HTML

egyperces mondatok avagy frasi sparse e ritrovate

Egyperces mondatok azért, mert nincs sosem sok időm, terveim szerint pár szóban foglalok össze valamit a napokból. Frasi sparse azért, mert lehet hogy ezzel jó témát találok - Petrarca "rime sparse" nyomán, és frasi ritrovate azért, mert talán egy ilyen megtalált mondattal egy-egy régi-új vagy valamilyen emléket húzok elő, Tabucchi "hangok jönnek valahonnan, nem tudni honnan" nyomán. "Può succedere che il senso della vita di qualcuno sia quello, insensato, di cercare delle voci scomparse, e magari un giorno di crederle di trovarle, un giorno che non aspettava più, una sera che è stanco, e vecchio, e suona sotto la luna, e raccoglie tutte le voci che vengono dalla sabbia." (da Si sta facendo sempre più tardi)

Friss topikok

Linkblog

2014.03.02. 17:52 Gelso

Fekete István: Tüskevár

Fekete István: Tüskevár

 

tuskevar.jpg

2013.12-2014.01. Újraolvasás kisfiammal
Érdekes, mennyi emlék meg tud az ember kamasz fejében maradni! És mennyi tud felidéződni…
Nem tudom, egy könyvnek milyen életszakaszai vannak, de ennek a könyvnek a mi családunkban biztos több van és lesz…
Volt nálam magányos olvasata – amikor kisiskolásként mosolyogtam a fiúk természetközeli tapasztalatlanságain, igyekezetükön, hogy megtanulják, amit csak lehet Matulától, levetkőzzék kisfiús mivoltukat, és felnőtt férfiként „viselkedjenek” a berekben, nevettem István bácsi megjegyzésein és hősszerelmes alakján, sóhajtoztam Náncsi néni gondoskodásán és csirkecombjaiért, kacagtam Bütyök szétrepedt nadrágján, olvastam kiváncsian a suliban játszódó részeket.
Most élte nálunk a második korszakot, amikor az elsőszülött fiamnak olvasom… a helyzet ugyanaz, változatlan, szinte ugyanott és ugyanannyi éves vagyok – csak most a fiam van igaziból abban a szerepben/helyzetben… Ugyanazok az önfeledt kacagások, nevetések – csak most már közösen, (és időnként belép egy-egy elérzékenyülés…)
Most új elemek kísérték: olvasónapló készítés, vélemények, beszélgetések több részről, aktuális osztályélmények, amelyeket a könyv egy-egy része húzott ki belőlünk, dolgozatírás (szurkolás, hogy jó legyen), osztályfilmnézés (szurkolás: vajon tetszik-e úgy, mint annak idején nekem?)…
És ami még közös: a természet és a madarak szeretete…
Akkor is nagyon vonzódtam és azóta is vonzódom a madarakhoz, elvarázsolnak, ahogyan repülnek, dalolnak, amilyen változatosak – nagy hatással vannak rám, és ha időm lenne, napokat töltenék szemlélésükkel…
A könyvön nagyon jól szórakoztam kamaszként is, és most szülőként is… és lám, a magányos emlékeim egyszerre csak közös emlékekké váltak…
Jó volt újraolvasni – már tűkön ülve várom, vajon a Téli berek is hasonlóakat fog-e nyújtani?
———————–
2010. augusztus 11.
nagyon kellemes könyv, vágytam én is elmenni Matula bácsihoz és nézni a Kis-Balaton madarait, szépséges tájait – ez később sikerült is :-) bár Matula nélkül, de gyönyörű sétát sikerült tenni a Kis-Balaton körül.

komment


süti beállítások módosítása