Kemény Dezső: A titokzatos kecskebak
Meglepően jó nyomozós novella gyűjtemény.
Illetve nem tudom, hogy stimmel-e benne minden – a sci-fihez nem értek, de én nem is a fantasztikum, hanem inkább a krimi, vagy inkább rejtélyfeltárás szempontjából szerettem olvasni és ebből a szemszögből tetszett.
Természetesen első számú kedvencem Szakács Imre nyomozó – akinek baromira jó megérzései vannak, ezért is a nyomozók közt a legjobb, és ezért sem jut fentebb a ranglétrán, mert arra ott a megérzéseknek igencsak híján lévő főnöke. Aki a leginkább szocialista ezekben a cseppet sem a kor ideológiáját tükröző történetekben.
Onnan kezdem, hogy @Bobe0402 Olvassuk továbbra is a Delfin-sorozat könyveit!kihívására választott két, 1970-ben megjelent választott delfinkönyv közül ez volt az egyik, amit magyar szerzőtől választottam.
Akik olvasták, leírták a könyvben lévő írások erősségeit, gyengeségeit.
Én nem hiszem, hogy részletezem, inkább a nyomozóról írnék, mert az ő alakja számomra az igen rejtélyes – nem sci-fi, hanem egészében.
Olvasás közben végig nem hagyott nyugodni és mindig az ő alakján morfondíroztam.
Lehet, hogy nincs igazam, de a nyomozó alakja számomra semmiképp nem illett egy, a szocializmus szempontjából még viszonylag ideológiailag erős időszakot jelentő a (hatvanas)/hetvenes évek rendőrei közé. Alakja sokkal inkább idézte Rejtő főhőseit.
Összetett, sokoldalúan művelt, idegen nyelveket (nem oroszt!) beszélő emberről van itt szó…
Igaz, ami igaz, nem ismertem nyomozókat a hetvenes évekből (hacsak nem „Tyutyukámat” a Kántorból), és a nyolcvanas évekből is elsősorban Ötvös Csöpi és Kardos doki, na, meg Linda és gárdája alakjainak köszönhetően alakult kép ki bennem – de Szakács Imre valami egészen más valaki…
Sosem ismertem művelt, a humán tudományok valamennyi ágában (komolyzene, irodalom, opera, festészet, vallás!) és ugyanakkor a természettudományokhoz is nem keveset konyító kiművelt rendőrt, aki folyékonyan beszél franciául, simán idéz olaszul, és kicsit nehézkesen angolul. Nem szerencsétlenkedik, ha hirtelen Olaszországban kell felgöngyölíteni a szálakat, mindenféle akadályok nélkül kijut, mint magánember, ugyanolyan otthonosan mozog egy szövőgyárban akárcsak egy kaszinóban.
Valahogy az ő alakja sántít nekem leginkább ezekben az írásokban, de annyira ambivalens, ugyanakkor imádom ezt az alakot, bár egyszer agyonnikotinozza és agyonkoffeinezi magát.
Leginkább a Mennyei sugallat c. írás tetszett, titkosügynökös-hatást éreztem rajta, de a Balla professzor balesete, A láthatatlan fegyver és A titokzatos kecskebak is mélyen elgondolkodtatott.
A könyvre ragasztott fantasztikus jelző valójában emberek különleges képességeiből adódnak és igazából nekem ez jelenti (Szakácson kívül) a könyv valódi különlegességét.
@Bobe0402 Olvassuk továbbra is a Delfin-sorozat könyveit! kihívására az első olvasásom, az 1970-es évben megjelentekből.
Ajánlott bejegyzések: