Megjelent: http://moly.hu/merites-rovatok/molymazsolazo-2
Novemberi Molymazsolázó
Link1:
http://moly.hu/ertekelesek/841579
Szöveg1:
Kedves MolyMazsolák és MolyMazsolaSzülők!
Furcsa ez a tél, hol ragyogó napsütéses őszies napok, hol pedig már a hideg télbe bevezető ködös, fagyos reggelek utáni, kitartóan dermesztő, csípős napok váltogatják egymást. Elérkezett a karácsonyi ünnepeket bevezető adventi időszak is. A készülődés és a nyugalom napjai. Sokszínű napok, változatos hangulatok – ez az, amit szeretnék a Merítés gyerekrovatának, a Molymazsolázónak a novemberi számával is nyújtani nektek.
A novemberi számban az alábbi könyvekről merítettem értékeléseket:
1/ Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika
2/ Janikovszky Éva: Már megint
3/ Tor Age Bringsvaerd – Thore Hansen: Locspocs és a bolygó hollandi
4/ Tove Jansson: Titokzatos tél a Mumin-völgyben
5/ Lewis Carroll: Alice Tükörországban
6/ Ortutay Gyula (szerk.): A mesemondó szikla
7/ Csukás István: A téli tücsök meséi
8/ Máté Angi: Volt egyszer egy
9/ Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen
10/ Marék Veronika: Kippkopp karácsonya és Marék Veronika: Télapó és ezüstmackó
A válogatásban ismét segítségül vettem a moly.hu-n futó kihívásokat, melyekhez folyamatosan többen és egyre többen csatlakoznak. Remélem, most is sikerül felhívnom figyelmeteket egy-egy olyan könyvre, versre, mesére, történetre, amely számotokra olvasásra lesz érdemes.
A múlt hónapokban bevezetett szokásomnak megfelelően folytatom most is az olyan szerzőkhöz kapcsolódó kihívások áttekintését, mint Janikovszky Éva, Lázár Ervin vagy akár Lewis Carroll. A decemberi ünnepek közeledte miatt szétnéztem a Mikuláshoz, karácsonyhoz kapcsolódó kihívások között is. Ezzel szeretném felhívni figyelmeteket az aktuális témákra irányuló olvasási lehetőségekre. Végül figyelemmel kísértem a lassan végéhez közeledő kihívásokat, amelyek a kisebb molyoknak és szüleiknek érdekesek lehetnek, és az olvasásukkal, a kihíváshoz történő csatlakozással nemcsak teljesítik azt, de boldog és tartalmas perceket szerezhetnek saját maguknak és gyermekeiknek is.
1/
Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika
Szeretném folytatni az általam elkezdett „hagyományt”, és ezúttal is egy újabb, (talán az egyik legismertebb) Lázár Ervin-művet elétek helyezni. Egyrészt szeretném ezzel kicsit felpörgetni az íróhoz kapcsolódó „Dömdödöm – Olvassunk Lázár Ervint!” című kihívást, másrészt a könyv és a téma választásával pedig a szeretet erejének fontosságát kiemelni és előtérbe helyezni az év végi ünnepekhez közeledve. Ebben a hónapban a figyelmem középpontjában az író Szegény Dzsoni és Árnika című meséje áll. Ebben a varázslatos mesében Lázár Ervin beszélget a kislányával, együtt szövik a mesét. Úgy gondolom, hogy az egyik legjobb alkalom arra, hogy az emberi jóságon, barátságon, szereteten elgondolkodjunk, a szülő és gyermek közötti közös mesélés. Lázár Ervin és kislánya új mesei világba kalauzolja el az olvasókat; szeretetvilágának minden szépségét megtaláljuk benne.
A Lázár Ervinhez kapcsolódó kihíváshoz eddig 180 Moly-tag csatlakozott, a múlt hónaphoz képest 33 fővel gyarapodott a résztvevők száma. A kihívás 2012. december 31-én ér véget, teljesítéséhez 3 könyv elolvasása szükséges, amelyek közül minimum egyet a kihívás meghirdetett időszaka alatt (2011. augusztus 17–2012. december 31.) kell elolvasni. A teljesítésért kitüntetés vehető át.
Itt csatlakozhattok: http://moly.hu/kihivasok/domdodom-olvassunk-lazar-ervint.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című könyvét a Molyon 231-en olvasták, eddig 35 szöveges értékelés született, 16 moly helyezte várólistára, 8 fő kívánságlistára; 18-an kedvencelték, tetszési indexe 94%.
A könyv kapcsán figyelmetekbe ajánlok egy kihívást, amely a Színpadra alkalmazta: xy – Olvassunk és menjünk színházba! címet viseli, még nem túl sokan csatlakoztak, mindössze 27 molyolvasótárs, de bőven van még lehetőségetek benne részt venni, hiszen 2016. december 31-én ér véget. Részletek itt: http://moly.hu/kihivasok/szinpadra-alkalmazta-xy-olvassunk-es-menjunk-szinhazba.
A Szegény Dzsoni és Árnika című történetet a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház is műsorra tűzte, idén, 2011. április 16-án volt a bemutató. Erről itt nézhettek meg egy riportot: https://www.youtube.com/watch?v=1cOQ6BvdEzM.
Ezt az előadást a szerencsés fiatalok 2011. október 17-én a Thália Színházban a nyíregyházi színészek vendégjátékaként láthatták: http://lazarervin.com/?p=75
http://www.thalia.hu/eloadasok/szeg%C3%A9ny-dzsoni-%C3%A9s-%C3%A1rnika. Lázár Ervin örökzöld meséjének a komáromi Jókai Színházban pedig pont 2011. november 28-án volt premierje.
http://www.animaportal.eu/index.php/tag/lazar-ervin-szegeny-dzsoni-es-arnika/
https://www.youtube.com/watch?v=SEW6sQoI_qk
1983-ban készült belőle mesefilm is, amelyet Sólyom András rendezett. A főbb szerepeket Puskás Tamás (Dzsoni), Nyertes Zsuzsa (Árnika), Bujtor István (Östör király), Balázsovits Lajos (Lovag) és Törőcsik Mari (Százarcú Boszorkány) alakította. Itt nézhettek meg belőle részleteket:
https://www.youtube.com/watch?v=BCeUxiWbBWM&feature=related
A tündérmesék birodalmába varázsol bennünket az író: Dzsoni és Árnika szerelmesek lesznek egymásba, de Östör király, Árnika apja félévi vándorútra küldi szegény Dzsonit, hogy biztosak legyenek hamar fellángolt szerelmükben. A letöltött vándorút után Dzsoni hazatér. Megdöbbenve tapasztalja, hogy szerelmét a gonosz boszorkány kacsává varázsolja. Vándorútra kel hát, hogy megkeresse a hétfejű tündért, aki segít Árnikát ismét emberré változtatni. A keresés közben izgalmas történetekkel, kalandokkal ismerkedhetnek meg mindazok, akik szegény Dzsoni és Árnika útitársául szegődnek.
@deardurr szerencsésnek mondhatja magát, mert nemcsak a tévében láthatta az írót, mint sokan gyerekkorunkban, de dedikált és pár elismerő szót is mondott neki a szerző: http://moly.hu/ertekelesek/844136, @deardurr szeretettel ajánlja kommentjében az író letölthető műveit: http://moly.hu/kommentek/1327541, a Szegedi Piaristák oldaláról: http://www.szepi.hu/irodalom/lazar/index.html
@blackett soraival igazi gyerekkori meselemez-hallgatós hangulatot élhetünk át valamennyien:
2/
Janikovszky Éva: Már megint
Link2:
http://moly.hu/ertekelesek/844881 - @Véda
Szöveg2:
A Janikovszky Évához kapcsolódó kihívás a „Janikovszky Éva forever!” címet viseli, jelenleg már 109 molytag csatlakozott a kihíváshoz, 34-gyel többen, mint az előző hónapban. 2012. augusztus 31-én ér véget.
A kihívásról itt olvashattok bővebben, és ezen a linken is csatlakozhattok: http://moly.hu/kihivasok/janikovszky-eva-forever.
Janikovszky Éva összesen 33 könyvet publikált, amelyek közül nagyon nehéz kiragadni egyet-egyet, mert meglehet, neked nem pont az általam kiragadott szempont lesz az, ami éppen annyit mond, annyi üzenetet fogalmaz meg, vagy éppen annyi érzést és emléket ébreszt fel, mint amennyit mondjuk nekem. A Már megint című könyvével viszont azt hiszem, senkinek sem fogok csalódást okozni. Gyerekkoromban nekem is kimaradt az írónő könyveinek döntő része, de most, a kihívásnak köszönhetően igyekszem bepótolni és közelebb kerülni hozzá egy-egy könyve elolvasásával. Az ismerkedést most ezzel a könyvével kezdtem, amelyben egy alsós, a kisfiamnál talán egy-két évvel idősebb, kb. 3-4. osztályos kisfiúval kapcsolatos rövid történeteket mesél el. Tündérien eleven és életrevaló kissrác ő, előhívta az anyai érzéseket belőlem, és szerettem volna megsimogatni, amikor együtt tanult Attilával a nagy semmiért, vagy amikor a ferdefejű hörcsögöt kapta karácsonyra, amikor elment bevásárolni suli helyett, vagy amikor a GáborÁront kántálta az iskola padlásán, de leginkább átölelni a történet végén. A rajzok közül a Boriról, a nagytesóról, hosszú hajáról és hosszú sáljairól készültek tetszettek leginkább. Mint már említettem, nekem ez a könyve volt az első, de már most tudom, nem is az utolsó.
Hogy te is közelebb tudj kerülni, segítséget nyújt neked a könyvek kiválasztásában a moly.hu oldal szerzői polca: http://moly.hu/szerzok/janikovszky-eva vagy a molyok által írt, sok figyelemre méltó értékelést tartalmazó polcon is tudsz böngészni, amely szintén kiváló segítség a válogatáshoz: http://moly.hu/polcok/janikovszky-eva-forever-kihivas-ertekelesek-polca
Janikovszky Éva Már megint című könyve az értékelések alapján nagy kedvenc! A könyvet a Molyon eddig 73-an olvasták, 15 szöveges értékelés született, 3 moly helyezte várólistára, 3-an kívánságlistára; 3-an kedvencelték, tetszési indexe 94%, minden bizonnyal a kihívásnak köszönhetően ezek az értékek a jövő év nyaráig növekedni fognak.
Erre számítok @lakri70, @krlany vagy éppen @Véda értékelését olvasva:
http://moly.hu/ertekelesek/842715m
http://moly.hu/ertekelesek/834232
3/
Tor Age Bringsvaerd – Thore Hansen: Locspocs és a bolygó hollandi
Link3: http://moly.hu/ertekelesek/838929 - @borga
Szöveg3:
Tor Age Bringsvaerd – Thore Hansen Locspocs és a bolygó hollandi című könyve talán nem számít túlolvasottnak hazánkban, de a maga nevében páratlan élményt nyújt a gyerekeknek. A Locspocs-köteteket Kozák Katalin, az Oslói Egyetem drámatanszékének munkatársa fordította magyarra. A hat kötetből álló sorozat Norvégiában is nagy népszerűségnek örvend. Locspocs, a bájos kis tengeri szörny belopta magát a magyar olvasók szívébe is. A sorozatnak itthon még csak 3 része olvasható magyarul (a fent említetten kívül még a Locspocs, a kis tengeri szörny úszni tanul és a Locspocs, a kis tengeri szörny kalandja az emberekkel). A fordító nemcsak a Locspocs-regények magyarországi megjelenésében játszott főszerepet, hanem ő ismertette meg a Kolibri Színházzal a „Glitterbird (Csillámmadár) – Művészet a legkisebbekért” elnevezésű, norvég eredetű programot. Bővebben itt olvashatsz róla: http://www.kolibriszinhaz.hu/index.php?view=article&catid=50%3Aglitterbird&id=100%3Aglitterbird-mveszet-a-legkisebbeknek&option=com_content&Itemid=59
A Kolibri Színház tizenöt évvel ezelőtt éppen a Locspocs-könyvsorozat egyik korábbi fejezetével nyitotta meg kapuit. Az élő szereplők és a bábok egyidejű használatával operáló rendezői elképzelés a gyermekek problémái mellett a kirekesztettség, a szülői kötődés és a baráti kapcsolatok fontosságát mutatja be.
Forrás: http://www.kolibriszinhaz.hu/
Ebben a részben Locspocs a tengeren bolyongó elátkozott hajóssal találkozik. Megsajnálja az egyetlen rossz pillanatáért bűnhődő hollandit, és elhatározza, hogy megszabadítja a szörnyű büntetéstől. Fölkeresi a Tenger Királynőjét, kéri, hogy oldja föl az átkot. Ám a bolygó hollandit már csak Locspocs mentheti meg. Fölajánlja a magányos hajósnak legkedvesebb pajtását, emberbabáját Julist. Ekkor megtörik az átok: az önzetlen szeretet segített, s a háromszáz éve bolyongó hajós végre meglelheti örök nyugalmát.
A könyvet eddig a Molyon 22-en olvasták, 3 szöveges értékelés született, 1 moly helyezte várólistára, 2-en kívánságlistára; tetszési indexe 96%, 1 moly kedvencelte.
Locspocs kalandjait elsősorban 6-10 éves gyerekek számára ajánlom. Szeretném, ha ajánlásommal többen fedeznétek fel ennek a nagyon kreatív, itthon kevéssé ismert, tehetséges norvég szerzőnek a könyvét, aki igen sikeres hazájában, Norvégiában. 2000 és 2010 között összesen 7 díjat vehetett át.
Legközelebb december 7-én és 26-án nézhetitek meg a Kolibri Színházban: http://kolibriszinhaz.hu/index.php?view=article&catid=43%3Amsor&id=569%3A2011-decemberi-msor&option=com_content&Itemid=75 Az előadásba itt belenézhetsz: https://www.youtube.com/watch?v=gB2pVMb7LuM
A könyv szellemes illusztrációiba bepillantást nyújtanak @borga képes karcai – http://moly.hu/karcok/122543 és http://moly.hu/karcok/122544 –, akinek lelkes Locspocs-rajongásáról itt olvashattok:
4/
Tove Jansson: Titokzatos tél a Mumin-völgyben
Link4: http://moly.hu/ertekelesek/844321 - @bej_Kutyej
Szöveg4:
Maradva az északi szerzőknél, most a Tove Jansson finnországi svéd anyanyelvű írónő és illusztrátor által megálmodott mesealakokkal folytatom: a Múminokkal.
Tove Jansson a világ egyik legzseniálisabb prózaírója, gyerekkönyvei és novellái világirodalmi rangúak, sőt felnőttkorban még élvezetesebb őket olvasni, mint gyerekként. Jansson műveire jellemző a mély filozofikusság, a nyugtalanító, fullasztó északi komorság és a minden holtponton túli naiv derű és abszurd humor. A Múmin-könyvek egyik központi témája pedig a magány sokfélesége. Jansson – aki Tolkienen és Lewis Carrollon nevelkedett, akire nagy hatással volt az absztrakt festészet és Virginia Woolf, aki szívből gyűlölte Immanuel Kantot – a szorongás ábrázolásának egyik legnagyobb mestere. Múmin-völgy ugyanis, azonkívül, hogy védettséget és végeláthatatlan játékot jelent az ottlakóknak, egyik oldaláról a sziklás-siváros Magános-hegységgel, másik oldaláról pedig a viharos tengerrel határos.
A múminok (svédül Mumintroll) a központi szereplői a könyvsorozatnak és képregényeknek. A sorozatban 9 könyv található, valamint 5 képeskönyv és egy képregénysorozat is, amelyek 1945 és 1993 között jelentek meg. A múminok egy trollcsalád (a skandináv mitológiában egy óriásokhoz hasonló ijesztő faj, de azoknál gyakran kisebb méretűek) tagjai, fehérek és kerekdedek, nagy orral, amely a vízilovakhoz hasonlóvá teszi őket. A gondtalan és kalandvágyó család a Múmin-völgyben él. Számos kalandban vesznek részt barátaikkal. A múmintörténetekben több furcsa és különös alakú szereplő található, néhányan rokonságban állnak egymással. Múmin-völgyben megértéssel viseltetnek a másság, a más életformát élők iránt, a szereplők az emberi természet gyengeségeit is megjelenítik. A központi család tagjai Múmin papa (Muminpappan), Múmin mama (Muminmamman) és Múmin (Mumintrollet). Egyéb szereplők: Mafli (Sniff), Bájocska (Snorkfröken), Vándor (Snusmumriken), Pöttöm (Lilla My), Fürkész (Snorken). A múmintörténeteknek mélyebb üzenete is van, az életet és a világ dolgait mérlegelik. (Forrás: Wikipedia)
A múminok több rajzfilmsorozat, film, illetve egy tematikus park alapjául szolgáltak, amelynek neve Moomin World (Múminvilág, finnül: Muumimaailma), s a finnországi Naantaliban található. Magyarországon az 1990-es évek elején rövid ideig ment a televízióban a múminokról szóló rajzfilmsorozat. Az alábbi linkeken ti is megnézhettek pár mesét:
Fekete-fehér: http://video.google.com/videoplay?docid=6702419049045971887, színes: https://www.youtube.com/watch?v=UWP0IS5YULw&feature=related, karácsonyos: https://www.youtube.com/watch?v=RkyccZnd0gA
Ezen a weboldalon Nagy Boldizsár írásait olvashatjátok a Múmin-könyvekkel kapcsolatban: http://kritikusvagyok.sfblogs.net/. _A magány ezer arca a Múmin-könyvekben_ című írásából az alábbiakat ragadtam ki az említett könyvvel kapcsolatban: „az egyik legmegrázóbb a főszereplő, Múmin magáramaradottsága. Az addig védettségben és boldogságban élő múmingyerek ezen a télen nem alszik téli álmot, mint a többiek, hanem elhatározza, hogy felfedezi, milyen a havas évszak. A hónapokig tartó északi sötétségben Múmin rá sem ismer a házukra és a környékre. Próbálja felébreszteni Múminmamát, de ő képtelen kinyitni a szemét. Múmin ezen a magányos télen szembesül először a halállal – pontosabban a halálfélelemmel a Hideg Hölgy és a Hork személyében. Először van egyedül életében ilyen hosszú ideig: Tútikki és Pöttöm mindketten távolságtartóak és kemények. Múminnak egyedül kell felfedeznie mindent, keserűségek között és csontig hatoló, jéghideg szélben kell felnőnie és rájönnie, hogy innentől neki kell majd gondot viselnie a szüleire és nem fordítva. (…) A természet idegen és fenyegető – folyton katasztrófák sújtják Múmin-völgyet: árvíz, üstökös, szökőár, viharok. Szomorú, hogy miután az igazi Múminmama, Signe Hammarsten meghalt, a lánya, Tove Jansson abbahagyta a Múmin-könyveket, és soha egyetlen sort sem írt többé senkiről a völgylakók közül.”
http://www.bonniervideo.se/a_9789179535636.html – Ebben a videointerjúban az ismert tévés személyiség, Mark Levengood beszél a könyvekről, aki CD-könyvre olvasta a történeteket. Az interjú végén az egyik könyvből fel is olvas jellegzetes finnországi svéd nyelvjárásban (8:40-től). Egy magyar diáklány élményeit olvashatod a múminokról Finnországban jártam, múminokat láttam címmel itt: http://trubadurmagazin.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=190:finnorszagban-jartam-muminokat-lattam&catid=13:beszamolo&Itemid=13
A könyvet a molyon 19-en olvasták, 3 szöveges értékelés érkezett, mindhárom a novemberi hónapban; 4 moly helyezte várólistára, 4-en kívánságlistára; 3-an kedvencelték, tetszési indexe 96%.
@Amrita_noita véleménye http://moly.hu/ertekelesek/850426 és @Gyalogkakukk-é is http://moly.hu/ertekelesek/845696 mélyen bennem él, de a hideg és sötét téli napokból adódó, ilyenkor sokakra ráboruló magányosságérzés @bej_Kutyej írása alapján érintett meg igazán:
5/Lewis Carroll: Alice Tükörországban
Link5:
http://moly.hu/ertekelesek/836616 - @sztimi53
Szöveg5:
Múlt hónapban figyelmetekbe ajánlottam az „Ugorjunk be Alice-szel Csodaországba!” címet viselő kihívást, és ezzel kapcsolatban az Alice Csodaországban című könyvhöz merítettem az értékelések közül. Mivel a kihívás mindkét könyv elolvasását lehetővé teszi, így novemberben a második részről érkezett értékelések között néztem szét. A választásomat még az is indokolja, hogy a Carroll-kihívás ebben az évben fog véget érni; olvasni még mindig nem késő, megéri még csatlakozni, hiszen a 2011. december 31-ig teljesített olvasásokkal kitüntetést is ki lehet érdemelni.
A kihívás résztvevőinek száma rohamosan megnőtt az elmúlt hónaphoz képest. Jelenleg 216 fő a csatlakozott molyok létszáma, 43-mal több, mint az előző hónapban. A kihívás akkor minősül teljesítettnek, ha valamelyik Alice-könyvet valamilyen nyelven elolvassátok. Itt találtok részleteket a kihívásról: http://moly.hu/kihivasok/ugorjunk-be-alice-szel-csodaorszagba. Figyelmetekbe ajánlom még az értékeléseket tartalmazó polcot is: http://moly.hu/polcok/ugorjunk-be-alice-szel-csodaorszagba, ahol a feltett értékelések mellett egyéb, Alice-szal kapcsolatos képeket, véleményeket láthattok.
Ezt a világszerte ismert gyermekirodalmi klasszikust a molyon 192-en olvasták, ez magas szám, de jócskán elmarad az Alice Csodaországban 565-ös olvasottságától; ezzel a könyvvel kapcsolatban csupán 36 szöveges értékelés érkezett, szemben az első részről született 143-mal; 33 moly helyezte várólistára, 11-en kívánságlistára; 13-an kedvencelték, tetszési indexe 78%.
Lewis Carroll nevét két gyermekkönyve őrizte meg. Az Alice Csodaországban már nálunk is klasszikus gyermekolvasmány. Ennek párja, az Alice Tükörországban az előző könyvnek egyfajta folytatása, amely a történet szerint hat hónappal Alice Csodaországban tett utazása után játszódik. A Viktória királynő korabeli Anglia gúnyrajza a mese. Különös álomvilágban kalandozunk Alice-szel, aki ott egy élő sakkjátszma egyik figurája. Minden újabb lépésnél mókás szerzetekkel találkozik, akik képtelen viselkedésükkel, falrengetően értelmetlen ötleteikkel kacagásra ingerelnek. Carroll nem kímél senkit és semmit; a hóbortos királynő és a tutyimutyi király maga Viktória és a férje, s nem hiányzik ebből a mesekönyvből sem jó néhány angol szokás kíméletlen kifigurázása.
Forrás: http://www.gyerekkonyvklub.hu/lewis-carroll-alice-t%C3%BCk%C3%B6rorsz%C3%A1gban-p-1300.html.
A szereplők szellemes elnevezéseivel szeretném figyelmeteket felhívni a nagyszerű, sziporkázó fordításra, amelyet Révbíró Tamás és Tótfalusi István készítettek. A kandalló fölötti nagy tükörben, ahol Alice átlép egy különös, bolondos birodalomba, a megelevenedett sakkfigurákon kívül olyan fura lények fogadják, mint a zsemlepke, a hintalódarázs, aztán Subidám és Subidú, Dingidungi, Egyszarvú meg Gyilkanyessz. Hogy ki ihlette Alice alakját? A kortársai azt állították, hogy felettesének és barátjának, az oxfordi Christ Church kollégium dékánjának negyedik gyereke, Edith Liddell.
A tudományba vetett hit és a hasznát illető kétely egyszerre jellemezte a 19. századközép Angliáját, melyben Carroll alapvetően a létező világ szabályai szerint működő, mégis valóságon túli környezetben játszódó művei megszülettek. A tudományos haladáshoz és a merev társadalmi szabályokhoz egyaránt ambivalenciával viszonyuló közegben megjelent a tündérmese új fajtája, az egyszerre reális és szürreális helyszíneket és szereplőket megjelenítő „fantasy”. Lewis Carroll elsősorban tudósnak tartotta magát, aki mellesleg fényképeket készít, és többek közt nonszensz verseket ír. Ő a szerzője a legismertebb angol nyelvű nonszensz versnek, az Alice Tükörországban kötetében is szereplő, Tótfalusi István által Gruffacsőr címmel magyarra fordított, „a zepén turboló és purró nyalkás brigyókról” írt Jabberwockynak, és az ő tollából származik a képzeletbeli tengeri állatnak, a snarknak a vadászatáról szóló, megjelenésekor azonnal nagy sikert arató humoros, fantasztikus elbeszélő költemény is. Saját maga azt vallotta, hogy gyerekek szórakoztatására írta szellemes szójátékokkal, találós kérdésekkel, logikai fejtörőkkel teletűzdelt, mindemellett a merev viktoriánus szabályokat parodizáló könyveit. Számos találmány fűződik a nevéhez: pl. ő alkotta meg a scrabble-t, és ő találta fel egyebek mellett a borítékok leragasztására alkalmas, mindkét oldalán ragacsos papírcsíkot is.
Életműve túlélte őt. Az Alice Csodaországban angol nyelvű iskolákban Ausztráliától Dél-Afrikáig ma is tananyag, sok helyen a Gruffacsőr segítségével magyarázzák el a gyerekeknek a szófajokat. A két Alice-kötetet több mint száz nyelvre fordították le; a csupán a cím alapján is meglehetős költői szabadsággal élő Kosztolányi Dezső 1936-ban megjelent átültetése, az Évike Tündérországban már a harmadik hazai kísérlet volt. Ennek a Szobotka Tibor által átdolgozott változata jelent meg újra és újra mostanáig, de 2009-ben Varró Zsuzsa mindkét kötetet újrafordította (a versbetétek Varró Dániel fordításai). Magyarországon az egri Gárdonyi Géza Színház 2008 őszén mutatta be az Alice című előadást. Itthon a Kosztolányi-féle fordítás egyik új kiadásához készített képeiből 2007-ben Szegedi Katalin rendezett kiállítást. Beszerezhető diafilmen, készült belőle hanglemez formában árusított rádiós hangfelvétel (a hazain Domján Edit alakítja Alice-t). Phantasmagoria címmel Marilyn Manson is rendezett belőle egy még forgalmazásra váró fantasy-horrorfilmet. A témát könyv formájában is továbbírták, az első adaptációban, az 1895-ben Új Alice a régi Csodaországban címmel kiadott műben Alice amerikai kislány; magyarul 2007-ben jelent meg Peter Abrahams Lenn a nyuszi barlangjában – Rejtélyes történések Echo Fallsban című parafrázisa.
Forrás: http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=20897
A Moly-olvasók körében a Csodaország résznél már tapasztalt igen megosztó vélemények a Tükörország esetében is érezhetőek, a novemberi értékelések között azonban három pozitívnak mondható is olvasható: @Ciccnyog számára vonzó és szerethető születéstelennapi ajándék: http://moly.hu/ertekelesek/841609, míg @Mircsi odavolt a második részért: http://moly.hu/ertekelesek/842361.
A pozitív értékelések közt válogatva @sztimi53 értékelését merítettem elétek:
6/
Ortutay Gyula (szerk.): A mesemondó szikla
Link6: http://moly.hu/ertekelesek/841775
Szöveg6:
A mesekönyvek sorozatát most egy régebbi válogatással folytatom. Ortutay Gyula szerkesztésében 1969-ben jelent meg az észak-amerikai indián, néger, eszkimó, fehér telepes és kanadai francia népmeséket összegyűjtő, A mesemondó szikla című mesegyűjtemény.
A könyvet a Molyon 3-an olvasták, 2 szöveges értékelés született, 2 moly helyezte várólistára, 2-en kívánságlistára.
A Móra Kiadó sorozatából való válogatáshoz szíves figyelmetekbe ajánlom ezt a polcot is: http://moly.hu/polcok/nepek-mesei-a-mora-konyvkiadotol-nyilt-polc
Amióta az ember megjelent, és elkezdte benépesíteni a földet, állandóan foglalkoztatta az őt körülvevő természetes környezet. Próbálta megmagyarázni a kezdetben számára olyan félelmetes természeti jelenségeket, amelyeket nem értett. Ilyeneket, mint pl. a tűz, a villámlás, a vihar, a mennydörgés, a havazás, a lehűlés, az eső, a szél. Próbált magyarázatot találni a születésre, a halálra, a közvetlen környezetét alkotó földrajzi jelenségekre: a sziklára, erdőre, hegyekre, tengerre, folyókra, vízesésre stb. Az is foglalkoztatta, hogyan és miért jött létre a világ, hogyan született a nap, a hold és csillagok, és ezek hogyan kerültek fel az égboltra, és hogyhogy nem esnek le onnan. Ki találta meg a tüzet, honnan jöttek az állatok? „A természethez közel élő emberek mesével próbálnak választ adni arra, amire nem találnak magyarázatot. Így keletkeztek az eredetmesék, a világot teremtő hősök mítoszai, s így az állatmesék is. A mesemondó szikla hangját először csak két indián fiúcska hallja, de később az egész falu körülüli a sziklát, sült hússal és tortillával kedveskednek neki, s a szikla elmondja nekik a régvolt idők történetét, a kezdeti korokét, amikor még a Nap földi asszonyt vett feleségül, s az erős indián férfi tartotta az eget, vagy a holló szabadította ki a Holdat és csillagokat egy öregember tarisznyájából.”
A könyv elolvasásával csatlakozzatok az „Olvassunk meséket!” címet viselő Moly-kihíváshoz, amely 2012. június 1-jén ér véget. A kihíváshoz eddig 294 Moly-tag csatlakozott, 40 fővel több, mint októberben. Részletek itt: http://moly.hu/kihivasok/olvassunk-meseket
@Amrita_noita Moly-tag értékelését merítettem, de ennek még van egy másik oka is. Szeretném nektek bemutatni ezt a fiatal, sokoldalú, tehetséges molytársunkat. Ő maga is egy mesén dolgozik. Már megemlítettem nektek az előző Merítésben is, úgy is, mint mesemondót, aki szenvedélyesen kutatja, gyűjti a ritka meséket. Most azonban nagy vállalkozásba fogott. Összekapcsolta két tehetségét: miközben mesét ír, rajzol is; és meséjét saját, gyönyörűen kidolgozott rajzaival illusztrálta. Bátorságának és tehetségének eredménye lett, ui. meseregényének részlete, az első fejezet, felkerült a Könyvmolyképző honlapjára: http://aranymosas.konyvmolykepzo.hu/lovranits-julia-a-varjasboszorka-1709.html. Ennek népszerűségén, illetve a lektorok véleményén múlik, hogy kiadják-e a teljes meseregényt. A Könyvmolyképző szerkesztősége a külsős véleményeket is figyelembe veszi akkor, amikor arról döntenek, bekérik-e elolvasásra a teljes kéziratot. Segíthettek neki a véleményeitek megküldésével, mint pl. @meseanyu is kifejtette a könyvesblogján: http://jokonyvek.blog.hu/2011/11/30/lovranits_julia_a_varjasboszorka. @Amrita_noita így ír az előzményekről: A varjasboszorka figuráját még gimiben találtam ki, egyetem elsőben írtam meg a második könyv 14 oldalát meg a legvégét, és két éve dolgozom rajta komolyabban. Sohonyai Edit írónő volt a zsűrim egy novellapályázaton, aminek a végén felszólított, hogy szerinte regényt kellene írnom. Mivel saját magamról meg a környezetemről nem szívesen írtam volna, ezért kezdtem el bővíteni A varjasboszorkát, most nyolcvan gépelt oldal körül van. Gyerekkoromban egyszer nagyon megtetszett egy boszorkányfigura, ami egy bolt előtt üldögélt egy karosszékben, és neki kezdtünk el anyukámmal családot kitalálni, meg kalandokat. Orvosi váróban meg iskolába menet sokszor szórakoztattuk magunkat ezzel, hogy „fejben boszorkányoztunk”, történeteket találtunk ki róluk. Alsóban aztán két barátnőm is „megkapta tőlem” a boszorkányosdit, és velük rajzoltunk meg játszottunk el boszorkányokat. Innen jött az ötlet, hogy elkezdtem megírni a három kislány történetét, akik boszorkányokkal barátkoznak. Nagyon-nagyon kíváncsi voltam erre a világra, és kénytelen voltam kitalálni, hogy megismerhessem. Így Teó, Dalma meg Angika eljutnak egy igazi boszorkányszombatra, együtt repülnek a boszorkákkal macskaháton, füstparipán, varjúszárnyon (mert a magyar boszorkányok nem feltétlenül seprűn repülnek), megnézhetik a boszorkányok házait kívülről-belülről, és keresztül-kasul utazhatnak velük a varázsvilágban is, ahol beszélgethetnek a csillagokkal, megismerhetnek egy igazi vízimanót, és meg tudják, hogy ki lakik a Világvégén. Olyan témákat vettem előtérbe, amelyekről nagyon szívesen olvastam volna kislányként, ha létezett volna ilyen, boszorkányvilágot tárgyaló részletes könyv. Sok népmesei elemet használok benne, és népi hiedelmeket, vegyítve saját elképzelésekkel.”
@Amrita_noita részt vett egy másik, a Kossuth Kiadó pályázatán is, ahol régi fényképekről kellett írni. Az elkészült írásokból kaphattatok ízelítőt karcok formájában. Ez a három meseszerűbb, sőt a Nisse című kifejezetten mese: http://moly.hu/karcok/122432
Míg ebben a karcban egy felnőtteknek szánt írást olvashattok, amivel szintén a Kossuth Kiadó pályázatán közönségdíjat nyert: http://moly.hu/karcok/119399
A következő karcokban pedig @Amrita_noita meseszereplőit láthatjátok, és olvashattok részleteket kész meséiből, meseötleteiből, amelyekből minden bizonnyal gyermekeinket elbűvölő mesék születnek:
7/
Csukás István: A téli tücsök meséi
Link7:
http://moly.hu/ertekelesek/836556 - @Anó
Szöveg7:
Csukás István 1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa, 1978-tól 1985-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője volt; azóta szabadfoglalkozású író. Az 1960-as évek közepén fordult a gyermekirodalom felé, ettől kezdve sorra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi. Eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Csuk%C3%A1s_Istv%C3%A1n
Csukás István meseregényében a tücsök a szigeten töltött szép nyár emlékeit idézi fel. A zsályaszagú hátizsák zsebében került be a szobába, itt tölti nagy unalomban a telet. Kiugrik a hátizsák zsebéből, felszökken az írógép billentyűire, és le-leüt egy-egy betűt. Valamennyi leütött betű egy-egy szép nyári emléket idéz. Véletlenül éppen ezt a mondatot kopogja le: … – de nem árulom el, mert ez a könyv egyik vonzereje, még mind a mai napig emlékszem arra az izgalomra, édes titokkutatás-érzésre, amit a könyv olvasásakor éreztem. Azt hiszem, ez volt az első önállóan elolvasott könyvem alsós koromban. Nagyon hasonlóan éreztem, mint @Traclon: http://moly.hu/ertekelesek/620070. Mindenkinek ajánlom, annak is, aki még bátortalan olvasó, annak is, akinek kisiskolás korából kimaradt, lapozza fel felnőtt fejjel is, mert bizton állíthatom, hogy nem fog benne csalódni.
A könyvet eddig a Molyon 58-an olvasták, 12 szöveges értékelés született, 11 moly helyezte várólistára, 3-an kívánságlistára; tetszési indexe 94%, 9 moly kedvencelte.
Míg @Ayaka gyerekkorának alapvető olvasmánya: http://moly.hu/ertekelesek/706423, addig @Lahara, @Sylvie és @moncsicsi83 sajnálják, hogy kimaradt ez az olvasmány gyerekkorukból:
http://moly.hu/ertekelesek/830319, http://moly.hu/ertekelesek/848815 és http://moly.hu/ertekelesek/847341.
A kecskeméti Ciróka Bábszínház 2011-ben 6 alkalommal tűzi műsorra (december 4., 8., 9., 14., 15., 16.) Csukás István művét. Talán vannak köztünk olyan szerencsések, akik el tudnak menni megnézni, illetve biztosan vannak kecskeméti molyszülők, tanító nénik, óvó nénik, akik gyerkőceiket azzal örvendeztetik meg, hogy elviszik őket erre a műsorra. Ahol megtudhatják, hogy a híres-hírhedt bogarász, Bogaras Barnabás professzor szobájában miféle furcsa dolgok is történnek: a szoba sarkából időnként gyanús ciripelés hallatszik, egy tücsök költözött oda be. És amíg telel, mesél a nyárról: mókás történeteket idéz fel a fájós fogú vakondról, a szájhős cincérről, a nyúl és a kígyó versenyfutásáról stb.
Forrás: http://www.ciroka.hu/content/index/index.html
Ajánlott bejegyzések: