HTML

egyperces mondatok avagy frasi sparse e ritrovate

Egyperces mondatok azért, mert nincs sosem sok időm, terveim szerint pár szóban foglalok össze valamit a napokból. Frasi sparse azért, mert lehet hogy ezzel jó témát találok - Petrarca "rime sparse" nyomán, és frasi ritrovate azért, mert talán egy ilyen megtalált mondattal egy-egy régi-új vagy valamilyen emléket húzok elő, Tabucchi "hangok jönnek valahonnan, nem tudni honnan" nyomán. "Può succedere che il senso della vita di qualcuno sia quello, insensato, di cercare delle voci scomparse, e magari un giorno di crederle di trovarle, un giorno che non aspettava più, una sera che è stanco, e vecchio, e suona sotto la luna, e raccoglie tutte le voci che vengono dalla sabbia." (da Si sta facendo sempre più tardi)

Friss topikok

Linkblog

2019.08.25. 20:44 Gelso

I. Grekova: A hölgyfodrász

I. Grekova: A hölgyfodrász

grekova.jpg

Grekova két könyvét, A hölgyfodrász-t és A tanszék-et egy, (talán a YouTube-n látott) kóbor video miatt vettem meg; sajnos, már nem találom. Az volt az apropó, hogy egy középiskolai magyartanár a diákjaival színpadra vitte ezt vagy azt a művét Grekovának. Bevallom, meglepődtem, mert akkor még nem is volt ez a név számomra ismert, és hát mostanság oroszul sem tanulnak sokan, ill. annyian, mint 30-40 évvel ezelőtt, mégis egy viszonylag elfeledett, vagy elő sem szedett írónő darabját adják elő magyar diákok – azt hiszem az aktualitása és a humora miatt – sokat nevettem azon a videon. Szóval ez volt az apropó, de már feledésbe merült, most pedig a @borbolya3 Szivárványos Európa Zsebkönyvek kihívásteljesítése végett az egyiket kiválasztottam a tíz közé… Hát, nem mondom, hogy rajongok… sajnos, kissé unalmasnak tűnt ez a világ, ahol van is férfi, de inkább nincs – megjelenik ez A Nagy Orosz Nő, aki látszólag sérthetetlen, aki a férfiakkal egyenrangúan képes dolgozni, munkát és felelősséget vállalni, tanulni, kvalifikációt, doktori címet szerezni, és emellett a háztartásban, gyermeknevelésben helytállni – leginkább egyedülélőként, férj/férfi támasz nélkül. A Bámulatos Szovjet Valóság az, hogy nem. Pedig a rendszer mindent eléjük tett – A minden, az nem más, mint a lehetőség, és aztán semmi más. A novella soraiból kitűnt, hogy bizony nem elég a pozíció, boldogulnak, boldogulnak, de valami a sok közül, mindig hiányt (hol a gyereknevelés, hol a kutatómunka, hol a háztartás, hol a vacsorakészítés stb.) szenved – nem kicsi lekiismeretfurdalást okozva ezzel a főhősnőknek. 
Akik amúgy – vitathatatlan – férfiasan helyt álltak férfi/férj nélkül – munkahelyre tettek szert, kerültek vezető pozícióban, meg is tartották azt, és nevelték fel gyereküket. 
De mindegyik érezhetően bánkódik valami miatt. (Még az is lehet, hogy mindenek előtt a férj miatt) 
A novellagyűjteményt nyitó meglehetősen szürke, egyhangú elbeszélés, A belépő-irodán túlbemutatja egy kommunista években működő laboratóriumban a meglehetősen kaotikus módon és érdekesen felfogott munkamorálban zajló labor dolgozóinak hétköznapját. Unalmas volt, férfi-női szereplők bemutatásán kívül nem történt semmi, hacsak az nem állt a szándékban, hogy erkölcsileg mi is dobjuk ki a legselejtesebbet. 
A Ketten a lámpa alatt már inkább megszólítja az érzelmeket, (megnéztem, bár nem tudom, hogy értem-e az okát, ez az eredeti orosz kiadás címe is egyben); egy középkorú magányos asszony belső vívódása önmagával, aki becsülettel felnevelte a gyerekeit, helytállt a munkahelyén, bár lelkiismeretét szürkíti otthonának pora, folyton felteszi (de úgy tűnik, azonnal megválaszolatlanul el is veti a kérdést: van még egyáltalán esélye egy újrakezdésre egy férfival az életében? Nem ad egyértelmű választ. De érzelmeket mozdít… 
A hölgyfodrász – talán a magyar kötet szerkesztője is érezte, hogy ez a legerősebb írás, ezért adhatta inkább ezt a címet a magyar kiadásnak –, a szerző által közvetített sors érdekes megközelítése a szocialista kiemelkedés és önmegvalósítás lehetőségének: állj be a sorba, legyél lakatosinas, mint a többi huszonegyezer, mert ha szép fejeket alkotsz, különleges technikákkal és fantáziával, nem vezet sehova, mert hiába leszel ezzel a legnépszerűbb fodrász, a tervet nem tudod teljesíteni, mert hát khm, nincs meg a fejdarabszám…Akiben van némi más, tehetséges és különleges, az átlagtól más út azt előbb-utóbb bedarálja a rendszer – ismerős, igaz? Mi még átéltük…Igen szimpatikus volt Vitalij alakja, ötletes, egyéni elgondolásaival, nyitottságával az önképzésére és tudásszomj-igényével, nem sajnált másoktól bármit is megtanulni. A másik tragédia Marja Vlagyimirovnáé, aki elért pozíciója ellenére még az egyszerű fodrász munkahelye mellett sem tudta befolyását érvényesíteni – hát akkor mire volt való az, amit az életben elért? Ráadásul teli önsajnálattal, hogy kutatásra, tudományos munkára, elmélyedésre holmi csipp-csupp ügyek, aláírni- és döntenivalók miatt ideje nincs… minden visszáján van… 
A negyedik novella Az első légitámadás a háborúba és a bombázások idejére visz vissza, ahol a három gyerekével küszködő anya, egykori, de sosem próbált tanítónő próbál fennmaradni, a háborútól távolra költözve túlélni és hazavárni a valahol harcoló férjét. Rettenetesen félelmetes helyzet. 
Az utolsó novella, a Nyár a városban szintén a modern, szocialista polgártársnő története a háború után kb. 20 évvel – két hasonló, ill. majdhogynem ugyanonnan kiinduló sors 20-25 év különbséggel történő elmesélése. Az alapszituáció itt is ugyanaz: magányos, elhagyott anya, aki megszüli és egyedül neveli fel gyermekét, akit később ő maga sem tud a hasonló sorstól megmenteni – a drámát ez adja. 
Hiába tanult nők, sorsukban a tanulás és a képzés csak a pozíciójukra lehetett pozitív hatással, de saját magánéletük javítása, jobbá tétele érdekében nem. Nem tudták okosabb és szerencsésebb pályára terelni gyereküket, nem tévedtek el, de nem sikerült a gyerekeiknek többre vinniük tőlük.

Egyöntetűen jellemző a lehangoló légkör, a szürkeség, a szomorúság, egykedvűség, ostoba viccek, rengeteg cigaretta, értéktelen gondolatok, hiábavaló munka – kilátástalanság, reménytelenség. És valami embertelen körülmények közti társbérlet-hegyek. Zsúfoltság.

@borbolya3 Szivárványos Európa Zsebkönyvek c. kihívására a 3. olvasásom.