vargarockzsoltnak köszönhetően:
– A masbaha gyorsan elnyerte mai, leggyakoribb formáját. A kilencvenkilenc fagyöngyöt kis csomók választják el, a zsinór végének találkozásánál pedig egy nagyobb gyöngy található. Ez a nagy, Allahnak nevezett gyöngy a ciklus elejét és végét jelöli. Számtalan anyagból készítették az idők során: olivabogyó és cseresznye magjából, egyéb magvakból, korallból, borostyánból, elefántcsontból, kagylóból, csontokból, és így tovább, de azán igazán hithű muzulmánok ragaszkodnak ahhoz, hogy a felhasznált anyag csakis valami élőből származhat – tehát nem lehet aranyból, ezüstből vagy drágakövekből.
…
A római olvasó ötvenkilenc gyöngyszemből áll. Öt darab egymást követő, tíz szemből álló szakasza van, köztük négy elválasztó szemmel. Tíz Üdvözlégyre egy Miatyánk következik, ötször egymás után. A füzér két végét egy Szüz Mária- vagy egy Krisztus-kép kapcsolja össze, amelyen egy öt szemből álló, külön szakasz függ, a végén feszülettel. Az első gyöngyszemre a Miatyánkot mondják, a következő háromra a Dicsőséget, az utolsóra pedig a hosszú Üdvözlégy Máriát.
…
A krétaiak megszokták a gondolatot, hogy a hatalommal bíróknak mindig sajátos füzéreik vannak, s hogy e füzérek viszont mindig valamiféle felsőbb hatalommal, Allahhal, Istennel kapcsolatosak. Tehát annak érdekében, hogy ők is e hatalom birtokába juthassanak, vagy még inkább azért, hogy kigúnyolják a fensőbbséget (ez egyébként is a vérében van a krétaiaknak), ők is elkezdték hordani a füzért. Nem valamely egyházi tekintély által megtervezett modellt: mindenki olyat használt, amilyet csak akart. A gyöngyszemeket lazán fűzték fel, a szemeket, a csomókat mellőzve, nem rögzítették egyenként. Saját füzéreik úgy készültek el, hogy játszhassanak vele. Egy pillanatra se feledjük: A krétai füzért nem az ájtatoskodás eszközéül, hanem játék gyanánt találták ki.
I. kötet 317-319. oldal
Ajánlott bejegyzések: