HTML

egyperces mondatok avagy frasi sparse e ritrovate

Egyperces mondatok azért, mert nincs sosem sok időm, terveim szerint pár szóban foglalok össze valamit a napokból. Frasi sparse azért, mert lehet hogy ezzel jó témát találok - Petrarca "rime sparse" nyomán, és frasi ritrovate azért, mert talán egy ilyen megtalált mondattal egy-egy régi-új vagy valamilyen emléket húzok elő, Tabucchi "hangok jönnek valahonnan, nem tudni honnan" nyomán. "Può succedere che il senso della vita di qualcuno sia quello, insensato, di cercare delle voci scomparse, e magari un giorno di crederle di trovarle, un giorno che non aspettava più, una sera che è stanco, e vecchio, e suona sotto la luna, e raccoglie tutte le voci che vengono dalla sabbia." (da Si sta facendo sempre più tardi)

Friss topikok

Linkblog

2014.08.18. 13:14 Gelso

Száraz Miklós György: ¡Ó, Santo Domingo!

Száraz Miklós György: ¡Ó, Santo Domingo!

szt-dom.jpg

Ezt is vártam, meg nem is…
Az Ezüst Macska fogadó után vágytam egy hasonló mesélős, anekdotázós regényre. Ehelyett kaptam egy történelmi regényfélét, egy nem mindennapi spanyol útikönyvet sokféle érdekességgel, történelmi/történeti adalékokkal, civilizációtörténeti hozzáolvasásokkal spékelve. Nekem egy szakdolgozat jutott eszembe, és ettől nem tudtam szabadulni – aprólékos, a témához minden apró, lényegesnek és érdekesnek számító kuriózum össze van gyűjtve. Én, aki szinte semmit sem tudok a spanyol történelemről, a mórokról meg még annyit sem – tájat szemlélve képet kaptam egy-egy előkapott történelmi időben elém kerülő város mindennapjairól, az ott élő, sokféle nyelvet beszélő, sokféle vallást magáénak tudó, keverék lakosságról.
A könyv legnagyobb érdeme számomra abban van, hogy mintegy rendhagyó történelemkönyv, magyar vonatkozásokat is megemlített – ez nagyon érdekessé tette nekem. Nem voltam túlzottan történelem tantárgy szerelmese, de ha hasonlóképpen épülnének fel a történelemkönyvek, nem valószínű, hogy korszakblokkokban, hanem inkább folyamatában tudnánk képet kapni a múltunkról, nem elszeparálva, hanem benne létezve Európa és a világ történetének folyamatában. Ez egy nagyon jó minta, és megfontolandó, követendő példa lenne egyfajta tankönyvre. Az érdekességeket kellene felöltöztetni nevekkel és évszámokkal – talán akkor nem lenne annyira száraz anyag a mi és más népek történelme.

Elnyerte a tetszésemet:
„Vaknak lenni Granadában rosszabb mindennél”
-egy XV. századi itáliai mondás szerint: „Kerek Európának három igazgyöngye van: Velence a vizen, Buda a hegyen és Firenze a síkon.”

Amit jó lenne megjegyezni:
– A mai Spanyolország katolikus Izabella királynőnek, (és Ferdinándnak) köszönhető (Kasztília, Navarra, Aragónia és Granada egyesítésével)
– „A mór utolsó sóhaja” – így nevezik a Sacromonte domboldalt – Boabdil Abú Abdalá utolsó mór király/szultán után.
– II. Lajos felesége Marie de Hongrie – Szép Fülöp és Őrült Johanna lánya, Izabella unokája
– Kálizok (izmaelita böszörmények) vagy khorezmi muzulmánok: a VII-XIII. században a Kaszpi-tenger környékén a mi őseink is kapcsolatba kerültek velük – muzulmánná vált perzsák – ha jól értelmeztem (75-76.)
– A besenyőket támogatja Magyarországon I. István nagyapja Taksony, Fejér megye területén élt a legnépesebb népcsoportjuk, Taksony is egy besenyő törzsfő leányát vette feleségül
– őseink neve básgirdok Abu Hamid utazó és történetíró műveiben (78.)
– Szt. Jakab a zarándokok védőszentje

A könyvhöz mindenképpen ajánlom: Az antik világ építészeti remekei II: Az Alhambra – ma reggel, azaz 2014.08.18-án 07:00 órától ment a National Geographic csatornán. Sok kiegészítés kapott értelmet, sok kérdésre adott egyfajta lehetséges választ, és képileg színes diákkal támogatta meg Száraz Miklós György könyvét. Ha tehetitek, nézzétek meg a könyv mellé.

Ez a második olvasásom @olvasóbarát Száraz Miklós György csodái kihívásához – találó a kihívás elnevezése, tényleg, mindkét könyv valamiféle csoda volt a maga nemében.

 

És talán az sem érdektelen, hogy ki az az ember, aki itthon, Magyarországon az elsők között tudósít Lepantóról. Báró Ghymesi Forgách Ferenc, diplomata, politikus, kitűnő szónok és emlékíró…
Oláh Miklós hamar felfedezte tehetségét, pártfogoltját előbb egri kanonokká, majd váradi püspökké nevezte ki.

54-55. oldal

 

 

komment


süti beállítások módosítása