Granasztói Szilvia (szerk.) - Beck Anna (szerk.): Ünnepsoroló
Igazából nosztalgiázni akartam egy évvel ezelőtt, amikor kinyitottam, hogy felolvasom, és ízelítőt adok a fiaimnak, hogy nekünk milyen alkalmakra milyen verseket, meséket olvastak annak idején. Hát meg kell mondjam, a könyvet jócskán túlhaladta a történelem, aktuális idejében meg a gyerekek irodalmi, verses művelését (ha az óvó és tanítónők megengedték) legyőzte az ideológia és a történelem… nagyon sajnálom ezt, mert engem a jó szándék vezérelt, és azt kell mondjam, hogy csalódtam a könyvben, de nagyot… voltak benne ismerős és kedves versek, de főleg a tavaszi hónapoknál egyre inkább túltengett benne az előző rendszert eluraló ideológia – elkerekedett szemmel olvastam, ill. próbáltam felolvasni de egyre elkedvetlenedettebben lapozgattam egyre nagyobb lépésekben.
Nem hiszem el, hogy ezeket annak idején gyerekeknek felolvasták és esetleg meg is taníttatták velük! … (?) Csak volt annyi felelősségtudat a pedagógusokban…(?)
Az már csak a másik defektje a könyvnek, hogy annyi esetlen kéz(műves)ügyességi feladat van benne, de szinte egytől-egyig hasznavehetetlen, nem beszélve arról, hogy szinte egyik sem mutatna jól a szobánkban mostanság kirakva.
Szóval örülnék, ha ezt a könyvet a mai pedagógusok a felejtés oltárára tennék, és választanának helyette ettől sokkal inkább szerencsésebb válogatásokat. Minden bizonnyal akad belőlük jócskán. Akár pusztán verseskötetekre, akár tematikus gyűjteményekre, akár ehhez hasonló, ünnepekhez kapcsolódó verses és foglalkoztató feladatokat tartalmazó kiadványokra is gondolunk – mind hasznosabb kell hogy legyen ennél.
Vagy esetleg ezt is jócskán átdolgozhatták és megújult a kiadás?
Ajánlott bejegyzések: