Jékely Zoltán (szerk.)-Kolozsvári Grandpierre Emil (szerk.)-Rab Zsuzsa (szerk.): A három pillangó
A kisfiam, a hatéves, nagyon élvezte ezt a – szerintem – átlagos és a közepestől aligha jobbat érdemlő – könyvet. Nagyon vegyes történetek, mesék vannak benne. Aranyosak, érdekesek, megmosolyogtatnivalók, sok köztük unalmas, semmitmondó, se-füle-se-farka – nekem.
De nem biztos, hogy a gyerekeknek is – számomra ebből a könyvből most ez volt a legnagyobb tanulság.
Túl sokáig – takarékosan – olvastuk, így nem részletezem.
De az biztos, hogy A három pillangó végett kezdtük el, volt egy csomó „elsős-olvasókönyv-színvonalú” történetecske, jó sok orosz mese, A kesztyű-t vagy A vityilló-t gyerekkoromtól még most is emlegetem. Csibe-kacsa, Mese a fehér csillagos sündisznóról, A fürjecske, A kismadár kertje, Jankó és a mákszemtündér jók mesemondóversenyre.
A vajaspánkó-t pedig százszor, de minimum 98-szor is elmeséltem…
(Kolobók, ej, te Kolobók)
Ajánlott bejegyzések: