egyperces mondatok avagy frasi sparse e ritrovate

Nagyon jó és változatos válogatás a finnugor népek irodalmából, melyben elsősorban a mese-, mondavilágból, rövid versekből kaphatunk ízelítőt. 
Nagyon jó összefoglalásnak/ismétlésnek tartom – laikusként – a kötetet nyitó tájékoztatót, A finnugor nagycsalád-ról. 
A könyvben 11 fejezetben válogattak a kisebb népcsoportoktól többnyire tündér- és állatmeséket, rövid, okos csattanókkal végződő tanítómeséket, rövid mondókákat, melyek a hiedelmükhöz kapcsolódó versikék. Megpróbálom a számomra emlékezeteseket kiragadni, amelyekkel mások figyelme is ráirányul erre az értékes gyűjteményre. 
A finn részt talán a legismertebb mesével kezdték: Ilmarinen háztűznézőben, igazi kedvcsináló a Kalevalához. A bátyjait kereső lány c. mese rokonságot mutat a Vad hattyúk c. mesével. 
Az észt rész igen gazdag válogatás, nehéz közülük egyet-kettőt kiragadni – a mesék közül a Fagyapó három rakoncátlan fia, A gombakirály vagy a A kútban talált szerencselehet motívumaiban számunkra ismerős. A szúnyog meg a ló állatmese tanulsága – bár nem igazán rajongok az állatmesékért – az, hogy aki kérkedik, az sosem veti le ezt a tulajdonságát, és még a vereségét is győztes színben tudja mások elé tárni. 
A karjalai, inkeri, vót és liv népmesék, mondák közül mély benyomást tett rám A kék tehenek liv monda, mely elbeszéli, hogyan tettek szert az emberek a földön tehenekre és azt is megtudhattuk, hogy náluk (karjalai) is főhős lehet az egyszeri ember: A vidám Matti. Ha ebbe a részbe beleolvastok, azt is megtudhatjátok, mi is valójában az Isten tehénkéje? És hogy nemcsak az inkeri népeknél, de az oroszoknál is így nevezik: Божьи коровки. A lapp népmesék közül igen emlékezetes a Lippo és Tapio, a vadász és az erdő szellemének szomorú története; A héméiek harangot lopnak c. mese kiváló példája a mérhetetlen emberi ostobaságnak. Az óriás meg a béres-ben pedig a furfang győzedelmeskedik. A cseremisz/mari részben mindenek előtt Weöres Sándor hangulatos, ritmusos fordításait érdemes kiemelnem. Pl. a Nap jön. A mordvin részben nagyon tetszett a Vörösfenyő házban c. népköltés, és a A gonosz boszorkány meséje, amely Tündérszép Ilona történetét juttatta eszembe. A zürjén/komi népek meséi közül A pórul járt vízi szellem tündérmeséje nagyon sok rokon motívumot idézett a magyar népmesékből: pl. átbucskázik a fején és átváltozik; nyálcseppek válaszolnak, míg a menekülők időt nyernek stb. Megtudhatjuk, hogy a zürjén mondák egyik főhőse Pera vitéz. 
A votják/udmurt rész és talán a könyv legfájdalmasabb meséje is A szépséges nyírfa, ismerős történet számunkra, mert Az öreg halász és a tenger történetéhez hasonló. Valamint megismerhetjük minden idők legerősebb votják vezérét Es-Terek-et. 
Kedves állatmese A kakas meg a róka ahol tanúi lehetünk a kutya és a kakas különös barátságának. Igazi tanmese a Mese a kalmárról, aki meg akarta állítani a napotszembesít bennünket a kapzsi és fösvény emberekkel. A magyar részben a legkülönlegesebb élményt a szép, szőke hosszú hajú halászlány Tiszagyöngye és a Tenger Csudája történetei jelentették. 
Az osztják/hanti és vogul/manysi részben Mimi-Hili vitéz (aki állatok alakját tudta magára ölteni egy jóságos öreg adományaként) szorgalmával és segítőkészségével megmentette és jobbá tette az útjába kerülő emberek életét és ezzel jó sorsot is érdemelt ki magának. 
A nyenyec, szölkup és nganaszán népek népköltései közül a leginkább A szelek uramese tetszett, és már sokadszorra bizonyította, hogy itt is a legkisebb leánynak vannak a legnagyobb (mesebeli) érdemei. A bátor Váj története pedig bizonyítja, hogy Váj egyike a legbátrabb, legokosabb és legfurfangosabb északi ifjak egyikének.

Az illusztrációk igen különlegesek – élethűen felidézik a természet kihívásainak, szeszélyeinek ellenálló, erős, inas, izmos, nem könnyű sorsot élő, de azért a vidámságot, viccet ismerő emberek alakjait.

Nagyon tömör gyűjtemény volt ez a könyv, bővebb jegyzeteket is készítettem, de sajnos, minden nem fér ide, így is próbára tettem a hosszú szövegek olvasásait elkerülők türelmét; a téma kedvelőinek igazi kincs és aranybánya, finnugor rajongóknak kötelező.
Tanítónéniknek ajánlanám (harmadikban), akkor, amikor a finnugor nyelvrokonságról beszélhetnek az osztályban ízelítőként, kedvcsinálóként egy-két mesét felolvasni azon a héten; alsós tanítónéniknek mesemondó versenyekhez szövegválasztáshoz, vagy akár rajzórai, technikai órai elmélyült munka mellé a szépen dolgozó gyerekeknek jutalom-mesehallgatásnak; mesedramatizáláshoz (akár oviban is). Szülők, nagyszülők, ha szembe jön veletek, vigyétek magatokkal.

@Sister Északföldi történetek kihívásához a második olvasásom.

Első mese: A grotti malom 

melyben többen lesznek áldozatai kapzsiságuknak: egy gonosz, nem szavahihető király, egy lelketlen kalóz. Sajnos, a rosszak megbűnhődnek, de velük együtt jókat is elveszítünk. A mese üzenete lehet: a körülöttünk élő jókat ne csak észrevegyük, de az általuk adott jóért, jóval szolgáljunk cserébe mi is.

Úgy emlékszem, ez a malom mintha felbukkant volna a Sündisznó eleganciája c. könyvben.