés a Magyarországon is egyre ismertebbé váló Kurultaj-jal. Ugyanaz a szó – ugyanazt a jelentést takarta: Összegyűlt a nép, hogy pontosan felmérhesse, láthassa saját sokaságát, és döntéseket hozhasson az elkövetkező évre. 804 évvel ezelőtt Dzsocsi, Dzsingiz Kán legidősebb fia kapta a feladatot, hogy feltöltse a birodalmi sereget és megszervezze a Kuriltájt – ma szakavatott és felkészült apparátus gondoskodik arról, hogy a kíváncsi külföldiek egyre inkább sokasodó tömege jól szervezetten és jó kiszolgálás mellett lehessen szemtanúja a világ legrégebbi hagyományaival rendelkező nomád fesztiváljának.
http://www.magyarokforrasa.hu/naadam-2011.html
Ezt a szöveget meghagyom, de a hitelesebbet fentebb találhatjátok; a kommentekben olvashatjátok a témához tőlem jobban értő @ppayter segítő információit:
A Nádom ünnep Belső-Mongóliában, Gansu, Qingha, Xinjiang tartományban élő mongolok hagyományos ünnepe. Akkor rendezik, amikor a legkellemesebb az időjárás, minden év júliusában és októberében. Ekkor sűrű a fű, erős az igavonó állat és nincs nagy forróság. A nádom mongolul szórakozást és játékot is jelent. Az ünnep nagy hagyományokkal rendelkezik, hosszú történelmi múltra tekint vissza. Régen az ünnep során sok áldozatot mutattak be. A lámák füstölőt égettek és imát mondtak. Az emberek az ég áldásáért imádkoztak. A Nádom ünnep során sok hagyományos sportversenyt rendeznek, elsősorban a birkózás, lovaglás, és íjászat ilyen, de más hagyományos nemzetiségi sportverseny is van, illetve atlétika, röplabda, kosárlabda és más modern sportágak is megjelentek a Nádomokon.
„Azt mondják, húsz évet töltött remeteként a Tavan-Bogd lejtőin, a nyugaton fekvő Bajanölgij távoli tartományában.”
p. 181. in: David Mitchell: Szellemírók
Tavan-Bogd
Mongolian: Таван богд уул, Five-Saints Mountain,
– Az Altai Tavan Bogd-i nemzeti park, Mongólia Bayan-Ulgii tartományban található
területe 6000 nkm, délen emelkedik Mongólia legmagasabb hegysége, három tó és egy gleccser veszi körül
– gyönyörű, lenyűgöző táj: magas, jéggel, hóval borított hegyek, havasi erdők, óriási tavak, folyók, hegyi legelők, hatalmas sziklák és sivatagi völgyek.
– Állat- és növényvilág: Argali juh (Ovis ammon)„ a legnagyobb vadon élő juhfaj, bükk, szirti sas (Chrysaetos di Aquila), kőszáli kecske (C. Ibex), jávorszarvas, tibeti wapiti vagy Shou (Cervus affinis affinis, vagy Cervus canadensis vapiti tibeti alfaja).
– Éghajlat: egészen május végéig marad meg a hó. Július közepétől augusztus közepéig tart az esős időszak. Nyári középhőmérséklet napközben: 16-25°C, éjszaka: 7-13°C.
http://www.worldlingo.com/ma/entravel/it/Altai_Tavan_Bogd_National_Park
A múlt század hatvanas éveiben a pszichedelikus drogok használatának két fő irányzata alakult ki.
Timothy Leary a szerek relaxált környezetben történő, meditációval és buddhizmussal vagy egyéb keleti vallási irányzattal kombinált, az önmegismerésre, az önfeltárásra irányuló használatát hirdette.
A másik irányzat többek között az író Ken Kesey nevéhez fűződik. Ő a külső ingerek fokozását, az érzések kiélését, kitörését tartotta fontosnak. Az úgynevezett Acid-teszetek hatalmas partik voltak, dübörgő zenével, foszforeszkáló színekkel, folyamatos tánccal. Ezek az események – amelyek hasonlítottak a törzsi társadalmak rituáléihoz – váltak a mai elektronikus-zenei partik elődjévé.
Demetrovics Zsolt
Acid Test 40th in Las Vegas „Mary Pranksters & The Mutaytor”
https://www.youtube.com/watch?v=Dh80CXK_cJE
"A háttérből pszichedelikus zenét és egy épp halálra csikizett nő viháncolását hallottam."
p. 53. in: David Mitchell: Szellemírók
Pszichedelikus zene
A pszichedelikus zene gyűjtőfogalom, amibe azok a zenei stílusok tartoznak, melyekre hatással van (vagy volt) a pszichedelikus rock és a hippimozgalom.
Pszichedelikusnak tartott stílusok: pszichedelikus rock, acid rock, goa trance, pszichedelikus trance, acid jazz, psych folk, pszichedelikus soul.
Pszichedelikus hatást mutató stílusok: progresszív rock, stoner rock, trip hop, acid house.
A pszichedelikus rock olyan zenei stílus, melyet a drogok – cannabis, pszilocibin, meszkalin és különösen az LSD – tudatmódosító hatása inspirál, és a módosult tudatállapot hangulatát igyekszik visszaadni. A rockzene történetében a pszichedelikus rock kapocs a korai, bluesalapú rock és a későbbi progresszív rock és heavy metal között. A pszichedelikus rockot a világ 1967-ben ismerte meg, jellemzői: modális dallamok; ezoterikus szövegek, melyek gyakran álmokról, víziókról, hallucinációkról szólnak; hosszabb dalok és hosszú hangszeres szólók; a drogok hatását idéző effektek, például torzítás, visszhangok, visszafelé vagy késleltetve lejátszott hangok és a fáziseltolódás (phasing). Az első album, mely a szélesebb közönséggel is megismertette a pszichedelikus rockot, a Beatles 1966-os Revolver című albuma volt. Az egyik első pszichedelikus dal Donovan „Sunshine Superman”-je. Bob Dylan első „elektromos” albuma, a Bringing It All Back Home, „Mr. Tambourine Man” című dalát sokan pszichedelikusnak tartják szövege, témája miatt.
Magyar pszichedelikus rock képviselői: Korai Öröm – a zenekar műfaji besorolása nehéz: a zenekar szerint világzene, de gyakran sorolják a pszichedelikus és a progresszív rock kategóriákba. A Roncsipar egy magyar pszichedelikus/ipari rockzenekar. 2005 őszén alakult Budapesten egy sikertelen alternatív rockbanda utódjaként. Tagjai előtte különböző punk, grindcore illetve heavy metal formációkban játszottak.
A goatrance kialakulásának kezdetei az 1990-es évekre tehetőek, ám a kultúra sokkal messzebbre nyúlik vissza az időben, pontosan az 1960-as évek végére. Ekkoriban a „hippikorszak” gyermekei Woodstock után azt a gondolatot próbálták továbbépíteni, hogy a természettel harmóniában élve folytassák azt a megkezdett életformát, melyet Woodstock elindított („Make Love, not War!”). Goa, India egy tengerparti állama lett a kalandvágyók és rocksztárok egyik fő célpontja, ahol keresték azt a szabadságot, melyet Woodstock adott. Az 1980-as évekig szépen virágzó kommunák alakultak ki Goán, melyek a saját szabályaik szerint, és a nyugati életmódtól teljesen eltérően éltek. Sokan azonban nem bírták ezt a fajta életstílust, és így csak kevesen maradtak ott. Azonban az 1990-es évek elején beköszöntött Goán is az elektronikus forradalom (acid), melyet az ott lakók azonnal a magukévá tettek, és továbbfejlesztettek saját szájuk íze szerint. A korszak nagy alkotásait (Yello, Talking Heads) egy San Franciscóban élő guru, Goa Gil szerettette meg az ottlakókkal, és ezekhez hozzátéve a népi, indiai folklorisztikus hatásokat, az akkoriban hódító detroit technót, industrialt, new wave-et, és az 1970-es évek pszichedelikus hangzásait létrehozták a goatrance-et, melynek előfutárai a Killing Joke és a Front242 voltak.
Az Acid jazz egy könnyűzenei stílus, ami a jazz, a funk és a hip hop elemeit ötvözi. Jellemzője a loopolt (ismétlődő, repetitív) alap. Az Egyesült Királyságban alakult ki a nyolcvanas és kilencvenes évek fordulópontján, a jazz-funk és az elektronikus tánczene házasságából. Az acid jazz atyjainak olyan jazz-funk zenészeket tartanak, mint Roy Ayers, Donald Byrd és Grant Green. Az acid jazz emellett csekélyebb soul, house, acid rock és diszkó hatásokkal is bír.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Pszichedelikus_zene
http://hu.wikipedia.org/wiki/Pszichedelikus_rock
http://hu.wikipedia.org/wiki/Korai_%C3%96r%C3%B6m
http://hu.wikipedia.org/wiki/Roncsipar
http://hu.wikipedia.org/wiki/Goa_trance
http://hu.wikipedia.org/wiki/Acid_jazz
"Láthatatlanul pulzált, akár egy kvazár."
p. 49. in: David Mitchell: Szellemírók
kvazár: csillagszerűnek tűnő rádióforrás, luminozitása elérheti a 1012 Lo-t, közepén óriási energiaforrás van, nagy valószínűséggel egy fekete lyuk. Ezt néhány fényév átmérőjű korong veszi körül, melynek közelében gyorsan úszó gázfelhők találhatók. A korongtól távolabb pedig, kb. 100 fényévnyire, ott ahol a kvazár egybeolvad az anyagalaxissal, vékonyabb és hidegebb felhők keringenek.A Földről megfigyelhető égitestek közül a kvazároknak a legnagyobb a vöröseltolódásuk. Ezért a kutatók feltételezik, hogy ezek az objektumok több milliárd fényévre helyezkednek el, s ezek a legtávolabbi megfigyelhető objektumok a Világegyetemben. (stb.)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kvaz%C3%A1r
"…Kodzsi rettenetesen rossz sportoló volt. Esküszöm, a három év alatt egyszer sem láttam, hogy eltalálta volna a baseball-labdát. Egyszer hatalmas lendülettel vetette bele magát az ütésbe, az ütő kicsúszott a kezéből, és rakétaként szelve át a levegőt, egyenesen Ikeda úrba, a tornatanárba csapódott, aki rajongott Misima Jukióért, noha nem hiszem, hogy bármiféle könyvet végigolvasott volna életében."
p. 53. in: David Mitchell: Szellemírók
Misima Jukio (japánul: 三島 由紀夫, Hepburn-átírással: Mishima Yukio)
(1925-1970) a modern japán irodalom kiemelkedő tehetsége, író, drámaíró, filmszínész, harcművész és politikai kommentátor.
Hiraoka Kimitake néven született egy felső-középosztálybeli családban. A második világháború után elvégezte a Tokiói Egyetem jogi karát, és egy rövid ideig a Pénzügyminisztériumban dolgozott. Írói pályafutását az 1949-ben megjelent önéletrajzi műve, az Egy maszk vallomása alapozta meg.
Alkotókorszakaiban a legjelentősebb fordulatot az 1960-as zavargások hozták. Érdeklődése a régi japán hagyományok és a császárság intézménye felé fordult. 1967-ben létrehozta a Tatenokait ('A Pajzs Társasága'), saját gárdáját. Innentől tudatosan készült arra, hogy tragikus halálával felrázza a japán társadalmat és felébressze a régi harci szellemet.
Életműve több mint száz regényt, drámát, novellát tartalmaz. Legkiemelkedőbb alkotásai: a Hullámok sűrűjében (1954), Az Aranytemplom (1956) és a négykötetes A termékenység tengere (1968-70).
1970. november 25-én Misima Jukio, az egyik legtehetségesebbnek tartott modern japán író magánhadserege négy katonájával túszul ejtette a Dzsieitai (Japán Honvédelmi Erők) hadseregtábornokát, majd az összehívatott katonákat felkelésre, a császári hatalom visszaállítására buzdította. Sikertelen kísérlete után legközelebbi tanítványával együtt szeppukut (rituális hasfelmetszés) követett el.
Háromszor jelölték a Nobel-díjra. Az egyik legjelentősebb 20. századi japán író, avantgárd életművében a modern és hagyományos esztétikát ötvözte, kulturális határokat törve át, fő témáiul a homoszexualitást, a halált és a politikai változást választva.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Misima_Jukio
http://www.szenzar.hu/Misima/MJ.htm
„Az utcába lépve megcsap a kosz, a húgy és a dim szum-gombócok bűze.”
p. 106. in: David Mitchell: Szellemírók
dim szum: töltött kínai gőzgombóc
Szó szerinti jelentése „megérinteni a szíved”
a helyi hongkongiak „yum cha”-nak is hívják
sokak szerint a legjobb dim sum Kínában található Canton-ban, de kiderült, hogy a legjobb kantoni dim sum szakácsok Hong Kongban dolgoznak
A dim sum (hagyományos kínai: 點心, egyszerűsített kínai: 点心, pinjin: diǎn xin, magyaros: tien hszin, jyutping: dim2 sam1) kantoni eredetű kínai étel, tulajdonképpen kis adagokban felszolgált, hideg vagy meleg harapnivalót jelent. Általában többféle étel is az asztalra kerül, mindegyikből egy kevés. A dimsum-étkezés szokása a teaházak megjelenésével alakult ki Kínában, itt kezdtek el apró harapnivalókat felszolgálni a tea mellé. A felszolgált ételek többsége vagy gőzön főtt vagy sütött, és desszertet is tálalnak.
http://www.receptvarazs.hu/receptvarazs/cikk/hongkong_illata/
http://translate.google.hu/translate?hl=hu&langpair=en|hu&u=http://www.china-travel-golden-route.com/dim_sum_photo.html
http://translate.google.hu/translate?hl=hu&langpair=en|hu&u=http://chinesefood.about.com/library/blphotodimsum.htm
http://hu.wikipedia.org/wiki/Dim_sum
http://www.travelchanneltv.hu/series-info.asp?series=Sophie%20Grigson%20In%20The%20Orient&ID=1366&episode=1
"Figyelj, anyám ma szukijakivacsorát rendez."
p. 49. in: David Mitchell: Szellemírók
http://buvosszakacs.blog.hu/2009/07/27/sukiyaki
"A sukiyaki (triviálisan leegyszerűsítve) egyfajta japán fondü avagy társasjáték: a cél az, hogy mindenki maga készítse el a vacsoráját a nyers hozzávalókból."
Nem túl régi keletű étel: az ország nagy nyugati nyitásának idején, a 19. század végén terjedt el, akárcsak a marhahús-evés. Manapság többnyire elektromos főzőlapot tesznek az asztalra, de nem ritka a faszenes megoldás sem. Lényege: vékonyra vágott húsok (általában marha) és különféle zöldségek (gomba, újhagyma, kínai kel vagy krizantémlevél), egy rövid, édeskés, szójaszószos lében készülnek el.
Kerül még bele tofu és shirataki, mely utóbbi úgy néz ki, mint egy áttetsző, zselés állagú spagetti. Valójában nem igazi tészta, mert konnyaku gyökérből készül (Amporphophallus konjac), saját íze nemigen van, de jó nedvszívó, ezért felveszi a mártások-levek ízét. (Nálunk csak néhány Ázsiaboltban kapható, elhagyható az ételből.)
A sukiyakinak két fő fajtája van: egyfelől az, amelyet eredetileg a Kanto-régióban (Tokió és vidéke) készítettek, másfelől az, amely a Kansai-régióból terjedt el (Oszaka és vidéke). (stb – további részleteket lásd a fenti honlapon).
és
(Nishizawa Tomoyuki: A JAPÁN KONYHA, Aladdin konyhája, Minerva, 1986, 211-237. oldal; Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár)
A család legkedveltebb tartózkodási helye az, ahol a kotacu – hagyományos japán asztal – található. A nap fő étkezése a vacsora, amikor tucatnyi ételt szolgálnak fel. Az étkezés az előételek és felmelegített szake, vagyis rizspálinka fogyasztásával kezdődik. Az asztalról elmaradhatatlan a télen forró, nyáron kellemesen hűs kéztörlő (csibori). Igen kedveltek azok a forrón fogyasztható ételféleségek, amelyeket mindenki saját ízlése szerint készíthet el; nyáron olaj és zsír nélkül, télen viszont éppen ellenkezőleg, zsírosan készítik az ételeket. Igen kedveltek a különféle szálkátlanított halakból és zöldségfélékből összeállított nyers falatok (szasimi) vagy a vendég szeme láttára készülő mizutaki vagy szukijaki. A gasztronómiai és esztétikai élvezetek csúcsát az étkezés befejezésekor terítékre kerülő zöld tea, az ó-csa jelenti. A hagyományoknak megfelelően agyagedényben forrázzák le, s néhány percig letakarják, mielőtt kitöltenék a fületlen csészécskékbe.
SZUKIJAKI
Hozzávalók: 50 dkg vesepecsenye vagy fehérpecsenye, (félig fagyott állapotban leheletvékonyra szeletelve), 8 közepes nagyságú gombafej, 20 dkg apró fejű gomba, 1 csomag újhagyma vagy 2 póréhagyma, 5-6 cm-es darabokra vágva 30-40 dkg burgonya, 25 dkg kínai kel, 20 dkg spenót, 2 sárgarépa, 4 tojás, 1 dl szójaszósz, 3 kockacukor, 1 dl édes vörösbor, 1 evőkanál szake vagy konyak, 1 evőkanál olaj.
(Japánban a felsoroltakon kívül még speciális készételeket, siratakit vagy haruszamét, kockára vágott tofut, valamint bambuszrügyet is tesznek ebbe az ételbe, ezek azonban elhagyhatók, nélkülük is igen ízletes ételt készíthetünk.)
Forró serpenyőben olvasszuk meg az olajat, és kenjük szét az edény falán. Az előkészített hozzávalóknak csak egy részét használjuk fel egyszerre. A hús mindkét oldalát süssük 1 percig forró olajban, majd az egyik oldalát locsoljuk meg szójával. Ezután tegyük mellé a kisujjnyi szeletekre vágott burgonyát, és locsoljuk meg szukijakilével: 1 dl húslevest, 1 dl szójaszószt, 2-3 db kockacukrot, 1 dl vörösbort keverjünk össze, ízlés szerint fűszerezzük.
A hús és a burgonya puhulásától függően 10-15 perc után tegyük az edénybe külön-külön kupacokba a zöldségeket és a gombát. Körülbelül 6 perc alatt megpuhul, és máris fogyasztható. Az elfogyasztott falatokat a megmaradt hozzávalókból pótoljuk, így folyamatosan készül a friss étel.
A fületlen csészécskékben egy-egy tojást felverünk, a főzőedényből kivett falatokat evés előtt ebbe mártogatjuk. Az étel mellé külön tálkában rizst is felszolgálhatunk.
http://www.terebess.hu/keletkultinfo/nishizawa.html
„Színes káromkodások közepette kötegével dobálták be a mongol valutát, a tugrikot, tétként a cribbage nevű kártyajátékban, melyet egyikük nemrég Sanghajban tanult egy walesitől.”
p. 163. in: David Mitchell: Szellemírók
Cribbage (crib): angol eredetű kétszemélyes lerakó kártyajáték. A hagyományok szerint Sir John Suckling találmánya; első leírása 1674-ből ismeretes.
Az alapjátékhoz 52 lapos francia sorozatjelű kártyát használnak.
Segédeszköz lehet az ún. cribbage tábla és négy darab rövid pálcika vagy gyufaszál, amelyekkel a játékosok a játék állását jelzik.
A játék célja: A több osztásból álló sorozatban 61 pont elérése. Ha az ellenfél nem éri el a 31 pontos határt, a nyertes megduplázza nyereményét.
A játék menete: Az osztó öt-öt lapot ad mindkét félnek, és két kártyát zártan maga elé helyez (bázislapok). Az osztó ellenfele elemeli a maradék csomagot és az emelt rész alsó lapját nyitottan maga elé rakja startkártyaként. Ha ez a lap B, az osztó felírhat 2 pontot. Az osztó ellenfele kezd. Egy tetszése szerinti lapot tesz nyitottan az asztalra és közli annak értékét. Az osztó is hasonlóan jár el , és ő a két lerakott kártya értékét jelzi. Újra az ellenfélen a sor. A lapokat felváltva rakják le addig, amíg a játékosok a fent leírt kombinációkat kialakítják. Egy kártya több kombinációban is használható. (Pl.: 7 – 6 – 5 – 5 lerakása után az egyik ötös része egy másik runnak és egy ötös párnak, de a másik ötös már nem számítható egy másik runhoz.)
Fontos szabály, hogy az asztalon nem lehet flöst bemutatni! Ha a lejátszás során bármely fél eléri e 31 játékpontot, ezt Megyek bemondásával jelzi. A játékosok pontokat szerezhetnek kézben tartott lapösszefüggésekért is. Az osztó ellenfele startkártya figyelembe vételével alakíthatja ki ezeket, míg az osztó ún. bázislapjait használhatja.
A cribbage-ben szigorú renonsz szabályok érvényesülnek (elrontott osztásért, összefüggések elmulasztott bemondásáért, stb.)
A cribbage játék változatai: hat- és hétlapos cribbage, három- és négykezes cribbage. Értelemszerűen a hat- és hétlapos játékban hat, illetve hét lapot osztanak a játékosoknak. Az előbbiben 121 pont elérése a cél, a hétlaposban 181 pontot kell a győzelemhez teljesíteni.
http://www.terebess.hu/kereskedelem/jatekok/cribbage.html
„Az, hogy egy gwai lo férfi és egy cseléd lánya. A férfi nyilván elment, a nő pedig kihajította valamelyik házból.”
101. oldal – Hongkong (Ulpius-Ház, 2004.)
Gwailo (鬼佬; Cantonese gwai2 lou2, pronounced [kʷɐ̌i lǒu]; sometimes also spelled Gweilo)
– “fantasma uomo"
– „diavolo straniero”
– „morti viventi” (鬼) che abitano nei vari livelli d'inferno
– Il significato cinese del gwei (鬼) può significare “il fantasma„ o “il diavolo", perché anche se le religioni cinesi non includono la credenza parallela alle idee cristiane “del dio" ci sono effettivamente inferni in cui i diavoli risiedono.
– Il motivo perché chiamano “morti viventi" era probabilmente il fatto, che i cinesi hanno pensato che gli Europei fossero realmente corpi guasti che avevano ritornato a vita.
– Uno deve tenere presente tuttavia che gwei (鬼) in gweilo (鬼佬) può essere usato per esprimere l'avversione ed il deprecazione. Un esempio calzante è quando molte famiglie cinesi guardarono come le loro madri sono state uccise e la figlia è stata presa in prostituzione forzata dal giapponese durante la seconda guerra mondiale. A quel tempo il termine che hanno scelto esprimere il loro odio più grande verso il giapponese era (鬼), gwei che è usato per il gweilo.
http://www.worldlingo.com/ma/enwiki/it/Gweilo
nem bírom továbbolvasni „az olaszra géppel lefordítani angol szöveg, jujj”
http://en.wikipedia.org/wiki/Gweilo
„Baldzsin nagynénje készített még ajragot úgy, hogy további kancatejet kevert az erjesztett tejbe. A kancákat tavaly őszi tána fűvel etették, attól olyan finom az ajrag.”
p. 196. in: David Mitchell: Szellemírók
Ajrag-kumisz
A kumisz nem pálinka, hanem magas cukortartalmú (kb. 6% tejcukor), savanykás (0,7-1% tejsav), habzó, kb. 1% alkoholtartalmú, erjedt kancatej. A joghurthoz hasonló, üdítő hatású ital. Már az ókori lovasnépek ismerték (pl. a szkíták). A középkori misszionáriusok feljegyzéseiben is szerepel. Marco Polo úgy emelgeti „fehérbor”, főként nyáron fogyasztják. Belső-Ázsiában, Kaukázusban széles körben elterjedt. A nomád magyarok is kedvelték. A mongolok nemzeti itala: a kancatej-bor, günij ajrag, készítését hagyományos ünnepi szertartás kíséri.
http://canadahun.com/forum/showthread.php?t=3814&page=69
nekem csak azt mondjátok meg, miért mondják a Clear-szigeten, hogy vigyázz, hová lépsz.Valószínűleg a sakkra utal.
Ez első fejezetet a szerző 10000%, hogy egy AUM SINRIKJO szektatagról mintázta.
Ajánlott bejegyzések: