egyperces mondatok avagy frasi sparse e ritrovate

1/ Könyvtár vagy könyvvásárlás?

Míg saját ösztöndíjjal, (később keresettel) nem rendelkeztem, addig gyakrabban jártam könyvtárba - alsós koromban (mint már az előző beszámolómban is leírtam) a falusi könyvtárban töltöttem a nyaraim nagy részét, a könyvtár hűvösében, könyvek között böngészve, a könyvtárosnéni társaságában, aki ellátott ötletekkel, olvasási tippekkel - nagyon jó erre visszagondolni. Középiskolában némileg hanyagoltam a könyvtárat a kölcsönzéseket tekintve, mert nagyon sok kötelező olvasmány volt és van is meg itthon, így a könyvtárhasználatom, bár számában kiterjedt, hiszen az otthoni falusi könyvtár mellett, a gimim házi könyvtárát (nem meglévő kötelező olvasmányok kölcsönzésére), a gyöngyösi Vachott Sándor Könyvtárat látogattam, ill. az egri Bródy Sándor Könyvtár olvasótermére "szűkült" - "szűkült" olyan értelemben, hogy ezekben a könyvtárakban inkább szakirodalmat bújtam az olvasótermekben, egy-egy házi dolgozathoz kerestem anyagot, vagy kiselőadásra készültem fel, esetleg idegennyelvű hanganyagot kerestem az olasz tanuláshoz.

Egyetemen aztán!!! Na, az volt az igazi (könyv- és könyvtár-)paradicsom! Nagyon sok könyvet kölcsönöztem a JATE Központi Könyvtárából, még most is a fülemben van a Cleopátra-hajat viselő középkorú könyvtárosnő által leadott koppantás a fa-lambérián, ahol ezt követően kinyílt egy kis ajtó, és a hölgy beadta a könyvigényő lapot - aztán jó sok idő múlva megérkezett a könyv - ha bent volt; ha viszont előjegyezték - na, ebből sosem lett semmi; vagy be kellett érte egy másik időpontban menni, mert külső könyvtárban bújt meg. Tanuláshoz pedig nagyon szívesen töltöttem az időmet az olvasóteremben, csak helyben olvasható könyveket bújva, vagy irodalmi, szociológiai, néprajzi lapokat olvasva. Egyetemi tanulásom utolsó évében pedig gyakran felkerestem konzulensemet Dr. Bakonyi Gézát, tanár urat, aki az olasz kortárs irodalom nagy tudója (volt). Legyen ez az írásom, az olvasás 7 hete rendezvényén belül a második héten született "gondolkodásom-merengésem eredménye", tisztelgés az ő emlékének. Sokat segített a könyvtárközi könyvek kölcsönzésében, vagy idegennyelvű szakmai cikkek keresésében.

A JATE olasz tanszéki könyvtárát rendszeresen látogattam olasz nyelvű irodalmi művekért ill. nyelvkönyvekért, picike könyvtár volt, sok-sok ritka könyvvel, ill. jegyzetboltban nem kapható olasz jegyzetekkel, és a francia tanszéki könyvtárral közös. Még egy szempontból fontos számomra, mégpedig azért, mert itt őrzik az első fontos "művemet" a szakdolgozatomat, a Tesi di laurea-mat: "Cose atroci" e "lacrime amare" in alcune novelle di Antonio Tabucchi" címet viseli.

Nem kevésbé fontos állomás az orosz tanszék könyvtára, ahová hasonló okból ugrottunk be, orosz irodalmat kölcsönözni, és a ritkán kapható jegyzetekért - ami még különösen megmaradt, az a könyvtár szaga - különleges szaga van az orosz könyveknek, így a könyvtárba is bezárult és őrződik - gondolom - azóta is.

A fent említetteken kívül sokszor megfordultam a pszichológia-pedagógia, szociológia-filozófia tanszékek könyvtáraiban, ahol különösen jó és derűs hangulat uralkodott, segítőkész könyvtárosokkal.

Soroljam még? Meghatározó még a szegedi Somogyi könyvtár, ahol órákig bujkáltam a könyvespolcok hosszú sora között és csak úgy, véletlenszerűen nyitogattam ki könyveket, és olvastam bele találomra kinyitott helyeken... Ez az idézet jutott eszembe: "Végigmenni ezeken a régi házsorokon olyan, mintha az ember a könyvespolcon sorakozó könyvgerinceket böngészné." in: David Mitchell: Szellemírók, 288. oldal - London (Ulpius-Ház, 2004.) A Somogyinak az aulája is igazi találkahely volt, míg a JATE könyvtár előtt a szökőkút volt a fíx találkahely, (vagy a jegyzetbolt) addig a Dóm környékén a Somogyi aulája.

Szép emlékek...

Másoddiplomám is van - na, ha eddig felsoroltam (ha jól számolom) 7 könyvtárat, akkor itt, egyedül ehhez a szakdolgozathoz talán ez a bűvös számnyi könyvtár is kevés lenne - szakmai szempontból voltam a Mezőgazdasági Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium vagy az Orosz Kultúra Házának könyvtárában, az MTV-archívumától kaptam anyagokat, ismét kutattam az egri megyei könyvtár sajtóanyagában, és nagyon sokszor felkerestem a budapesti Külkereskedelmi Főiskola könyvtárát - ez egy nagyon bő, alapos könyvgyűjtemény. Nagyon sok szakirodalmi anyagot találtam ott, még több nyelvkönyvet, ami későbbi munkám során nagy segítséget jelentett.

Manapság egy igen sok könyvből álló könyvtáram van itthon, abból válogatok olvasnivaló után (emellett szüleim, férjem szülei, húgom könyvtárából, előfordul, hogy ismerősök, barátok könyvei közül is) és a könyvtárakat olvasnivalóért nem - inkább más, olvasással kapcsolatos rendezvények céljából keresem fel a helyi városi könyvtárat.

Látom, túl hosszú lettem abban a témában, amit egy, legfeljebb két mondattal terveztem elintézni; de ennek egyetlen oka van - még soha sem gondoltam át mindezt, és nem is gondoltam volna, hogy a könyvtáraknak ennyire nagy jelentősége volt eddigi életemben... és eredeti szándékom az volt, hogy leírjam, inkább a könyvvásárlás...

Tudok-e vajon a fentiek után emellett hitelesen érvelni??? :-)

Muszáj, mert ahogyan kezdtem, amióta van saját tulajdonom=pénzem, azóta annak jelentős részét áldozom könyvvásárlásra. Leginkább kiárusításokon, árleszállításokon vásárolok könyveket, a könyvtáramnak jelentős része származik pl. az 1991-es vagy az utóbbi 2-3 évben rendezett könyvvásárokból; de a kedvezményes könyvbeszerzés mellett ritkán azért sort kerítek teljes, vagy minimális kedvezménnyel járó vásárlásokra - pl. ajándékba, vagy író-olvasó találkozások alkalmával a rendezvény helyszínén válogatok az adott írótól. (Lehetőségeimhez mérten támogatom is a magyar kortárs szerzőket - bizonyítja ezt a moly.hu oldalán meghirdetett esemény is: Vásárolj két könyvet! – Kampány a magyar ÍRÓKÉRT (http://moly.hu/esemenyek/vasarolj-ket-konyvet-kampany-a-magyar-irokert)

Imádom az antikváriumokat felkeresni, rendszeres látogatója=vásárlója vagyok/voltam az egri, gyöngyösi vagy szegedi antikváriumoknak, szeretem kézbe venni azokat a könyveket, akik már egyszer tartoztak valakihez, és nagyon szeretem a benne hagyott nyomokat, neveket, kézírásokat, amin jó elgondolkozni, vajon kiféle-miféle lehetett az előző tulajdonos? Régebben a "beszerezhetetlen"  könyvek végett mentem be oda, vagy olyan könyvekért, amelyeket kölcsönbe kapva olvastam, és elolvasás után felkiáltottam, hogy "nekem ez a könyv kell!' manapság inkább a régóta újra nem nyomott, vagy gyerekkoromban megjelent könyvekre bukkanok ott nagy örömömre. Egyetemista korunkban gyakran tettük azt, hogy bárhová vetett bennünket a sors, első dolgunk volt az antikváriumok felkeresése - van 1-2 könyvem a szentesi, makói, kecskeméti (vagy kiskunhalasi?), szabadkai, római vagy akár a malmöi antikváriumokból is.

Az internet segítségével egy újabb - számomra kedvelt - könyvvásárlási lehetőséget fedeztem fel magamnak: és ez "csúnya, lealacsonyító szóval": a netes-könyvturi;nagyon sok könyvet vásároltam a babaszoba.hu, vagy a vatera.hu, teszvesz.hu oldalakon, vagy akár webes könyváruházakban, nem is próbálom felsorolni, mert úgysem jut eszembe mind: molybolt.hu, lira.hu, alexandra.hu, ingyenkonyv.hu, konyvudvar.net - a teljesség igénye nélkül... Nekem nagyon tetszik ez a lehetőség, mert fényképeken és egy-két e-mail segítségével minden kérdésemet megválaszolják, gyors a kézbesítés, éjjel-nappal nyitva áll, válogathatsz, böngészhetsz a könyvek között amikor neked a legalkalmasabb és ráérsz, és bármikor megteheted a megrendelésedet. A szállítást is oda kérheted, ahol a legjobbnak találod.

Egyszóval korábbi életemre inkább volt jellemző a könyvtárba járás, de jelenleg nem járok könyvtárba, hanem itthoni könyvtáramat gyarapítom, és onnan olvasok könyveket.

 
2/ E-book vagy könyv?

Ezt a kérdést rövidebben el tudom intézni: Könyv - szeretem kézbe venni, talán eddig egy e-bookba olvastam bele, de nem is fejeztem be. Munkám végett elég sokat ülök a monitor előtt, biztos sok-könyvnyi infót feldolgoz a szemem, így számomra a könyv nemcsak kikapcsolódás, de egyfajta váltás a munkából a pihenésre.

3/ Sorozatok: olvas-e, gyűjt-e sorozatokat?

Gyerekkoromban kezdődött a sorozatgyűjtési szenvedélyem, a Bölcs Bagoly és a Búvár zsebkönyvek ill. Kolibri könyvek darabjainak összeszedegetésével. Aztán folytatódott a Delfin könyvekkel, majd a Pöttyös, Csíkos könyvekkel - az oly sokszor emlegetett gyerekkorom könyvtárból pedig Sirály könyvek jó sok részét sikerül hazavinnem és elolvasnom. A felsorolt könyveket szinte kivétel nélkül el is olvastam, a zsebkönyveket többnyire inkább nézegettem, pár olyan dolognak néztem utána, ami érdekelt, pl. Bogarak, Emberek, Előemberek, Trópusi pillangók vagy akár a Magyar népi cserépedények, Pásztorélet, pásztorművészet... Gyűjtöttem még a "rozsdavörös"-kiadású Jules Verne köteteket, abból is elég sok megvan, bár a sorozat nem teljes, vagy akár a Képes Földrajz, Képes Történelem sorozatot. Gimis koromban kezdtem el gyűjteni Robert Merle történelmi regényfolyamának darabjait, kb. az 5-6. részig el is olvastam; aztán a változatosnál változatosabb, színes kiadású Graham Greene-könyvekre vadásztam, Sławomir Mrożek azonos sorozatban kiadott műveit vásároltam meg, majd később az Magyar Könyvklub által kiadott Az Ezeregyéjszaka meséi sorozat darabjaira gyűjtögettem.. Aztán egy-egy adott időben kedvenccé vált író minél több művét igyekeztem magaménak tudni: Szilvási Lajos, Berkesi András, Antonio Tabucchi, Andrea Camilleri, Umberto Eco vagy Vámos Miklós...és még sorolhatnám. Egyetemista koromban sok darabjára szert tettem az Európa Zsebkönyvek, a Modern Könyvtár köteteire, vagy néhány RARE-könyvre, a Ponte Kiadó kétnyelvű könyveire.

Talán munkám indokolja, de hatalmas olasz nyelv(tan)könyv gyűjteményem is van: http://moly.hu/polcok/olasz-nyelvtankonyvek-olasz-nyelvkonyvek-szotarak

Korábban a gyerekeimnek a Micimackó könyvek, Britannica felfedező Könyvsorozat a több darabját gyűjtöttem össze,

jelenleg pedig a Kossuth Könyvkiadó Népek meséi sorozatát: http://moly.hu/polcok/nepek-mesei-2

Szülői-gyereknevelői munkámat a Deák és Tsa. Kiadó Tudatos Szülő sorozat egyes darabjainak megvásárlásával és elolvasásával "segítem"...

A gyerekeknek viszont nem hiányozhat a könyvtárából a Thomas, Noddy sorozat ha nem is valamennyi, de 4-6 darabja - és persze a Harry Potter könyvek is hiánytalanul megvannak.

Szüleim könyvtárának köszönhetően jó néhány kötetünk van a Világirodalom Remekei sorozatból és az Olcsó Könyvtár sorozatból.

Manapság nem sorozatokat, hanem szerzőktől gyűjtök, ill. szerzek be minél több könyvet, azoktól, akik megtetszettek, és szívesen olvasnék még tőlük, pl. Antonio Tabucchi, Susanna Tamaro, Alessandro Baricco, Andrea Camilleri.

A kortárs magyarokkal még ismerkedés szintjén állok, de Tóth Krisztinát, Vámos Miklóst nagyon közelinek érzem magamhoz, vagy Szabó T. Anna novelláit - ez utóbbiakat is összegyűjtöttem és egy író-olvasó találkozón dedikáltattam az írónővel.

Nem állt meg az olasz nyelvkönyvek gyűjtése sem, de ezt már igen minimálisra redukáltam, és nem vásárolok már olasz nyelvkönyveket minden-áron, azonnal, kerül-amibe-kerül alapon. Hosszasan mérlegelek, alaposan megválogatom (és ha lehet, megvárok egy igen visszautasíthatatlan akciót: pl. a jelenleg 3600 Ft-ért kapható Magyar-olasz közgazdasági szótárat 500 Ft-ért, vagy a hasonló árú, 3500 Ft-os Dr. Szabó Erzsébet: Azienda Italia II. c. könyvét szintén 1500-1600 Ft körüli áron vásároltam meg.

 
4/ Milyen rendszer alapján rendezi a könyveit? (ábécérend, műfaj, sorozat, szín, szerző szerint, stb.)

Azt hiszem, nem vagyok ennyire "rendes": téma szerint rendszerem őket, pl. olasz irodalom, vagy olasz nyelvtanításhoz szükséges könyvek, tesztkönyvek-kvízkönyvek, utazással-földrajzzal, történelemmel kapcsolatos könyvek, és azon belül egymás mellé kerülnek az ugyanattól az írótól való könyvek; az ágyunk feletti könyvespolc felém eső részén vannak az olasz irodalom darabjai, egyéb Olaszországgal kapcsolatos, nem útikönyvek, és Európai kortárs (nem szláv) szerzők könyvei vegyesen; a férjem oldalán az orosz irodalom darabjai, külön polcon a klasszikusok ill. a kortársak, és egyéb, szláv irodalomhoz tartozó szerzők művei vegyesen; fejünk felett pedig a magyar irodalom - döntően kortárs szerzők művei, és a távolabbi földrajzi helyekről (Észak-Amerika, Latin-Amerika, Ázsia, Afrika) származó írók művei.

Fentebb, az íróasztalról készült képen látható, hogy egy helyen vannak az olasz nyelvkönyveim, közel hozzájuk a szótárak, lexikonok, segédkönyvek, értelmező szótárak, olasz irodalommal kapcsolatos szakkönyvek;

a gyerekek szobáiban vannak a gyerekkönyvek, a nagyobb fiam szobájában a mesekönyvek, a gyerekneveléssel, gyerekekkel kapcsolatos pedagógia könyvek, énekkönyvek, rajzolós és foglalkoztató könyvek, néhány ifjúsági regény, külön helyre kezdtem rendezgetni a leendő kötelező olvasmányokat, míg a kicsi szobájában vannak a puzzle-könyvek, leporellók, kicsikéknek való nyűhetőbb könyvek - bár nem jellemző rájuk a könyvrongálás...

A férjem szakkönyvei lekerültek a pincébe, az én egyetemista jegyzeteim pedig a padlásra.

Egyelőre nincs több hely, már a nappali is betelt, ahol az eddigi témákba bele nem illő könyvek vannak, vagy azok, amiket a fentiekben említettek mellé már sehogy sem, bármilyen próbálkozás ellenére sem sikerült bepasszírozni...

Hát ilyen az én könyvtáram - itthoni része - rájuk férne még egy-két-három újabb polc, sok könyvem van még a szüleimnél, persze akkor lennék boldog, ha azoknak is lenne itthon hely - mellettem...