HTML

egyperces mondatok avagy frasi sparse e ritrovate

Egyperces mondatok azért, mert nincs sosem sok időm, terveim szerint pár szóban foglalok össze valamit a napokból. Frasi sparse azért, mert lehet hogy ezzel jó témát találok - Petrarca "rime sparse" nyomán, és frasi ritrovate azért, mert talán egy ilyen megtalált mondattal egy-egy régi-új vagy valamilyen emléket húzok elő, Tabucchi "hangok jönnek valahonnan, nem tudni honnan" nyomán. "Può succedere che il senso della vita di qualcuno sia quello, insensato, di cercare delle voci scomparse, e magari un giorno di crederle di trovarle, un giorno che non aspettava più, una sera che è stanco, e vecchio, e suona sotto la luna, e raccoglie tutte le voci che vengono dalla sabbia." (da Si sta facendo sempre più tardi)

Friss topikok

Linkblog

2011.02.22. 13:42 Gelso

Lisa Jewell: Vince és Joy

Lisa Jewell: Vince és Joy

 

Az igazat megvallva, a gimis Júliák-Tiffanyk korszaka óta nem nagyon került a kezembe ilyen témájú könyv – most, gondoltam, semmit sem ártok vele, ha beiktatok egyet… nem tudom, jót tettem-e – amióta olvastam az Ahol a szivárvány véget ér-t, azt a hangulatot, a hasonló benyomásokat keresem, és nem sikerül megtalálom…
szerettem volna, ha találok pozitív szereplőt, a szereplők közül a szememben Alan túl aljas és undorító, Barbara túl magatehetetlen és önfeláldozó;
Vince túlságosan mamlasz és pipogya – megőrülnék egy olyan pasi mellett, aki túl jó, aki feláldozza magát, aki elnéz mindent, aki nem tesz szóvá semmit, csak éli életét azzal, aki mellette van, és még arra is lusta, hogy megfogalmazza magában azt, hogy ez így nem jó – csak érzi, de azon túl semmit nem tesz: csupán egy nagy strucc (!);
Vince szülei túl amerikaiak, akiknek minden bejön, akik végre egész életükre boldogok és gondtalanok; Julia jólelkű, de mintha más életének bátorításával, pátyolgatásával a saját életét remélné rendbe hozni, és nekem kicsit „koszos” is; az első pozitív szereplő Bella, ha leszámítjuk traszvesztita állapotát, de igazi barátként kerül elő akár jóról, akár bajról legyen is szó.
Cass misztikussága ellenére a legvalóságosabb szereplője ennek a történetnek, sokáig a kedvencem;
és ott van Joy – ő pozitív szereplő, a számomra kedves, visszafogott, finom, szerény stb.; vele tudnék jelenleg leginkább azonosulni: mert – a többiek értékeléseiben olvasottak ellenére – én látom benne az akaratot, a változtatás igényének a felismerését, és nemcsak felismeri, de meg is teszi a maga lépéseit; – azokat a lépéseket, amiket meg kell tennie, és amiknek köszönhetően nem teszi végképp tönkre saját lelkét, életét; ő igen kedves, megvan a magához való esze, fantáziája, humora, jó ízlése, jó lelke; ő az egyetlen a történetben, akit nem sikerült még az őt körülvevő (rossz) világnak kikezdenie; üdítő színfolt a regényben; van elképzelése, kellő bátorsága kitörni a régiből és új életet kezdeni, akár párkapcsolatról, akár munkáról is legyen szó: csak nagy levegőt kell vennie; nem rónám fel neki a házassága alatti tehetetlenségét, mert ő végig remélte, hogy az jóra fordulhat, és nem hagyott ott csapot-papot hirtelen felindulásból, ahogyan ez tapasztalható manapság sokak életében;
ott van még George bonyolult, összetett és sajnos kettős jelleme: amilyen hirtelen feltűnik, olyan hirtelen tűnik el a szemünk elől, mint egy apróhirdetés, amin hirtelen megakad a szemed, aztán ha elveszíted, keresheted órákig; eleinte semmi bajom nem volt a sráccal, jó fiú lett az egykori punkból, de mi van a ló másik oldalán? mára csak egy konzervatív kispolgár lett, aki durcás, ha nem fut be elsőnek a lova, amire az egész életét feltette… mindaddig pozitív hőse volt a történetnek – úgymond egy kellemes csalódás –, amíg rájöttem, hogy ő is egy egoista, másokat semmibe vevő, közömbös, színtelen majom (=unalmas fráter)…

ja, igen, és a regényből rám ömlő "angol koszból" is nagyon elegem volt már: nemcsak a lakások szó szerinti rendetlen, piszkos állapotából, és bennük az egykedvű lakókból, hanem az egyéb kaotikus állapotokból: nekem túl sok volt a féktelenség a bulikban, végtelenség a kábítószerben, és hogy zavartalanul, lelkiismeret furdalás és szégyenkezés nélkül használtak trágár kifejezéseket – megértem, hogy modern, meg minden, meg hogy ma köznyelvi fő elem, azt is aláírom, hogy elfér egy-két basszus, de hogy oldalakon keresztül? – számomra ez, ill. ekkora mennyiség elfogadhatatlan egy nyomtatott irodalmat képviselő műben, és ugyanolyan elfogadhatatlan Jess alakja is…

igazad van @bozs, senki sem hibák nélküli, de szerintem az olyan hibákat lehet elnézni az embereknek, hozzánk közelállóknak, amikről nem nagyon tehetnek (pl. féltékenység, félszegség, ötlettelenség, tanácstalanság, pesszimizmus, kishitűség); de ha tudatosan teszik tönkre magukat, vagy esetleg másokat, tudatosan okoznak fájdalmat környezetüknek, az a nem elnézhető és nem megbocsátható (pl. önteltség, lenézés, megalázás, önrombolás, felelőtlenség) …

az értéket szerintem Joy képviseli, messze viszi a pálmát a többiek előtt – finomsága, életigenlése, életének kézbevétele, a kilábalás lentről, önálló változtatni akarás feltétlenül a javára írandó; a többiek vagy csak csendben ízlelgetik az életet (Vince, Barbara) vagy kirekesztettekre jutó csendes belenyugvással, (esetleg megalázkodással) próbálják azt élni (Julie, Bella, Barbara) vagy csak aláznak, aláznak (Jess, Alan, Jon) vagy törtetnek, szinte megsemmisítenek (Alan, Jess) mindenki életén keresztül – ”mit számítanak mások?” alapon, vagy megsemmisülnek (Jess, George)

még valami – érdekes, hogy az írónő nem veszi egy kalap alá a sorsot, a véletlent, a gondviselést…

meglehet, ha az írónő maradt volna a Júlia-Romana stb. mérsékelten terjedelmes mű keretei között, jobban járunk mi olvasók – bár nem tudom, meg lehetett volna-e oldani – mert itt több, mint 15 év történéseinek vagyunk tanúi közel 600 oldalon, míg a szerelmes füzetek 100-150 oldala egy délután alatt kivégezhető, könnyed kikapcsolódást jelent az élet mindennapi rutinfeladatai, vagy egy nehezebb könyv után, és csak addig játszadozhat velünk a sors, a végzet, a gondviselés – vagy bárhogy nevezzük –, míg ez a 100-150 oldal mesél nekünk; ebben az 540 oldalban viszont néha már idegesítően sok volt a sok párhuzamosan induló, futó vagy nem ideális időben véget érő sors, ami sohasem fut össze a másik újrakezdésével… – persze, mondhatjátok, egyöntetűen elmondhatjuk, hogy ez az élet…
saját életünket azonban mi irányítjuk döntéseinkkel, és azt gondolom, nincs jogunk lógatni az orrunkat, ha kitörlünk egy sms-t, földre pottyantunk, vagy éppen nem mentünk el egy fontos telefonszámot – ezek a mi döntéseink, és amikor megtesszük, nem a sors szól közbe, hanem mi magunk…

aki szereti az ilyen témájú írásokat feltétlenül azt ajánlom, ne hagyja ki, ne vesse le a könyvespolcáról, de iktasson köréje Achern könyveket – számomra azok ilyen témában élvezetesebbek, azok képviselik a mércét, de bevallom, nincs szerelmes regény téren nagy tapasztalatom…
(az 50. fejezetet pedig semmiképpen se hagyják figyelmen kívül a válófélben lévők)

 

Számomra emlékezetes idézetek:

Egyáltalán mihez lenne kedve egy ilyen lánynak, mint Joy? – tűnődött.
Úgy nézett ki, mint aki orosz regényeket olvas és elvont zenéket hallgat. Biztos folyékonyan beszél franciául, s azt is tudja, hogy kell enni az osztrigát.

p. 42. Ulpius-Ház

Megforgatták a nyikorgó képeslapállványokat, s jót mulattak az 1970-es évek rikító technicolorján megörökített szomorú szamarakon és közösségi épületeken. Joy kiválasztott egy tengerpartot ábrázoló lapot, hogy elküldje a San Diegó-i barátnőjének, kizárólag a miatt a szerencsétlen, narancsszín, skót kockás trapéznadrágot és magas talpú cipőt viselő pasas miatt, aki tudtán kívül lencsevégre került annyi évvel ezelőtt.

p. 77.

…ahhoz volt hasonlatos, mintha az ember valaki olyannal nézné meg a Tádzs Mahalt, aki korábban még sosem látta. Valakivel, aki nem oktat ki, hogyan kerüld el a pofátlan zsibárusokat a bejáratnál, aki nem mondja meg pontosan hová telepedj le a legjobb kilátás reményében, meg hogy mennyivel szebb volt az egész legutóbb, a késő délutáni fényben. Olyasvalakivel, aki rossz időpontban érkezett, megkopasztották a bejáratnál, rossz sorba állt be, hogy azután néma ámulattal gyökerezzen földbe a lába melletted, amikor életetekben először, együtt pillantjátok meg a csodát.

p. 94.

A mikrobuszt, amivel érkezett, egy vörösesszőke, rasztafrizurás és csomóra kötött kecskeszakállas fehér fickó vezette.

p. 108.

Amikor egy lélegzetelállítóan szép lány, akiért a legtöbb pasi a fél karját odaadná, hogy egyetlen éjszakát kettesben eltöltsön vele, egy lány – feszes, olajbarna keblekkel és rózsaszirom popsival – negyvenpercnyi önzetlen, lelkes szeretkezés után hozzásimul az emberhez, átkulcsolja hosszú, mediterrán lábával, ráveti hatalmas, kakaóporszínű szemét, és azt kérdezi, „szeretsz”?, vajon melyik férfi nem öklözne a levegőbe, és üvöltené, hogy „igen, igen, igen!”?

pp. 113-114.

– Férfiak! – vonta fel szemöldökét Cass, és dühösen elnyomta a hamutartóban a spanglit. – Az ég szerelmére, miért vagytok képtelenek beszélni az érzéseitekről?

p. 123.

Vince kóros nosztalgiát érzett az irományok iránt, és képtelen volt kidobni bármit is, ami kézzel íródott. Ennek következtében a szekrénye aljában lapuló kartondobozban öt év termése halmozódott fel születésnapi képeslapokból, meghívókból és levelekből. Még az olyan unalmas üzeneteket tartalmazó ragacscetliket is megőrizte, mint, „hagyj pénzt a tejesembernek”, vagy a szabadkozást, amiért valaki kiette a hűtőből a szingapúri tésztáját. Nem lehetett kétséges, hogy Joy ázott kis levélkéje is ott hever valahol a szobájában.

pp. 176-127.

Vajon mit tett vele az apja? – tűnődött el. Hogyan csinált belőle ilyen nyámnyila teremtést? Vajon lassú folyamat volt, ahogyan lépésről lépésre kiszívta az életkedvét? Vagy történt valami, egy réges-régi, egyszeri eset?

p. 155.

A távolban feltűnt egy kisfiús, tudósképű, helyes, szemüveges férfi, és Joy visszafojtotta a lélegzetét. Ahogy közeledett, egyre kisfiúsabbnak és tudósabbnak tűnt. Mire karnyújtásra ért, Joy már nem is vett levegőt, s alig várta, hogy a férfi megszólítsa. Az azonban elsétált mellette, még csak felé sem nézett.

p. 160.

Vajon eltűnődnek-e rajta, mi okból ebédel ez a sikkes Lycra leggingset és lezser, bordás Warehouse pulcsit viselő fiatal lány egy szabadnapos lelkész kinézetű pasival?

p. 162.

Beszélgetés közben Joy önkéntelenül is lekezdte átalakítani a férfit: kontaktlencse a divatjamúlt szemüveg helyett, egy jó hajvágás, egy új ruhatár, meg esetleg egy bőrdzseki vagy egy kasmírfelöltő. Elképzelte, ahogy az ujjaival jól összevissza borzolja a férfi lenyalt haját. Elképzelte, ahogy óvatosan leemeli a füléről a szemüveget, lerakja a földre, és cipőjével ripityára tapossa.

p. 167.

Lepillantott a férfi kezére, amely az ölében nyugodott, és úgy döntött, hogy ez a férfi legszebb vonása: nagy és erős, szögletes ujjhegyekkel, ritkás szőrzettel. Az ember tucatnyi fizikai hiányosságot is képes megbocsátani egy férfinak, ha a kezei tűrhetőek, gondolta.

p. 167.

Ültek a magas asztal mellett a magas bárszékeken, és formatervezett palackból kortyolták a sört, miközben körbeölelte őket azoknak az embereknek a lelkes fecsegése, akik a vasárnap délelőttöt a tudás és a kultúra hajszolásával töltötték, a vasárnap délutánt pedig a bárban.

p. 168.

George ráragyogott, Joy pedig visszaragyogott rá; a férfi öröme furán ragadósnak bizonyult.

p. 170.

Joy egy pillanatig figyelte távolodó alakját. Ahogy nőtt közöttük a távolság, úgy kerítette ismét hatalmába a tárgyilagosság. Tényleg fura külsejű egy figura, döntötte el. Esetlen, divatjamúlt, gesztusai, megjelenése egy középkorú emberé, mégis része a mai világnak. Két lábon járó ellentmondás. És Joynak fogalma sem volt, mit kezdjen vele.

p. 170.

– Szerinted őrült vagyok, amiért randira megyek ezzel a fura pasival, aki nem is tetszik?

p. 182.

Csak három perc késésben volt, amikor húsz percre rá a Leicester Square-i metróállomás előtt beleolvadt a péntek esti tömegbe.

p. 182.

Mesélt arról, milyen Júliával együtt lakni, a túlcsorduló hamutartókról, a fürdőszoba padlóján tornyosuló gyűrött, szürke alsóneműhalmokról, a foltos törülközőkről, a le nem húzott vécéről, a használt teafilterekről, amik addig hevertek a konyhaszekrényen, míg a műanyag lap sötétvörösre nem színeződött.

p. 186.

– Ezt imádom benned! – mondta, le nem véve a szemét a lányról.
– Mit? – eresztette le a karját Joy.
– Ezt a… ezt a… nem is kifejezetten önutálat ez, hanem hogy képes vagy egyidejűleg sértegetni magad, ugyanakkor hatalmas önbizalmat sugározni. Elegáns trükk, meg kell hagyni!

p. 188.

…úgy érezte magát, mint egy hajó, ami horgonyról elszabadulva sebesen távolodik a kikötőből. Eddig azonban még látta a kikötő pislákoló fényeit. Most azonban érezte: ha most elfogadja a férfi meghívását, és a lakásán még jobban berúg, akkor majd magával ragadja az ár, és soha többé nem talál majd vissza.
Viszont ha nemet mond, azzal azt érezteti, hogy az este mégsem sikerült olyan élvezetesen, mint amilyen kétségtelenül volt, hogy George nem olyan elbűvölő, mint amilyennek minden joggal tarthatná magát, és hogy ha az ember tökéletes randevúpartner, az egyszerűen nem elég.

 

Az alatt a három hét alatt, amióta találkozgattak, George gyors és hatékony módon, csírájában fojtotta el Joy összes vele kapcsolatos aggodalmát. Mostanra már csak egyetlen, ám nem elhanyagolható kétsége maradt, hogy fizikailag nem vonzódott hozzá. Viszont olyan jól mulattak együtt, hogy Joy szinte megfeledkezett erről az aprócska szépséghibáról, és csak úszott az árral.

 

És a csónak még távolabb sodródott a kikötő fényeitől.

 

Kiment a konyhába, elöblített néhány poharat, s közben dermedten meredt a konyhaablak üvegéről visszatükröződő képmására. Két életforma – a George előtti és a George utáni – közt hányódott, és jéghideg rémülettel töltötte el, amikor rájött, hogy a két világ között nincsen átjárás.

p. 190. és 208. és 236.n és 311.

Joy többé nem érezte magát túlkoros tininek. Készen állt rá, hogy túllépjen életének ezen a szakaszán. Halott, orosz írók hosszú és mélyenszántó regényeit akarta olvasni, megkreálni saját pástétomát, meg akart tanulni sakkozni, be szerette volna járni a nemzeti örökségként számon tartott kúriákat, fajsúlyos napilapokat akart olvasni, és beszélgetés közben bonyolult szavakat használni.

p. 223.

Olyan embereknek tűntek, akik addig nem cserélnek ágyneműt, amíg le nem öntik valamivel.

p. 233.

Joy nem is sejtette, milyen nagy hatással vannak az esküvők az emberekre: mennyi örömet okozhat ez az egyszerű kis hír olyanoknak is, akik alig ismerik, s hirtelen hány vadidegennek válik fontossá az, amit ő puszta formaságnak tekint.

p. 239.

…annyit tudott, hogy életének abban a szakaszában, amikor minden szürkének, unalmasnak és üresnek látszott, feltűnt George, és minden újra színekkel telt meg.

p. 241.

Joy lepillantott a bal kezére, és eljátszadozott a középső ujjára húzott kis ezüstgyűrűvel. Tucatnyi apró gyémánt vett körül egy nagyobb gyémántot, és eredetileg annak a férfinak a feleségéé volt, aki a "Charlie nénjé"-t írta. Így mesélte a porondmester-bajuszú férfi, akinek a New King's Road-i antikékszer-boltjában vásárolták.

p. 247.

– Mikor lesz az esküvő? – kockáztatta meg a kérdést Vince.
– Szenteste – sziszegte Bella. – A chelsea-i városházán. Odamész, és megakadályozod?

p. 256.

Olyan a fickó lakása, mint egy hentes hűtőszekrénye. Ráadásul Dél-Londonban van – rázkódott össze Bella színpadiasan. – Képzeld el, milyen lehet Dél-Londonban lakni, fűtés nélkül. Brr.

p. 256.

És kiderül, hogy ez a Vince nevű csóka régebben járt veled, és úgy érzi, még mindig szerelmes beléd. A boszorka kártyát vetett neki, megkérdezte a varázsgömbjét, meg még a jó ég tudja, mit ki nem próbált, hogy előkerítsenek, és a fickó megvallhassa neked sohasem szűnő szerelmét. És ott áll, a lakásodban, szó szerint egy órával azután, hogy kiköltöztél.

p. 261.

Miután kapcsolatuknak sosem lett vége, hanem lassacskán olvadt bele a múló napok ködébe, Joy szíve nem tört össze, inkább különös vágyódással telt meg valami iránt, amit maga sem tudott megfogalmazni. A szívében Vince Melon úgy élt, mint egy vidámparki illatokból, rikoltozó sirályokból, izzadó tenyerekből és Monopoly-bábukból szőtt halovány, napfény pettyezte montázs élete első, eszelősen őrült szerelméről. Ő volt az, akire hivatkozott, amikor má (...) Múltjának egy darabja volt, ami a maga, saját, önálló, minden mástól független dimenziójában létezett, akárcsak egy film vagy egy könyv.

pp. 262-263.

Nem volt kimondottan sznob, de biztos, hogy létezett a társadalomnak egy olyan széles rétege, ami kívül esett a látókörén. Azok, akik bulvárlapokat olvastak, és akciósan nyaraltak. Meg az olyanok, akik maguk mosták a kocsijukat, és benzinkutaknál ebédeltek.

p. 277.

Imádott buszozni. A metrón az ember csak a csúf útitársait vagy a padlót bámulhatja. A busz viszont egy mozgó színház,

p. 287.

…kézzel kötött pulóvert viselt, amit mintha szalmából készítettek volna, és hosszú farmerszoknyát, amin vastagon állt a macskaszőr.

p. 306.

… a Habitat előtt az út másik oldalán, éppen valaki más esküvője folyt. Egy mazsoláskuglóf-küllemű pasi vett el épp egy ceruzavékony nőt. A nőn barna tollas kalap és szűk, lila bársonyruha volt. A férfin cilinder és frakk.

p. 323.

Ajkán mályvaszorbetszínű rúzs.

Hozzászólás

nekem azt hiszem, tetszene ez az árnyalat – az enyémmel (Mirabella-szilva) hasonlónak képzelem :-D

p. 325.

Hetente egyszer szoláriumba járt, és fehér tangát hordott, ami úgy kukucskált elő a nadrágja hátuljából, mint egy madár kifehéredett szegycsontja.

p. 333.

– Hogyhogy ilyen későn kezdett el vezetni?
– Jess megtért hedonista – idézte Vince, miközben a rászáradt mártást kapargatta a szemetesbe az egyik tányérról. – A húszas éveit magánkívül töltötte.

p. 341.

Joy számított rá, hogy esni fog. (…)
Nincs értelme futni, kiabálta volna (…) Vizsgálatokkal bizonyították, hogy az ember csupán öt százalékkal lesz vizesebb, ha sétál a zivatarban, mint ha szalad.

p. 367.

 Már régen rájött, hogy George-nak a génjeiben rejlik a boldogtalanság, s hogy az egyetlen, ami a férfi és a folytonosan körülötte ólálkodó szomorúság között áll, az ő maga. Ő volt mindennek a kulcsa. Az ő szolgálatkészsége nélkül George - önhibáján kívül - egyre közelebb sodródott volna azokhoz a partokhoz, ahol nincs miért élni, és a létezés értelmét veszti, ahhoz a helyhez, amelyet Joy jobban ismert, mint az emberek többsége, ahhoz a helyhez, ahol lesben áll az öngyilkosság. Így mentegette a férfit, mert felismerte, hogyan tekint a világra, és mellette maradt, mert ha elhagyta volna, senki sem lett volna, aki megállította volna a lejtőn.

pp. 373-374.

S mindezeken túl, a Julia és Bella társaságában eltöltött borzalmas este arra is ráébresztette, hogy többé nem képes együtt élni egy olyan emberrel, aki annyira fél a külvilágtól, hogy megtagadja a bort a vendégeitől.

p. 378.

És életében először azóta, hogy George-ot annyi évvel korábban, az első alkalommal megpillantotta, elvetette azt az elképzelést, hogy ő csupán egy tengeren hányódó, elszabadult csónak, és elfogadta, hogy ez a végzete.

p. 379.

… az élet egy városi utazás. Egyesek taxisofőrök, az úti céljukat az utasaik mondják meg. Mások viszont buszvezetők. Ők döntik el, hova mennek. Az emberek felszállhatnak, leszállhatnak, de a busz végtére is csak egy irányba halad, és az utasnak ebbe nincs beleszólása.

p. 384.

London az utóbbi tíz évben életének minden fejezetéhez biztos hátteret nyújtott. London a barátja volt. (…)
A St, James templom udvarán üldögélt azon a hihetetlenül forró nyári napon, amikor egy fogatlan hajléktalan pasi leszólította, és Wordsworthöt idézett neki.

pp. 395-396.

Joy.

Az ő Joya.

(..)

Rögtön tudta, hogy ő az, még mielőtt láthatta volna az arcát. A finom mozdulat, amellyel elrendezgette a nagyméretű lap rakoncátlan oldalait, az arcába hulló barna hajtincs, a bokánál elegánsan összekulcsolt, karcsú lábak az asztal alatt.

p. 400.

Csend telepedett rájuk, míg mindketten számba vették a félreértett üzenetek és a balszerencse azt a sorozatát, ami idáig juttatta őket.

p. 405.

… összeakadt egy olyan férfival, aki mindent megadott neki az egyik kezével mielőtt a másikkal mindent visszavett volna. Egy olyan férfival, aki a házasságot összekeverte a birtoklással. Egy férfival, akinek fogalma sem volt róla, hogyan kell szerelmet adni és elfogadni. Egy férfival, aki arra vágyott, hogy Joy elhervadjon, és porrá váljon, hogy többé soha senki ne kívánja meg. Még ő maga sem.

p. 408.

Ötkor rezegni kezdett Vince kabátzsebében a telefon, s amikor előhúzta, felcsendült rajta a Bond-filmek zenéjének bádoghangú átirata.

p. 413.

… Vince látott egy dokumentumfilmet a 4-es csatornán.
Arról szólt, hogy minden nyolcadik gyerek más férfitól fogant, mint aki apának hiszi magát. A nőket a jelek szerint genetikailag arra programozták be, hogy a peteérés idején az otthonukon kívül keresgéljenek. Így garantálja a természet, hogy az utódok a lehető legnagyobb genetikai közös alapból foganjanak. A dokumentumfilmesek interjút készítettek egy férfival, az amerikai Középnyugatról, akinek öt fia volt. Miután egyikük titokzatos eredetű betegséget kapott, szükségessé vált, hogy mind az öt fiú DNS-ét megállapítsák. A felmérésből kiderült, hogy az öt fiú közül csak egy fogant az „apjuktól”, míg a többi négy különböző férfi nemzette; köztük az „apa” testvére.

p. 429.

...amióta csak George-ot ismerem, megvolt az a különös érzésem, mintha eltévedtem volna, mintha rossz úton járnék. Úgy éreztem magam, mint egy sodródó hajó az óceán közepén, föld sehol a láthatáron, mégis, végig abban reménykedtem, hogy egyszer csak visszatalálok majd a szárazföldre. De az utóbbi időben, közvetlenül, mielőtt találkoztunk volna, mintha felborult volna a hajó... és én fuldokoltam.

p. 433.

Ha van valami, amit megtanultam, akkor az az, hogy nem nagy élvezet olyannal kalandozni, akibe nem vagy szerelmes.

p. 436.

Lara May Melon-James Jess anyjának nappalijában jött a világra egy szeles februári kora hajnalon, a Nirvana „Smells Like Teen Spirit”-jének dallamára. (…)
Lara nem jött sem a „We Have All the Time in the World”, sem a „Perfect Day”, a „Golden Brown”, a „Dancing Queen” vagy a „Nobody Does it Better” alatt. Ehelyett épp akkor bukkant ki, amikor Kurt Cobain azt kezdte üvölteni, hogy „Here we are now, entertain us”. *

* „Megjöttünk, mulattass!”

p. 445.

Nirvana: Smells Like Teen Spirit
https://www.youtube.com/watch?v=hTWKbfoikeg
"Here we are now, entertain us” (Kurt Cobain)

Louis Armstrong: We Have All the Time in the World
https://www.youtube.com/watch?v=7dQHrsw9TmU

Duran Duran: Perfect Day
https://www.youtube.com/watch?v=Rf3C6rLwK0Y&feature=related
hozzáteszem DB miatt ezt is, meg más miatt is…
https://www.youtube.com/watch?v=WJpQJWpVJds
(ennél összeszorul a gyomrom kicsit – mert ezt szerettem volna az esküvőnkön a polgári szertartáson…)

The Stranglers: Golden Brown
https://www.youtube.com/watch?v=d7R7q1lSZfs
(sajnos nincsenek a Nirvanan kívül előadók megadva, így csak találgatok…)
amúgy ezt chill-esnek vélem…

ABBA: Dancing Queen
https://www.youtube.com/watch?v=xFrGuyw1V8s

Carly Simon: Nobody Does it Better
https://www.youtube.com/watch?v=SaV-6qerkqI

A „Hainani konyhaművészet” című könyv hátuljába rejtették. Pici volt, talán tíz centiméteres négyzet, és a hatvanas évek színes technicolor stílusában nyomtatták. Egy fiatal, tizennyolc év körüli, bő vászonnadrágot, zöld inget és felette kötött mellényt viselő fiút ábrázolt. A gereblyéjére támaszkodva pózolt egy tökéletesen gondozott kertben, egy pálmafa előtt. Sötét haja volt és kiugró pofacsontja, s szembeszökő – az imádat határát súroló – szeretettel mosolygott a fénykép készítőjére.
Tekintete elég bizonyíték volt Joy számára, de azért a biztonság kedvéért megfordította a képet.
A fotó hátuljára rábélyegezték az előhívás dátumát.
1968. augusztus.

p. 462.

 …lenyelt egy újabb adag megnevezhetetlen kiábrándultságot.

p. 467.

– Hát akkor – nyitotta ki az ajtót a lány nagyot szippantva – kerítened kellene magadnak egy rendes lányt! Mert az, akit elvettél – hacsak a sarkadra nem állsz –, megrág, azután kiköp. És mondok még valamit: jövő héten még jövök, azután végleg letépem azokat a T betűket, és többé engem nem látsz! Úgyhogy jobb, ha belehúzol, és rendezed az ügyet, mielőtt eltűnök a szemed előtt!
– Meglátom, mit tehetek – bólintott Vince mosolyogva.
– Úgy legyen! – mondta Charlene, az ő kis tizenkilenc éves észosztója és bizalmasa, azzal kiszállt a kocsiból, és végigballagott a kerti ösvényen.

p. 482.

Balek vagyok, gondolta. Anyámasszony katonája. Papucs. Sőt, minden valószínűség szerint egy felszarvazott papucsférj.

p. 485.

végezetül, "ajánlás egy életre":

– Ó, és tartsd nyitva a szemed, ha macskát látsz!

p. 517.

--------------------

 

"Nem tudtam:"

legging (p. 34.) – cicanadrág
http://borsa.hu/20090430/legging_okitas/a_cicanadrag_legging_viselesenek_szabalyai/
csirke tikka (p. 120.) – indiai étel
http://tvpaprika.hu/hu/musoraink/a_tikka_titka
http://www.nlcafe.hu/gasztro/20100520/india_izei_tikka_masala_a_sztarseftol/
http://piszke.blogspot.com/2007/11/csirke-tikka-masala.html (ő is olvasta…)
http://www.videkize.hu/csirketikka
vindaloo (p. 120.) – ecetes-fokhagymás sertés; egy fűszeres étel India déli Goa nevű tartományából, mely többek között erről az ételről is híres. Egy currys sertésből készült étel, mely enyhén csípős. Sáfrányos rizzsel és chipati kenyérrel fogyasztják (a chipati egy
indiai lepény, amely különösen illik a curry-s ételekhez
http://www.culinaris.hu/esemeny/receptek/060523_recept_indiai.pdf
http://buvosszakacs.blog.hu/2008/02/18/vindaloo
http://www.receptvarazs.hu/receptek/5906/ecetes-fokhagymas_sertes_vindaloo
http://tvpaprika.hu/hu/musoraink/a_tikka_titka
curry (p. 120.) – (itt) karhí: édeskés-savanykás szósszal készült nyugat-indiai étel
Eredetileg egy karhí nevű étel létezett csak (borsólisztből készült gombócok fűszeres szószban); az angol gyarmatosítók azonban – currynek írva – így neveztek minden szószos indiai ételt. A gyarmati szolgálatról hazaköltözőknek hiányoztak az indiai ízek, és kikísérletezték a „tipikus” indiai zamatot adó fűszerkeveréket, amelynek a currypor nevet adták.
A curry tehát nem egy bizonyos fűszer, hanem keverék, amelynek meghatározó összetevői a kurkuma, a római kömény, a koriander, a csípős piros csili és a lepkeszegmag, de számos egyéb eleme is lehet.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Curry
http://jeindia.hu/index.php/quotes/58
papundekli (191.) – kartondoboz, hullámpapír

 

„Kapott tőle két pár csillogó, antik fülbevalót, egy art deco stílusú markazit karkötőt, meg egy Edward korabeli, angyalt formázó ezüstmedált, és George háromszor küldött virágot a munkahelyére.”
(p. 207.)

Markazit
FeS2 vaskéneg, vasszulfid
Közönséges ásvány, mint utólagos képződmény fészkekben, repedésekben, igen gyakori a barnaszénben, turfában, agyagban és más üledékes kőzetekben, sokszor konkréciók vagy cseppkövek alakjában. Fémes fényű, sárgás színű, gyakran zöld árnyalattal. Sokkal könnyebben mállik el, mint a pirit, vasgálic, rozsda és kénsav keletkeznek, ezeket nagyban is termelik belőle. Igen híres a selmeczi markazit, a külföldi termőhelyek közül Clausthal, Freiberg, Schneeberg, Cornwall említhetők fel.
Az ékszeriparban csiszolt formában, általában ezüst ékszerek díszítésére használják.
Sötét szürkés, fémesen csillogó színe egyedi hatást kölcsönöz az ékszernek. Legtöbbször antik hatású ékszereknél használják.
http://www.extremesilver.hu/ekszerlexikon/markazit/c20

Arrested Development nevű együttesről:
(p. 193.)

a 90-es évek elejének volt az egyik kevéssé ismert hip.hop bandája
némileg szembement a gangsta irányzattal – akár alternatívnak is nevezhetjük őket
ez volt az egyik legnagyobb slágerük:
https://www.youtube.com/watch?v=dgtcTVDcjH0

semmit, ismerek egy kevéske hangzó anyagot tőlük, de ennyi, melyek amúgy az alábbiak:
https://www.youtube.com/watch?v=g40c6iAEHpc
https://www.youtube.com/watch?v=wyDjRd0Tjss&feature=related
https://www.youtube.com/watch?v=1Zk-ISnPLYM&feature=related
én bírtam őket, de nem annyira, hogy megvegyek egyetlen egy CD-t is….

http://www.amazon.com/Years-Months-Days-Life/dp/B000003JBE

"Úgy nézett ki, mint Bryan Ferry."
p. 68.

Bryan Ferry brit énekes és kultfigura.
http://radiobauhauz.blogter.hu/442070/bryan_ferry_olympia_2010

 

„A lábán elképesztő rózsaszín angórazokni, kezében hamvadó, mályvaszín Sobranie.”
(p.150.)

" – Megkínálhatlak benneteket egy kávéval? – kérdezte Julia, s elnyomta a zöld cigarettát egy sokszínű csikkekkel teli tálban."
(p. 251.)

 

 

 

 

 

 

 

 

„Julia vagyok, Joy korábbi főbérlője. Egek, ez rettenetesen hangzik, mint egy Annie Walker-féle öreg házinéni…”
(p. 308.)

Annie Walker
http://en.wikipedia.org/wiki/Annie_Walker

 

 

 

 

 

 

"A barátaik ugyancsak vigasztalhatatlanok voltak, amiért megfosztották őket egy újabb hét határra szóló ivászattal- evészettel teli szombattól, valamelyik kastélyban vagy udvarházban, ahol Karen Millen -költeményekben nyakalhatják az ingyenpezsgőt.”
(pp. 473-474.)

http://karenmillen.designer77.fotoalbum.hu/viewpicture/pictureid/12114016

(megjegyezném, ha nem lett volna éjfél után bőven, amikor itt tartottam, ill. ha az szerepelt volna, hogy RUHAkölteményekben, akkor most ez a karc nem született volna meg…)

„(…) Simone, Rio, Dexy, Todd és Puss. Vince-nek úgy hangzottak ezek a nevek, mintha valami hetvenes évekbeli poszthippis "glam rock” banda tagjai lennének…"
(p. 475.)

Glam Rock
A glam rock (vagy glitter rock) a rockzene egyik stílusa, amely a korai 70-es években, a poszt-hippi korszakban került előtérbe. Javarészt angol együttesek által érte el a tetőpontját 1971 és 1973 között. Híres előadók voltak: a T. Rex, David Bowie, a Sweet, a Slade, a Queen, a Roxy Music, a The Paperhund, a Mott the Hoople, a Sparks és a Mud. Késői korszakukra jó példa a KISS együttes. Amerikában kevés népszerűséget ért el ez a stílus, azt is javarészt New York, Detroit és Los Angeles környékein. Amerikai glam rock előadók voltak a New York Dolls, Alice Cooper és a Wayne County.

A glam rock rajongók megkülönböztették magukat a farmerbe öltözött hippi hordáktól, tudományos-fantasztikus és androgün témák által inspirált öltözetet viseltek. A zenét bágyadt és kábító balladák, és nagy energiájú, Rolling Stones inspirálta előadások jellemezték. A dalok leggyakrabban a szexualitás és a drogok körül forogtak, de a tudományos-fantasztikus irodalom és a generációs lázadás is gyakori téma volt.

A glam rock előadók és rajongók gyakran öltöztek űrkorszakot idéző csillogó viseletbe, így próbáltak például megszemélyesíteni egy „idegen” személyiséget. A legismertebb példa erre David Bowie Ziggy Stardust és Aladdin Sane személyisége 1972–1973 körül. Amerikában a homoszexuális botrányok miatt üzletileg jövedelmező voltak az önmagukat nyíltan melegnek és transzvesztitának vállaló előadók, az előbb említett Bowie is élt például ilyen taktikával, ráadásul az évek során kiderült, hogy igazából biszexuális. Valójában homoszexuális glam rock előadók kevesen voltak: Jobriath a rockzene első homoszexuális csillaga volt, Freddie Mercury szexuális beállítottsága pedig 1991-es haláláig nem volt egyértelmű.

Jelentősebb előadók: David Bowie, Alice Cooper, KISS, New York Dolls, Suzi Quatro, Queen, Roxy Music, T. Rex, Slade, Sweet, Wayne County

http://rockbazis.hu/?q=node/362
http://www.harmonet.hu/boldog-szulinapot/52707-david-bowie-63-eves-lett.html
http://divat.hu/divatabc/glam_rock

„ (…) – fent táncoltak a színpadon, aztán mindig belebotlottak valakibe, akinek felmehettek a lakására, hogy ott folytassák a bulit, füvet szívjanak, chill out (ellazulást segítő) zenét hallgassanak, és onnan rendeljenek taxit.”
(p. 475.)

Chill out
A Chill out (szokták hívni chilloutnak, chill-outnak vagy szimplán chillnek) egy olyan zenei stílus, mely kikapcsolódást, ellazulást eredményez.
Története
A 90-es évek közepén kezdték el az ilyesfajta dalokat írni, mindenféle hangszerrel játszhatóak, a lényeg a lassú tempó és a nyugalmat, kikapcsolódást sugárzó hangzás. Ezt a fajta zenét először kisebb bárokban és klubokban kezdték el játszani, főleg Amerika és Anglia szerte. Mára a chilloutot inkább puha technonak, illetve lágy disco zenének értelmezik. Napjainkban tehát inkább az elektromos chillout nyert teret.
A trance zenét kedvelők a Psychedelic ChillOutot keressék, ebben általában nincs ének.

https://www.youtube.com/watch?v=6GwEFkosuHU
http://hu.wikipedia.org/wiki/Chillout
http://www.google.hu/#q=chill-out&hl=hu&biw=1024&bih=553&prmd=ivns&source=univ&tbs=vid:1&tbo=u&sa=X&ei=8N1rTcf-MoXMsgbN96TgDA&ved=0CEQQqwQ&fp=615f411afd56b0ff
http://www.indavideo.hu/video/Wonderful_Arabic_Chill_Out_Music

 

 

komment


süti beállítások módosítása