Balázs Ágnes: Borka és Hajcihő – Menjünk világgá!
Lett volna egy apropó: "Én el is megyek világgá", ami miatt megakadt a szemem a könyvtárban ezen a könyvön, de elég kevés ilyen témát leltem benne. Elolvastuk, de nem lettünk tőle sokkal többek. Hacsak nem azzal, hogy felhívta a figyelmet a palacsintára, és meg kellett valahogy oldanom, hogy este nyolc után sikerüljön lebeszélni a kisebb fiamat a palacsintakészítésre való ösztökélésről…
Hajcihő ötlete nem rossz, de valami időtállóbb anyagból is készülhetett volna, mert így eléggé hiteltelenné tette a történeteket. Tudom, a mesében nem ázik el a mézeskalács az esőben, sem pedig a tengerbe esve, főleg, ha hű barátod ment meg. Mégis nekem már ez nem jött be…
Békés Rozi nevét pedig, mint illusztrátort érdemes lesz megjegyezni. Borka alakja nagyon kedves, szelíd, jó kislány-alak, Hajcihő is igazi zsebbe simuló barát, aki segít talpacskáival könyvjelzőt alkotni – ez egy kedves ötlet a könyvben. A 14. oldalon lévő galamb is nagyon élethű.
Ajánlott bejegyzések: