Finy Petra: Milu az olimpián (Milu 2.)
Úgy gondoltam, hogy ez is olyan gyengécske lesz, mint a másik Milu, de nem!
Szégyen-nem szégyen, én szinte semmit sem tudok az ókori olimpiákról.
Pl. nem tudtam, hogy én, mint nő, sőt, mint férjezett nő, nem vehetettem volna részt még nézőként sem az olimpiákon (ilyen megkülönböztetést a görög demokráciában!)
És azt sem tudtam, hogy csak első helyezés van, amit 3 számban kell megszerezni; ha ezt (a mesterhármast) egy sportoló eléri, véget is ér az olimpia. Akkor kiáltják ki a győztest.
Ebből a kis terjedelmű olvasmányból is sok érdekes dolgot megtudtam, de felmerült bennem, hogy talán nem sok ez egy olyan korú kisgyereknek, akiknek ezt a könyvet, mint olvasnivalót szánták?
7-8 éveseknek az olvasmányszint megfelelő, de a kultúrtörténeti rész túlzott, tömény. 9-10 évesek már nyitottabbak, befogadóbbak lehetnek, de lehet, hogy nekik meg már komolyabb olvasmányszint kellene…
Én túl soknak tartottam – bár a témához kötődik – azokat az idegen szavakat is, pl. amik az öltözékkel kapcsolatosak: fibula, khiton, hümation. Viszont, nem tudhattuk meg pl. az olimpia szó jelentését…(igazából annyit, hogy Olümpiában rendezték meg, ahol Zeusz legyőzte apját)
Ám lehetőséget látok abban, hogy aki ezt a könyvet olvassa, pont a címben szereplő olimpia miatt választja, és ha feltételezem a témához való nyitottságát, tanulékonyságát, és akkor már nem is jelent olyan nagy gondot a sok idegen szó…
A gyerekek aranyosak, Kamilla, igazi mindent tudó – nekem az alakja kicsit sok és fárasztó, Milu aranyosabb: cuki volt, ahogyan pl. bókolt Kamillának és elismerte tudását…
A két időutazó sárkány számomra nem ideillő, de nincs is jobb ötletem ezt áthidalni…
Artúr bácsi alakja viszont haláli!!! Igazi szórakozott olasz professzor!
A rajzokon is nagyon kedvessé teszik a szemek a gyerekek alakját.
Ami nem tetszett, az az álarcosak, menő napszemüvegnek látszik ami az arcukat takarja – nem ideillő álca…
@meseanyu Merítés-díj / gyermekirodalom (2015) c. kihívásához.
Amit olimpia címen megjegyeznék:
Az első ókori olümpiai játékokat (görögül: Ολυμπιακοί Αγώνες [olimpiákoj agónész]) i. e. 776-ban tartották és egészen i. sz. 393-ig rendezték meg. Ekkor Nagy Theodosius császár a kereszténység végleges megszilárdítása érdekében minden pogány rendezvényt betiltott, így az olümpiai játékokat is – közel 11 évszázados fényes múlt után.
Az olimpiai játékok felélesztésének a gondolata Panajótisz Szúcosz görög költő és újságíró fejében fordult meg először 1833-ban, amit a „Halottak párbeszéde” című versében is megfogalmazott.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1894-ben jött létre a francia Pierre de Frédy, Baron de Coubertin kezdeményezésére.
A NOB lett az „olimpiai mozgalom” szíve, a nemzeti olimpiai szervezetek összefogója.
Az olimpia hármas jelszava: Citius Altius Fortius (Gyorsabban Magasabbra Erősebben) lett.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Olimpiai_j%C3%A1t%C3%A9kok
Ajánlott bejegyzések: