egyperces mondatok avagy frasi sparse e ritrovate

Kántor Lajos (szerk.): A költő életei

Szilágyi Domokos (1938-1976)

 Nagyon sokoldalú értékeléseket magába foglaló kötet. 

Sokféle kortárs, barát, szakmabéli írása került bele abból az apropóból, hogy összegyűjtsenek minden a költővel kapcsolatos, barátoknál, szerkesztőségek fiókjai, irattárai mélyén lapuló, fennmaradt „emlékeket”. 
Az írásokból, de főleg a magánlevelezésekből és a gimnáziumi időszakot elénk táró részből lehetett leginkább megrajzolni, hogy milyen személyisége is lehetett Szilágyi Domokosnak. Hát, nem lehetett könnyű ember, viszont igen nagy tudású, a dolgokat univerzálisan látó és szemlélő, bonyolult személyiség, akinek szüksége volt a környezetére, de arra is, hogy időnként elvonuljon. 
Nagyon tetszettek a kötet közepe táján megtalálható, a képzőművész barátok költőt megmutató, különféle technikával készült ábrázolásai. pl. Deák Árpád Szilágyi-szobra, vagy Zolcsák Sándor vagy Balázs Imre festményei. 
Nagyon sok jó tanulmány olvasható a könyvben, de nekem egyértelműen a végén található Egyed Péter: A meggondolt véges c. tetszett a leginkább. 
A versei közül több is tetszett, de itt leginkább most a Csodaszarvas-t teszem szívemközelinek.

A tanulmányolvasást @fióka Hervay Gizella és Szilágyi Domokos – családi olvasáskihívásához szánom.