Tomas Tranströmer: Tomas Tranströmer versei
Amiket megértettem, azok tetszettek.
Leginkább a Keleti-tengereim I-VI.
…és meg a Titkok az úton, A palota, Lamento, Magány.
Meglepett az, hogy milyen különleges képekben találkoznak a nagyvárosi élet tumultusos, mozgalmas kiragadott pillanatai a természetből kiragadott nyugodt percekkel.
Az utószó nagyon jó a kötet végén.
Sajnos, én a transzcendenciát nem tapasztaltam meg, de lehet, hogy nyíltan előttem van, csak pont becsuktam a szemem…
Jó, hogy ilyen vékony, mert az ember könnyebben visszanyúl ilyen kecsesen súlyos kötetekért a polcra, még a becsukott ajtó küszöbéről is visszafut…
Ajánlott bejegyzések: