HTML

egyperces mondatok avagy frasi sparse e ritrovate

Egyperces mondatok azért, mert nincs sosem sok időm, terveim szerint pár szóban foglalok össze valamit a napokból. Frasi sparse azért, mert lehet hogy ezzel jó témát találok - Petrarca "rime sparse" nyomán, és frasi ritrovate azért, mert talán egy ilyen megtalált mondattal egy-egy régi-új vagy valamilyen emléket húzok elő, Tabucchi "hangok jönnek valahonnan, nem tudni honnan" nyomán. "Può succedere che il senso della vita di qualcuno sia quello, insensato, di cercare delle voci scomparse, e magari un giorno di crederle di trovarle, un giorno che non aspettava più, una sera che è stanco, e vecchio, e suona sotto la luna, e raccoglie tutte le voci che vengono dalla sabbia." (da Si sta facendo sempre più tardi)

Friss topikok

Linkblog

2014.05.15. 00:03 Gelso

Richard Brautigan: Hogy el ne fújja mind a szél

Richard Brautigan: Hogy el ne fújja mind a szél

elnef1.jpg

 

Nagyon tetszett.
A Pisztrángfogás elolvasása után nem gondoltam, de még a Görögdinnye után sem, hogy most azon fogok gondolkodni, kedvenceljek vagy sem…

Nagyon szép és érzékenyen megfogalmazott írás, vagy inkább visszaemlékezés? Visszatekintés az egyre és válogatás nélkül, viszonylag időrendben egymás után következő, gyerekkorból felbukkanó emlékekre. És miközben emlékezik, emlékszikrákat gyújtogat, emlékrongyokkal porolgat – de nem a tisztaság, hanem inkább a megtisztulás a lényeg…
Nehezen kitörölhető könyv, ha egyszer elolvasod, sokáig nem hagy nyugodni; kemény időszakban játszódik, a háború vége felé, ill. amikor már kezdenek az emberek fellélegezni. Saját, személyes tragédiáik meg-, át-, ill. túlélése mellett már nem jut idő, vagy talán erő (?) a gyerekeikre is figyelni…
Csellengenek, mint ahogyan mi is csellengtünk, vagy a mai gyerekek is csellengenek – a sok gond mellett magukba fordulóvá, majd fokozatosan elszigetelődnek az emberek egymástól – csend és magány van az emberek közt, de nemcsak egyszerűen köztük, hanem még a családokon belül is… ehhez „segítenek még” a kor technikai vívmányai, pl. a tévé, amire Brautigan nagyon haragszik, mint az elszigetelődésnek egy fő okozójára. Úgy véli, a háború utáni kilábalás időszaka nem mutat jó irányt, és ennek fő áldozatai az emberek, az emberi kapcsolatok, leginkább a gyerekek – akik esetében A figyelmetlenség, az, hogy nem szakítunk rájuk időt – kicsiny, vagy óriási – tragédiákat okozhat…

Nagyon szép, balladai hangulatú elbeszélés, amelyben ott van a mindig visszatérő ritornello: "Hogy el ne fújja mind a szél", ami „eltöröl” egy régi emléket, és előhúz egy másikat…
Jó lett volna megtalálni azt a dalt, amit a kissrác nem tudott a fejéből kiverni, ill. nem is akart, mert jó volt így neki emlékezni…
https://www.youtube.com/watch?v=4zJr1ya5BXQ

Én meg moziztam emlékeit olvasva, mint egy diaporáma bemutatón… finom, a másikra rájátszható emléktörténetekkel.
Nagyon érzékletes és bensőséges történet volt. Ajánlom elolvasásra.elnef2.jpg

Mindhárom Brautigan olvasásomat ajánlom @verdeleth Bevezetés a posztmodern irodalomba c. kihívásához.

 

 

komment


süti beállítások módosítása