HTML

egyperces mondatok avagy frasi sparse e ritrovate

Egyperces mondatok azért, mert nincs sosem sok időm, terveim szerint pár szóban foglalok össze valamit a napokból. Frasi sparse azért, mert lehet hogy ezzel jó témát találok - Petrarca "rime sparse" nyomán, és frasi ritrovate azért, mert talán egy ilyen megtalált mondattal egy-egy régi-új vagy valamilyen emléket húzok elő, Tabucchi "hangok jönnek valahonnan, nem tudni honnan" nyomán. "Può succedere che il senso della vita di qualcuno sia quello, insensato, di cercare delle voci scomparse, e magari un giorno di crederle di trovarle, un giorno che non aspettava più, una sera che è stanco, e vecchio, e suona sotto la luna, e raccoglie tutte le voci che vengono dalla sabbia." (da Si sta facendo sempre più tardi)

Friss topikok

Linkblog

2017.10.07. 22:58 Gelso

Dunajcsik Mátyás: A ​Szemüveges Szirén

 

Dunajcsik Mátyás: A ​Szemüveges Szirén

 szszir.jpg

100 oldalon keresztül nem találtam magam a könyvben, ténferegtem a sorok között, mint egy hajótörött a lakatlan szigeten, nem értettem, hogy-hogy nem tudom hová tenni a történetet, hiszen első látásra, első címolvasásra a könyvbeszerettem…, nem mertem kimondani, hogy csalódtam, nem erre számítottam. 
… a 102. oldalon pedig meghatódtam… 
… és elsírtam magam. 
És tudtam, hogy megtaláltam, amit kerestem, amit vártam ettől a könyvtől.

…talán a kiskamaszkorban valahogy így és hasonlóan kellene valakinek a hiányát, nemlétét, a 'nincs'-et megfogni…

@meseanyu Merítés-díj / gyermekirodalom (2016) – top10 kihívásához.

„az elindulások és hazaérkezések néha sokkal nagyobb titkokat rejtenek, mint hinni szeretnénk.”

 


2017.09.12. 00:21 Gelso

Kertész Erzsi: Lássatok ​csodát! (Göröngyös Úti Iskola 2.)

Kertész Erzsi: Lássatok ​csodát! (Göröngyös Úti Iskola 2.)

isk2.jpg

 

Jóval jobban tetszett, mint az első kötet! 
Szerintem, ebben a könyvben a felnőttek is jobban a szerepükre találtak, mint az előző részben, csak néha voltak tehetetlenek. Most Rita néni, az osztályfőnök áll a leginkább a helyzet magaslatán és próbálja meg az elharapózni látszó helyzetet idejében megfékezni. Sajnos, az aggódó szülők megmaradtak az aggódásnál és a féltésnél,így tőlük elég használhatatlan tanácsokat kaphat Arika. Arika, akinek egy kissé gyorsabban és gazdagabban pörög a fantáziája. (Még jó, hisz gyerek…) A szülők féltik, mert majd hogy fogadja be élénk fantáziájú kislányukat az osztályközösség, ami valljuk be nem túl kedves, olykor undok, egyáltalán nem megértő, sőt mi több azonnal kiközösítő… 
A gyerekek általában is csúnyán viselkednek Arikával szemben – valójában mindegyiket önös érdeke hajtja: hogy nyerhetné el Arika kegyeit, hogy lehetne ő, (és senki más) a kiválasztott, akit Arika magával visz Svájcba….Készek voltak mindenre (!) az ő korukban és az ő eszközeikkel persze, zsarolni még inkább „lefizetni” Arikát: egy-egy csil- vili csattal, szagos radírral, csillámos matricával – mind-mind olyan apróság, ami az ilyen korú lányok (és fiúők) körében igazi kincsnek számít. 
Legkedvesebb részem a kis Mucuskás volt – akire lehetősége volt, mint nála kisebb kisfiúra vigyázni Arikának, és megtanulta, mi is az az önzetlenség. Illetve csak szerette volna az anyuka, hogy azt megtanulja. Arika kedves, édes lányka, de még csak második osztályos, 7-8 éves, aki szeret a saját és kedvenc játékaival játszani; amiről nem kell még ilyen korban lemondani. Szerencsére nem sikerült Arikának lemondani arról, ami az övé… NE megalkuvásra tanítsuk a gyerekeinket! 
Nekünk szülőknek, (saját magunkról) tudnunk kellene, hogy eljön majd az az idő is. amikor megtanuljuk mi is az megválni számunkra egykor kedves dolgoktól, amik egykor nekünk nyújtottak vigaszt, és akkor önszántunkból adjuk tovább másnak (ovisnak, osztálytársunk kistesójának, unokatesónak stb.), de addig is hagyjuk békében a gyereket! hagyjuk békében együtt a gyerekünket saját, kedvenc játékaival: saját kedvenc játékait játszani és a játékait birtokolni.

@meseanyu Merítés-díj / ifjúsági irodalom (2017) kihívásához.

 


2017.09.11. 00:04 Gelso

Simon Réka Zsuzsanna: Majdnem ​egy tucat királylány

Simon Réka Zsuzsanna: Majdnem ​egy tucat királylány

kira.jpg

 Kedves és aranyos és bizonyos értelemben rendhagyó „királylányhatározó” ez, ahol megtudhatjuk, hogy a királylányok sem a régi típusú mesealakok – már nem habos-babos ruhában és csillogó cipellőben, kibodorított hajjal mennek a bálba, és férjhez mennek a 3 feladványt tökéletesen teljesítő királyfiakhoz… 
Á, dehogy! 
Bélyeget gyűjtenek, szívesen olvasnak és könyvtolvajokat fognak, ismerik az órát, mókásakat rajzolnak, megreformálják Királylányok Illemkódexét, lovagrendet alapítanak, vagy akár egyesek varázsolnak, seprűn is lovagolnak, sárkányokat rabolnak, mindenféle kacatot elraknak, sőt, hőlégballonokat is terveznek. 
És: különleges (növény)neveket viselnek. (Tudjátok, milyen növény pl. a sáfrányos szeklice, az árnika vagy a csorbóka?)

Nagyon mesés, nagyon modern, és modernsége ellenére nagyon kedves királylányos könyv – kislányok és anyukáik figyelmébe.

@meseanyu Merítés-díj / gyermekirodalom (2016) – top10 kihívásához.

 


2017.09.10. 23:46 Gelso

Dániel András: Kuflik ​a hóban (Kuflik 5.)

Dániel András: Kuflik ​a hóban (Kuflik 5.)

kuf-ho.jpg

 Mi van akkor, ha mindent ellep a hó, és a hófedte tájban minden hókupac kuflikupac-otthonnak tűnik Pofánkának, aki jóbogyóval megrakodva hazatérne? 
Ha felütöd a Zsebnövényhatározót, megtudhatod, hogy a jóbogyó télen is szüretelhető, zöld lámpajelzés és a bogyóbkrot őrző ötszemű szörny által feladott feladvány helyes megfejtése esetén. (a következő részre való tekintettel előrelapoznék a ragyás banánfügéhez is) 
Kedves Könyvtároskisasszonyok (és -férfiak), megadnátok a Teljesen Értelmetlen Fejtörőkkönyv ISBN-kódját? 
Kedves Gyerekek, ti pedig válaszoljatok arra, hogy havonta milyen gyakran terem a jóbogyó és mibe szedte azokat Pofánka? A felnőttek addig kikereshetik a jóbogyó latin nevét a Zsebnövényhatározó-ból. A nagyobb gyerekek pedig meséljék el, hogy míg az ember(gyerek)ek hóembert, addig a rétlakók mit építenek a hóból télen?

A rajzok imádnivalóak, mostani nézegető-böngészőm kedvence a síbalesetet szenvedett nyuszi és az „Érti ezt valaki?-sarokkép”

Mit tehetünk, ha pici, kedves házikedvencünk kinövi a házat és elviselhetetlen, csámcsogi lénnyé változik? 
Úgy érzem, már érik egy Kuflik szerk.: Zsebállathatározó c. kiadvány megjelenése, csak ízelítő a benne ecsetelt állatokról: medvegyík, törpeborz, prémkukac, sörényes bolhyanyúl, kedvencem: a kanyarkuvik. 
Azt hiszem, szabad estéimben dehogy olvasnám a Kuflikönyveket, ha pöckölős bolhapólóval is elüthetném az időmet?? 
Továbbra is kedvenc kuflim: Figyirc, két könyvet is (el)olvasott, míg én is elolvastam ezt a könyvet: Buster Keaton* élete-t és Finom reggelik semmiből-t. Érdekelnének ezek is, főleg az utóbbi.

* https://hu.wikipedia.org/wiki/Buster_Keaton


2017.09.07. 21:22 Gelso

Dániel András: Jó ​éjszakát, kuflik! (Kuflik 4.)

Dániel András: Jó ​éjszakát, kuflik! (Kuflik 4.)

kuf-ej.jpg

Rajongásom nem csappant, bár most cseppet érdektelenné váltam a kuflik Holdjárására… 
De nagyon vágyom, főleg sötét utcákon járva egy-két példány, könnyen hordozható éjszakai lámpáskukacra 
Olvasás közben picit mindig úgy érzem magam, mint a Gőgös Gúnár Gedeonban (vagy a Mosó Masa Mosodájában), ahol a Kesztyű mese lakóinak megvolt a maga helye, feladata, étele stb. (vagy mint a 10 csíz a csupasz körtefán) és egy Pettson/Findusz böngészőben – azt veszem észre, hogy sokszor nézelődni hosszasabb, mind túljutni a szövegen…és közben cirkál felettem egy beszélő-gondolkozó repülőgép… sajnáltam kufliékat, hogy nem juthatnak el pl. egy helyijárattal a Holdra… 
A nagy felfordulásban végül is hol kötött ki a kulcs? Talán a kétfejű lepkehal rejtette el a tenger mélyén? 
Imádom Fityircet!

 


2017.08.29. 23:32 Gelso

Mészöly Ágnes: Veszélyes ​vakáció (Hanga és Várkony 4.)

Mészöly Ágnes: Veszélyes ​vakáció (Hanga és Várkony 4.)

vakacio.jpg

Örülök ennek a sorozatnak (bár még csak két részt olvashattam). Élvezetes, hangulatos, vidám és izgalmas, mozgalmas olvasmányok. Meg ötletesek. És emberiek. 
A gyerekkoromban olvasott igazi nyári olvasmányok nyújtotta kikapcsolódást idézi. Olyan jó a vakáció lazább, szabadabb napjain kalandozni, szomszédolni, haverokkal csak úgy lógni, sétálni, rohangászni, játszani, medencézni, túrázni, hegyet vagy fát mászni stb. stb. 
Vártam már az új kalandokat Hegyesvár közelében található Kövespart községben*, amitől most már – nem kis meglepetésemre, azt is megtudtam, hogy nem a Balaton közelében, mint ahogyan gondolni véltem, hanem a Bükkben található…nahát! :-) 
Hát, a szülők, felnőttek, jól „megbolondultak” ebben!… Még két nap, és elszabadul a pokol, lassan megfordultak a szerepek és a gyerekeknek kellett volna rájuk ügyelni. 
Még mindig szimpatikusnak tartom a két gyerkőcöt: Hangát és Várkonyt, ötletesek, impulzívak, azonnal képesek reagálni, kedvesek, segítőkészek, és egymás iránti viszonyuk is egy szimpatikus, kezdődően elmélyülő barátság. Tök jó osztályuk van (mondjuk fura nekem, hogy nincsenek negatív karakterek, „rossz gyerekek” – de írjuk ezt annak a számlájára, hogy azok, akik után nyomoznak, azok a „rosszemberek”…) És a faluban élő felnőttek is tök jó fejek – akire lehet számítani, jól együtt és egymás mellett tudnak élni a gyerekekkel, segítik őket, tanítják őket, részt vesznek közös programokban. Ebben a részben sajnáltam, hogy nem találkoztam Várkony mamájának főzőtudományát bizonyító hagyományos kajákkal – ezek felbukkanását az előző részben igen kedveltem – de kárpótolt a mostani részben Dér anyuka. Mekkora egy figura! On-line póker! Haláli! És a nyereménye! Igazi gyerekszerető, gyerekekért élő felnőtt. Ez a Déréknél való szomszédolás is felidézte a gyerekkorom nyarait, amikor hol itt társasoztunk, hol ott bújócskáztunk, hol az utcán Kelfeljancsiztunk vagy ugróiskoláztunk nagy szelet zsíros vagy lekváros kenyerekkel a kezünkben, hol indiánosdit játszottunk a homokozóban… 
Az előző részben inkább Várkony családját ismerhettük meg részletesebben, ebben pedig a falu község lakóit, és végre felbukkant Hanga édesapja is! Szuper pasi lehet – mint pasi és mint apa egyaránt. 
A nyomozósdi is érdekes és izgalmas volt, érdekelt mi is lesz a rejtélyből – mégha sejtettem is, de hát nem én vagyok a célközönség, hanem a kb. harmadikos gyerekek – szülők, pedagógusok, könyvtárosok: nyomjátok a kezükbe!!! 
A végére azért sikerült elveszítenem a fonalat, mert kinyomozták, de mintha mégsem – szóval véget ért a regény, mégis befejezetlennek éreztem, még akkor is, ha tudom, hogy jön a folytatás… 
Ez a rész a kalandok és a nyomozgatás szemszögéből még jobban is tetszett, mint a könyves, de talán üzenetében kevesebb volt: bár itt is a manipulációt és annak befolyásoló hatását láttatja velünk az írónő. Teljes csőd, zavar és fejetlenség, pánik és zűrzavar keletkezik, ha a felnőttek elveszítik a józan ítélőképességüket, és kicsúszik a kezükből az irányítani, utat mutatni képesség. Akkor a gyerekek is kétségbeesnek – na, nem mint itt, hiszen bátrak, talpraesettek, ötletesek, cselekedni képesek a gyerekek, de hát emiatt lett regény ez a történet… Ajánlom nagyon a nagyobb kisgyerekeknek, 3-4-5 osztályosaknak. Én pedig most terveztem el, hogy elolvasom a sorozat valamennyi részét.

Az illusztrációk engem nem zavarnak, mégha nem is tetszetősek, de azt hiszem, megfelelőek a korosztály elvárásainak, igényeinek, a már ne legyen gyerekes, de még nem is felnőttes. Pont jónak gondolom a sorozathoz. Pl. a 12., 63., 79., 104., 224. oldalakon és a hátlapon lévő rajzok nagyon aranyosak.

*még mindig nem értem ezen a szón való lovaglást, ill. a szó erőltetését a könyvben – simán nem használjuk a köznyelvben ennyire hétköznapian, mi falusiak..

@meseanyu Merítés-díj / ifjúsági irodalom (2016) kihívásához.

 
Jó kis ötletelésnek tartom a mi az, amiből hét lehet – a macskák elnevezéséhez: Róma dombjai, a hét napjai, a hét vezér, hét törpe, stb. Mi lehet még hét? 
Sajnáltam viszont, hogy Galileo neve két L-lel volt írva…

Tényleg létezik Norvég erdei macska: 
https://hu.wikipedia.org/wiki/Norv%C3%A9g_erdei_macska 
1980-ban védett állattá nyilvánították 
Tenyészteni 1930-ban kezdték, majd 1972-ben hivatalosan is elismerték a fajtát. 
A magatartásában valami sajátos kettősség tapasztalható. A lakásban szelíd, kedves, simulékony, szereti, ha becézgetik, simogatják, mihelyt azonban kikerül a szabadba, szinte megközelíthetetlené válik. Visszaköveteli magának a régi élet szabadságát. 
A skandináv mitológiában és népi mondákban betöltött szerepe: a norvég erdei macskáról számos legenda, illetve népi hiedelem kering. A mitológia szerint ez a macska húzta Freyának, a szerelem és termékenység istennőjének a kocsiját, és Thor a leghatalmasabb isten sem tudta felemelni ezt az állatot. A népi mondákban valamiféle „tündér-keresztanyaként” ábrázolják, és ő hozza a gyerekeknek az ajándékot és az édességet, méghozzá a bozontos farkára kötve.

Nagyon régen hallottam a Golgi-készülék-ről, de ez most így kevés: 
https://hu.wikipedia.org/wiki/Golgi-k%C3%A9sz%C3%BCl%C3%A9k


2017.08.28. 23:28 Gelso

Dornbach Mária (szerk.): Erős ​mackó - A finnugor népek meséi, dalai

 

 Dornbach Mária (szerk.): Erős ​mackó - A finnugor népek meséi, dalai

macko.jpg

Nagyon jó és változatos válogatás a finnugor népek irodalmából, melyben elsősorban a mese-, mondavilágból, rövid versekből kaphatunk ízelítőt. 
Nagyon jó összefoglalásnak/ismétlésnek tartom – laikusként – a kötetet nyitó tájékoztatót, A finnugor nagycsalád-ról. 
A könyvben 11 fejezetben válogattak a kisebb népcsoportoktól többnyire tündér- és állatmeséket, rövid, okos csattanókkal végződő tanítómeséket, rövid mondókákat, melyek a hiedelmükhöz kapcsolódó versikék. Megpróbálom a számomra emlékezeteseket kiragadni, amelyekkel mások figyelme is ráirányul erre az értékes gyűjteményre. 
A finn részt talán a legismertebb mesével kezdték: Ilmarinen háztűznézőben, igazi kedvcsináló a Kalevalához. A bátyjait kereső lány c. mese rokonságot mutat a Vad hattyúk c. mesével. 
Az észt rész igen gazdag válogatás, nehéz közülük egyet-kettőt kiragadni – a mesék közül a Fagyapó három rakoncátlan fia, A gombakirály vagy a A kútban talált szerencselehet motívumaiban számunkra ismerős. A szúnyog meg a ló állatmese tanulsága – bár nem igazán rajongok az állatmesékért – az, hogy aki kérkedik, az sosem veti le ezt a tulajdonságát, és még a vereségét is győztes színben tudja mások elé tárni. 
A karjalai, inkeri, vót és liv népmesék, mondák közül mély benyomást tett rám A kék tehenek liv monda, mely elbeszéli, hogyan tettek szert az emberek a földön tehenekre és azt is megtudhattuk, hogy náluk (karjalai) is főhős lehet az egyszeri ember: A vidám Matti. Ha ebbe a részbe beleolvastok, azt is megtudhatjátok, mi is valójában az Isten tehénkéje? És hogy nemcsak az inkeri népeknél, de az oroszoknál is így nevezik: Божьи коровки. A lapp népmesék közül igen emlékezetes a Lippo és Tapio, a vadász és az erdő szellemének szomorú története; A héméiek harangot lopnak c. mese kiváló példája a mérhetetlen emberi ostobaságnak. Az óriás meg a béres-ben pedig a furfang győzedelmeskedik. A cseremisz/mari részben mindenek előtt Weöres Sándor hangulatos, ritmusos fordításait érdemes kiemelnem. Pl. a Nap jön. A mordvin részben nagyon tetszett a Vörösfenyő házban c. népköltés, és a A gonosz boszorkány meséje, amely Tündérszép Ilona történetét juttatta eszembe. A zürjén/komi népek meséi közül A pórul járt vízi szellem tündérmeséje nagyon sok rokon motívumot idézett a magyar népmesékből: pl. átbucskázik a fején és átváltozik; nyálcseppek válaszolnak, míg a menekülők időt nyernek stb. Megtudhatjuk, hogy a zürjén mondák egyik főhőse Pera vitéz. 
A votják/udmurt rész és talán a könyv legfájdalmasabb meséje is A szépséges nyírfa, ismerős történet számunkra, mert Az öreg halász és a tenger történetéhez hasonló. Valamint megismerhetjük minden idők legerősebb votják vezérét Es-Terek-et. 
Kedves állatmese A kakas meg a róka ahol tanúi lehetünk a kutya és a kakas különös barátságának. Igazi tanmese a Mese a kalmárról, aki meg akarta állítani a napotszembesít bennünket a kapzsi és fösvény emberekkel. A magyar részben a legkülönlegesebb élményt a szép, szőke hosszú hajú halászlány Tiszagyöngye és a Tenger Csudája történetei jelentették. 
Az osztják/hanti és vogul/manysi részben Mimi-Hili vitéz (aki állatok alakját tudta magára ölteni egy jóságos öreg adományaként) szorgalmával és segítőkészségével megmentette és jobbá tette az útjába kerülő emberek életét és ezzel jó sorsot is érdemelt ki magának. 
A nyenyec, szölkup és nganaszán népek népköltései közül a leginkább A szelek uramese tetszett, és már sokadszorra bizonyította, hogy itt is a legkisebb leánynak vannak a legnagyobb (mesebeli) érdemei. A bátor Váj története pedig bizonyítja, hogy Váj egyike a legbátrabb, legokosabb és legfurfangosabb északi ifjak egyikének.

Az illusztrációk igen különlegesek – élethűen felidézik a természet kihívásainak, szeszélyeinek ellenálló, erős, inas, izmos, nem könnyű sorsot élő, de azért a vidámságot, viccet ismerő emberek alakjait.

Nagyon tömör gyűjtemény volt ez a könyv, bővebb jegyzeteket is készítettem, de sajnos, minden nem fér ide, így is próbára tettem a hosszú szövegek olvasásait elkerülők türelmét; a téma kedvelőinek igazi kincs és aranybánya, finnugor rajongóknak kötelező.
Tanítónéniknek ajánlanám (harmadikban), akkor, amikor a finnugor nyelvrokonságról beszélhetnek az osztályban ízelítőként, kedvcsinálóként egy-két mesét felolvasni azon a héten; alsós tanítónéniknek mesemondó versenyekhez szövegválasztáshoz, vagy akár rajzórai, technikai órai elmélyült munka mellé a szépen dolgozó gyerekeknek jutalom-mesehallgatásnak; mesedramatizáláshoz (akár oviban is). Szülők, nagyszülők, ha szembe jön veletek, vigyétek magatokkal.

@Sister Északföldi történetek kihívásához a második olvasásom.

Jegyzetek: 
llmarinen – a Kalevala egyik szereplője, a finn mondavilág mitikus kovácsa. Eredetileg a levegő istene volt, egyben építész és kovács. Anyja Lokka. Elkészítette a szampót*, hogy elnyerje Louhi lányának kezét. Megegyeztek Vejnemöjnennel, hogy az kapja kettejük közül a lányt, akihez annak szíve húz. A szűz Ilmarinent választotta és segítette a Louhi által kiszabott próbafeladatok elvégzésében (kígyókkal és férgekkel teli föld felszántása, a halálisten medvéjének és az alvilág farkasának elhozása, egy alvilági folyóban élő csuka elfogása puszta kézzel). Így nősült meg. 
*mitikus csodamalom; lisztet, sót és pénzt is tud őrölni; darabkája is elegendő ahhoz, hogy tulajdonosát gazdaggá és szerencséssé tegye. Ilmarinen akkor készítette Louhinak, Pohjola úrnőjének, miután az asszony hazaengedte országából Vejnemöjnent annak fejében, hogy csodamalmot kap. 
33.old Szüöjeter: rosszindulatú tündér – „a lápok, tavak, erdők, hegyek gonosz boszorkánya”. 
45.old. az emberek között a mai napig vannak akik északi fényként járják az égboltot, és télvíz idején, ha nagyon villog, akkor lakodalmat tartanak. 
46.old. anyó, aki fehér kövekkel kötényében jelenik meg – a Vízianyó, segít a rászorulókon, jót tesz azokkal, akik becsületesek, jóságosak 
A cseremisz Matvej Ivan (A kandúr feleségül veszi a rókát) és a votják Ivan Kotovsik (A kandúr) 'személye' egy és ugyanaz. (115. o. és 168. old.) 
214. old. Kotura = A szelek ura
Szalai Lilla (szerk.): Északi ​népmesék (Népek meséi 5.)

e-m.jpg

 

Első mese: A grotti malom 

melyben többen lesznek áldozatai kapzsiságuknak: egy gonosz, nem szavahihető király, egy lelketlen kalóz. Sajnos, a rosszak megbűnhődnek, de velük együtt jókat is elveszítünk. A mese üzenete lehet: a körülöttünk élő jókat ne csak észrevegyük, de az általuk adott jóért, jóval szolgáljunk cserébe mi is.

Úgy emlékszem, ez a malom mintha felbukkant volna a Sündisznó eleganciája c. könyvben.


2017.08.22. 23:54 Gelso

Nicholas Sparks: Az ​utolsó dal

Nicholas Sparks: Az ​utolsó dal

dal.jpg

Annak ellenére, hogy a regény eleje lassan indult, a későbbiekben elmélyült és kiteljesedett. A benne ábrázolt mély, őszinte, minden sallangtól mentes szeretet nagyon tetszett. 
Örültem egy ilyen történetnek, ahol az emberek közötti szeretet – fűződjön az apa-gyermek, két testvér, barát, szerelmes, tanár, lelkész stb. között ennyire ki- és átérezhető. Szinte körüllengi a történetet, mint az apa emléke a templom ólom-üvegablakán. 
Különösen szerettem az édesapa csendes, szemlélődő gondolatait olvasni, akit a lelke és annak jósága vezetett; meglepő volt Ronnie jellemváltozásának tanúja lenni, ritka pozitív élményt jelentett számomra érzékenysége, gondoskodása, megértő volta, kedvessége. Ronnie és Will alakja miatt igen ajánlom fiatal, pl. 17 év feletti molyolvasóknak. Will sokoldalúsága, meleg szíve, segítőkészsége, jó tanuló-jó sportoló alakja további követendő példa lehet előttük. 
Jonah alakja igazi üde vidámságot hoz a regénybe, ugyanakkor fájdalmán mi is elérzékenyülünk.

Ajánlom ezt a könyvet azoknak, akik hisznek a szeretet erejében, a családban, mások segítőkészségében. Felnőtteknek, ifjú olvasóknak egyaránt.

„A lemenő nap fényében az óceán folyékony aranyként csillogott. (…) A víz fölött rákra vadászó csérek csaptak le a levegőből.” 36.old.

Az élet, pontosan olyan, mint egy dal, állapította meg magában Steve. Az eleje rejtély, a vége megerősítés, de a közepe az, ahol az érzelmek rejtőznek, amelyek megérintik az embert.”

 

300. old. 
„Elmehetnénk a Grand Ole Opry koncertterembe.”

https://en.wikipedia.org/wiki/Grand_Ole_Opry 
https://it.wikipedia.org/wiki/Grand_Ole_Opry

 

Teknősfészek a homokban 
http://wwf.hu/archivum/2013ev/1/teknosfeszek-a-homokban 
Tengeri teknősök 
http://www.termeszettar.hu/anyagok/chelo/chelo.htm 
Közönséges cserepesteknős 
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ns%C3%A9ges…

 

„Bentről zongorajáték hangja szűrődött ki – Edvard Grieg E-moll szonátája.” (70.old.)

https://www.youtube.com/watch?v=eV0w7ufts9w

 

 


2017.08.06. 22:13 Gelso

Szalai Lilla (szerk.): Északi ​népmesék (Népek meséi 5.)

Szalai Lilla (szerk.): Északi ​népmesék (Népek meséi 5.)

e-m.jpg

Dán, izlandi, finn, svéd, lapp, norvég mesékből álló összeállítás amit még kiegészít egy izlandi monda is – érdeklődéssel olvastam, mert néhány finn és lapp mesén kívül számomra teljesen ismeretlen az északi népek meséinek világa. 
A kötetben olvasható mesék többsége klasszikus tündérmese, és van köztük állatmese is. 
A szereplők is hasonlóak a mi meséinkhez (király, királyné, 3 királyfi, legkisebb királyfi, boszorkány, szegénylegény-még szegényebb szüleivel, eladó leány, állatok nyelvét értő és beszélő fiú, óriás), varázserővel bíró, emberek nyelvén megszólaló állatokat: fehér fóka, ezüstróka, fehér galamb, de kiegészülnek a északi népek hiedelméből született mesebeli lényekkel, amelyek számunkra újdonságul szolgálnak (trollok) bár itt is felfedezhettünk egy ezüstszárnyú, hófehér paripát. 
Általában a kötet meséiből valamilyen tanulságot vonhatunk le. 
A mesék közül nagyon tetszett, A grotti malom, mely csodamalom történet a skandináv mitológiában gyökerezik, és az Eddá-ban is megörökítik. Arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberi kapzsiság milyen tragédiákhoz vezethet. 
Legkevésbé a Hogyan jutott el a macska Izlandra c. monda tetszett az egyik magyar népmesére emlékeztetett – talán a Király macskái? amikor az egerektől hemzsegő palotát egy macska mentette meg; számomra nagyon fura volt, hogy a főhősünk életében először látott macskát is és egeret is. Következő mese a Napszemű, mely a Jégkirálynő/Hókirálynő izlandi mesepárja. Ami új volt számomra, hogy a Jégkirálynő a Sarkvidék Kastélyban lakik és hatalmas gyémánton üldögélve pihen; és ez a gyémánt szórja a bíborszínű északi fényt. Az éhes róka egy állatmese, amelyben természetesen a ravaszság szimbóluma a róka; felettébb felkavaró volt érzelmileg arról olvasni, hogyan áldozza fel a biztonság és menekülés reményében legfőbb szeretteit az anya, akit hiszékenysége vezet végül tragikus és rossz döntéseihez. A Titento madár egy másik kedves mese számomra, szép mese a kitartásról, ragaszkodásról, hűségről, amelyben a családi kötelékek állnak legelöl. Talán a mi tündérmeséinkhez a legközelebb áll ebben a gyűjteményben a svéd A Vizek Boszorkánya c. mese, melyben szüleiknek későn született ikrek, három próba, boszorkány által elvarázsolt királylány, segítő állat a vezérmotívumok. A molnár lakodalmaszintén állatmese, mely arról számol be, hogyan is kerültek az állatok az ember szolgálatába. Az utolsó mese a norvég Vadóc története, amely szintén igazi tündérmese; bizonyára tetszene magyar népmeséken nevelkedett gyermekeinknek, főleg a lánykáknak, hiszen ebben nemcsak a szép és kedves leány, hanem a bátor és csúnyácska is jellemének köszönhetően elnyeri a párját (és szépségét is megszerzi). 
Szívesen olvastam a meséket, nézegettem a hozzátartozó illusztrációkat – nem vagyok nagyon otthon az északi népek viseletében, de elhittem a ruhájuk alapján, hogy északiak, a királyok és királynők úgyis mindenhol fenségesen pazarul ábrázolt alakok, de hogy ez a troll milyen röhejes a végén… sajnos ez inkább viccesre, mint inkább félelmetesre sikerült (111 .old.) 
Összességében tetszett a gyűjtemény, olvastam volna még több mesét az északi népek jellegzetes figuráival gazdagítva, de így is jó volt. Az igaz, hogy néha hiányérzetem támadt a mesék kidolgozottságát illetően, gyorsan lezárulnak és befejeződnek – talán az esti mesék optimális hosszához igazodtak?…

@Sister Északföldi történetek kihívásához az első olvasásom.

 

Első mese: A grotti malom 

melyben többen lesznek áldozatai kapzsiságuknak: egy gonosz, nem szavahihető király, egy lelketlen kalóz. Sajnos, a rosszak megbűnhődnek, de velük együtt jókat is elveszítünk. A mese üzenete lehet: a körülöttünk élő jókat ne csak észrevegyük, de az általuk adott jóért, jóval szolgáljunk cserébe mi is.

 

Nem tudjátok véletlenül, hogy melyik regényben említik meg a Grotti malom történetét? 
A Muriel Barbery: A sündisznó eleganciája és/vagy Honoré de Balzac: Eugénie Grandet / A harmincéves asszony. Két merőben és időben egymástól távol álló mű, de amikor olvastam ezt a dán mesét, rögtön belém villant, hogy hasonló történetet, vagy talán vízimalmosat olvashattam ezek egyikében… 
Valaki tudna segíteni? 
Az is lehet, hogy egy harmadik műben van.

Skandináv mitológia 
http://skandinav-mitologia.hu/jegyzetek3.html 
-Őrölő – Grottasongr_ 
Aranykori-mítoszok 
http://lelekinfo.blogspot.hu/p/aranykori-mitoszok.html 
-FRÓDI KIRÁLY ÉS A CSODAMALOM -germán aranykormítosz _

https://hu.wikipedia.org/wiki/Grotti 
Grotti, vagy Grotte, (Őrölő), egy csodamalom a skandináv mitológiában. A malomkövei olyan nehezek, hogy ember nem tudott őrölni velük. 
A mondák szerint két óriáslány, Fenja és Menja játékból két lapos sziklát dobott fel Midgardba. A sziklákból két hatalmas malomkövet faragtak és a királynak, Frode (Fródi) Fridleifssonnak ajándékozták. A sors úgy hozta, hogy a két óriáslány Svitjod király fogságába esett. A másik király, Fródi megvásárolta őket mint rabszolgákat, hogy a malomköveket hajtsák. Ez a malom mindent tudott őrölni (előállítani), aranyat, háborút, békét, boldogságot és pusztulást.

Az Eddában így írnak erről: 
Került hamarvást, 
jött a királyi házhoz 
két jövőlátó, 
Fenja és Menja; 
rabnő lett mindkét 
roppant erejű lány 
Fridleif fiánál, 
Fródi királynál.

Malomkövet kellett 
körbe hajtaniok, 
hadd járna a szürke kő, 
király szigorú parancsa, 
pihenőjük sincsen, 
serénységük hangját 
ugyancsak hallgatná 
az úr s udvara.

Grottit, az úgynevezett Frode békével kötik össze, ami egy békekorszak Frode uralkodása alatt, kb. egyidejűleg Augustus római császár uralkodásával. A Snorre Eddája szerint ez a békés periódus akkor ért véget, amikor Fródi kapzsiságában annyira hajszolta a két óriáslányt, hogy azok arany és jólét helyett tüzet és halált őröltek rá. A vége az lett, hogy a lányok olyan gyorsan hajtották a malomkerekeket, hogy azok szétmentek és a malom összeomlott.

Az Eddában megörökítik a végét is: 
Őröltek a lányok 
lankadatlan erővel: 
dacos dühük hegyóriás 
haraggal dúlt; 
tengely repedett, 
tartó roskadott, 
a hatalmas kerék 
kétfelé hasadt. 
A Frey-kultusszal is összekötik. Valószínű, hogy Frey és Frode ugyanaz a személy, isten, illetve király formában. Fenja és Menja pedig ugyanazok lennének, mint Byggve és Bejla, Frey szolgái. 
Később a svéd politikában használták hasonlatként a munkás tömegekre, akik a javakat teremtik meg a kapzsi kapitalistáknak.

 

 

 


2017.07.31. 17:30 Gelso

Csendes Nóra: Zápor ​utca

Csendes Nóra: Zápor ​utca

zapor.jpg

 

Ez egy csodálatos könyv. 
Nagyon elegáns stílusban megírt összefonódó történet. 
Jó volt a szabadnapjaim csendes reggelein elmerülni Csendes Nóra csendes, harmonikus, nosztalgikus buborékot körédfonó szavaiban. Szeretni a szereplőit, szeretni a helyszíneit, szeretni a történetét, és érezni mindent, ami A történeteivel együtt jár: együtt örülni a jókedvüknek, elszomorodni, ha bánat éri őket, együtt vigasztalódni, izgulni a konfliktusokban, replikázni a vitáikban, átélni a mellkasukat feszítő szenvedélyeket; de akár szaladni a futó zápor elől a mezőkön, fagyoskodni a ház előtti kerítésnél, meginni egy csésze forró teát, bújócskázni a szigeten, várva és vágyakozva kikukucskálni a varroda ablakán, várva és vágyakozva pengetni a húrokat, várva és vágyakozva nézni a fenyőt az ablakból, vagy akár azon a festményen… 
Jól esett a két, egymáshoz oly közeli de ugyanakkor távoli szerelmi történtet leperegni látni magad előtt. 
Nem mondom, hogy Bogi nem idegesített, és főleg aggasztott, hogy ennek a reményteli kapcsolatnak, aminek annyira egyértelmű vége van, ő lesz az egyedüli elrontója – pici kis fejlődés tapasztalható az esetében, de nagyon érdekes volt azt olvasni, hogy mennyi hibát halmoz botladozásiban a fiú szívéhez vezető úton. Haragudtam rá a butasága és tapasztalatlansága miatt. Ugyanakkor Gergőre is haragudtam azért, mert pont egy korábban átélt csalódását készült leképezni a Bogival való kapcsolatában. 
Nagyívű, lenyűgöző, magas színvonalú, igényes stílusban megírt szívszorító történet ez, csendes, akár a szerző vezetékneve. Aki zsenge kora ellenére olyan hitelesen volt képes elénk tárni párhuzamosan két leány ifjúvá serdülésének történetét, mint egy ráncos arcú, őszhajú, de élénk, fekete gombszem-tekintetű, sok mindent megélt és tapasztalt mesélő, aki kenyere javát bizony már megette…

Szívből gratulálok Csendes Nórának, engem elvarázsolt. Oda fogok figyelni rá feltétlenül!

@meseanyu Merítés-díj / ifjúsági irodalom (2016) kihívásához.

Továbbra is sajnálom, mint ahogyan a lista összeállítása zsúfolt napjai során is sajnáltam, hogy a Merítés díj ifjúsági irodalom 2016-os top10-es kötetei közé nem sikerült belistázni. Végtelenül.

            _ 
Időnként ránéztem a YouTube-n – létezik-e a Nonstop Ekhó zenekar…egyelőre semmi… :-( 
És természetesen szerettem volna gogglemappán keresztül megpillantani azt a fenyőt…
https://www.google.hu/maps/place/Budapest,+Z%C3%A1por+u…

 

 

 

 


2017.07.24. 23:25 Gelso

Mészöly Ágnes: Szabadlábon - Road movie kerekesszékben

Mészöly Ágnes: Szabadlábon

Road movie kerekesszékben

szabadlaban.jpg

Nagyon tetszett a könyv, a szereplők, a helyzetek. 
Sajnálom, hogy az olvasás után azonnal nem tudtam értékelésemet is megírni. Valahol olvastam mostanában, hogy azokról a könyvekről talán nehezebb értékelést írni, amik tetszettek… talán tényleg így van ez. 
Az ember fél, hogy egy karrierjének kezdetén álló, jó és „tehetséges” könyv sanszát nehogy elrontsa egy elvétett szóval, mondattal. 
Tetszett ennek a kamasz kölyöknek a bátorsága, az osztálytársainak ill. barátainak, osztályfőnökének a hozzá való viszonyulása, Klári lazasága és az anyuka, Győri Ildi alakja is – fura volt a másik oldal véleményeit olvasni anyaként egy anyáról, aki minden tőle telhetőt megtesz a fiáért, miközben születése óta végigaggódja érte az életét. 
Tetszettek a kalandok Európán keresztül, mégha én is szétaggódtam időnként az agyamat, de sok-sok szerethető rész marad meg bennem sokáig emlékként. 
Legkedvesebb részeim a Franciaországban zajló részek, legfőképpen amikor Diane egyetemi tanárnő unokaéhségét enyhítették/enyhíthették. De élvezettel olvastam a kis talpraesett festőpalánta-kislánnyal való megismerkedését (azóta már tuti ismerősök a FB-on), és a gyermektársasággal átélt gördeszkás kaland, szimpatikus volt a Kazuma-családdal/családnál eltöltött napok történései, elgondolkodtató volt Kazuma filozofálása az átlagosról, és hát a meglepetés a végén… Vámos Miklós visszakerült szótárának sztoriját idézte… 
Nagyon tetszett, szurkolok a könyvért a Merítés-díj / ifjúsági irodalom (2016) elnyerése tekintetében.

(és még azért is jó volt olvasni, mert sok szereplőnek megvan a véletlenszerű párhuzamos párja az életemben: van egy Győri Ildi barátnőm, aki bizonyára szintén ilyen aggódós anyuka, Egérke (bácsi) aki inkább gyerekkori barátom, picit fiatalabb a regénybeli szereplőnél, de nem áll távol jelleme a regénybelinél, Kocsis Ági konduktor barátnőm, aki Klári alakját hozta emberközelivé, és teljesen rokonivá)

Gördülékeny stílus, nagyon jó: tömör, plasztikus, hangos, olykor snittszerű, de simán kirajzolódó karakterábrázolások, szerethető szereplők, fiatalos élethelyzetek, pozitív kapcsolatok, jó barátok, többnyire kedves osztálytársak, jófej ofő, tanárok – csupa olyan dolog, ami szerethetővé és könnyen fogyaszthatóvá tesz egy könyvet. 
Szerencsés helyzet: szerencsés az összetevők együttállása – és szurkolok is annak, hogy mindez így is maradjon, mert tehetséges szerző – figyelni fogom, mert még nem feltétlenül és maradéktalanul győzött meg, de nagyon odafigyelek rá –, sokáig meghatározó könyvéről és történetéről van szó.

@meseanyu Merítés-díj / ifjúsági irodalom (2016) kihívásához.

Örültem volna/örülnék én is egy madaras medálnak… 
…na, igen, és titkon abban reménykedtem, hogy anya és a rendőr összejönnek – de ennyire ne számítsak hepiendre, igaz????

                             
Amiért haragudtam, ill. nem esett jól, hogy Balassagyarmatot egy „szürkénél is jellegtelenebb kisváros”-nak titulálta a szerző, ahová „le kell menni”. Azt hiszem, ebben nincs igaza. Nem sűrűn voltam ebben a városban, de 1986-ban, amikor nyári szünetben töltöttem ott napokat, heteket, akkor nagyon izgalmas és pezsgő város volt. Pedig ez még jóval bent volt a másik érában – azóta, ahogy hallottam bőséges és sok változáson, modernizáláson átment ez a város, amely a szocialista időszak egyik nagy vesztese – hiszen nagyon sokáig megyeszékhely volt, és ezt a rangot a mesterségesen megalkotott Salgótarján simán „elskalpolt” tőle…

Utazókönyv: 
https://moly.hu/utazokonyvek/1520

 

Jegyzetek: 
85. old. (metal) tribute zenekar: emlékzenekar 
114.old Kasabian zenekar: 
https://en.wikipedia.org/wiki/Kasabian 
https://it.wikipedia.org/wiki/Kasabian 
146.old. Starbucks – kávézó, cég egy nemzetközi kávéházlánc 
https://hu.wikipedia.org/wiki/Starbucks 
A nemzetközi kávéházláncot erry Baldwin angoltanár, Zev Siegl történelemtanár, és Gordon Bowker író. A Starbucks nevet Herman Melville amerikai szerző Moby-Dick c. regényéből vették, miután az egyik alapíró a Pequod nevet (a regényben a hajót hívták így, Starbuck pedig a legénység első tagja) elutasította. Magyarországon 2010 júniusában nyitotta meg első kávézóját a Starbucks a budapesti WestEnd City Center Bevásárlóközpontban. 
180.old. dörner 
Mi a különbség a döner és a gyros között? 
http://napitaptudas.blog.hu/2016/06/01/mi_a_kulonbseg_a… 
181.old. Starnbergi-tó 
https://hu.wikipedia.org/wiki/Starnbergi-t%C3%B3 
https://bogair.hu/nemetorszag/munchen-latnivalok/starnb… 
https://www.tripadvisor.co.hu/Attraction_Review-g641955… 
https://www.tripadvisor.co.hu/Attraction_Review-g641955…

310.old Verdony-kanyon 
http://www.erdekesvilag.hu/verdon-szurdok-franciaorszag… 
https://hu.wikipedia.org/wiki/Verdon-kanyon 
http://www.origo.hu/utazas/hirek/20150605-a-verdon-szur… 
Point Sublime – Verdon 
https://www.youtube.com/watch… 
https://fr.wikipedia.org/wiki/Point_Sublime_(Verdon) 
Fotók: https://www.tripadvisor.co.nz/LocationPhotoDirectLink-g… 
312. old. Camargue-i Nemzeti park 
https://hu.wikipedia.org/wiki/Camargue 
http://minden-mi-francia7.webnode.hu/news/la-camargue-a… 
http://www.fokusz.info/index.php… 
315. old Vaccarès-tó 
https://hu.wikipedia.org/wiki/Vaccar%C3%A8s-t%C3%B3

 

 


2017.07.24. 23:15 Gelso

Kertész Erzsi: Helló, ​felség! (Göröngyös Úti Iskola 1.)

Kertész Erzsi: Helló, ​felség! (Göröngyös Úti Iskola 1.)

gisk.jpg

Csuda Gábor olyan önálló egyéniséggel rendelkező gyermek – aki, mint tanítvány, mondjuk ki nyíltan, elég nagy problémát jelent a tanároknak, és ettől csak kicsivel kisebb problémát az osztálytársainak. 
De mivel egyéniség, intelligensebb és okosabb minden könyvben felbukkanó szereplőnél. 
Segítőkészségével és gyors problémamegoldó képességével ki is emelkedik a többi gyerek közül (pl. karácsonyfa-jelmez vagy a szülinapi kókuszgolyók esete) – bár való igaz nem kaptunk róluk mélyebb jellemzést… 
(Sajnos, az én 2/b-s gyerekem osztályában simán „kipurcantanák” a gyerekek… Nem biztos, hogy kibírna köztük egy teljes iskolaévet.) 
Kevés osztálytársát tekintheti barátnak, de ezen Gábor felülemelkedik – fene tudja, mennyire jó ez neki? Biztos bántja, de mint létező tényt (talán neki már megszűnt probléma lenni) már elkerüli, felülemelkedik rajta, és nem tekinti az élet tragédiájának. 
Jó eléldegél saját világában és jól érzi királyként magát. 
Sajnos ebben a „máséletben” a tanárai nem partnerek, a kedves nevű Maja néni nyíltan a legaljasabb, a tesitanárnak, Józsibácsinak simán szemet kellene hunynia, mert neki aztán tényleg nem jelent közellenséget a királynak öltözött Csuda Gábor – nem úgy az osztályfőnöknek, Rita néninek, aki egy álnok kígyó, aki Gábor szülei szemébe elhiteti, hogy engedi a királyosdit, de már ha az igazgató nő felbukkan, kifordul magából és szívtelen, kötelességtevő meg rendreutasító tanárrá vedlik; na és nem beszélve a magyartanárról, Ilike néniről, aki, bár hajlandó őt korrepetálni, de „mintatanár” módjára égeti le az egész osztály előtt. 
Sajnos a tanárok sorra csinálnak hülyét magukból, ez a könyvecske számomra a tanárok megcsúfolása…*

Nagyon rossz könyv, pedagógiailag selejt felnőtt szereplőkkel, teljesen elhibázott kivitelezéssel. MEGOLDÁS NINCS, ill. maga a 8 éves szuperérzékeny gyerek oldja meg magának a helyzetet… háát, nem jó kép a felnőttekről. (sem a gyerekekről, hiszen ők is alig partnerek a segítőkészségben)

A két csillagom az ötletnek és Metzing Eszter illusztrátornak szól… viszont sajnáltam a kétoldalas rajzok szerencsétlenségét – pl. 10-11. oldalon a főszereplő Csuda Gáborból szinte semmi sem látható, mert pont középre a kötéshez került… 
a 24-25. old. lévő kötélmászós a kedvencem, (de a tesitanár rajta egyenesen hajléktalan hobó kinézetű)!

@meseanyu Merítés-díj / gyermekirodalom (2016) – top10 kihívásához

Ja, és muszáj vagyok ezzel zárni Csukás István után szabadon: #Gazsi bácsi# Rita néni lótetű!

                        _ 
*- Majd ha öt másodperc alatt felérsz a kötél tetejére, akkor azt mondom, hogy király vagy, fiam! De addig, jobb, ha nem áltatod magad ezzel… 
– A királyok nagyon ritkán másznak kötélre – mondta Gábor tisztelettudóan és felkapott még egy labdát. – Józsi bácsi, szerintem inkább a majmoktól várható el ez az öt másodperces eredmény… 
– Na, eriggy a következő órádra fiam! (68.old)


2017.07.20. 19:34 Gelso

Mészöly Ágnes: Várkony ​és a könyvtár réme (Hanga és Várkony 3.)

Mészöly Ágnes: Várkony ​és a könyvtár réme (Hanga és Várkony 3.)

v3.jpg

Páran szerettek volna lebeszélni a könyvről, és emiatt az indulásom és a viszonyulásom nem volt éppen kedvező a könyvhöz és olvasásához, de nem bántam meg, hogy nem engedtem a lebeszélésnek, mert nekem igazából a könyv tetszett. Annak ellenére, hogy ez a 3. epizód a Hanga és Várkony sorozatból, szerencsére ez (is, gondolom, mint a többi) egy külön álló rész, nem igazán szükséges az első résztől kezdeni, mert nem fűződnek koherensen össze. 
Izgalmas (bár nem életszerű) volt a történet, hétköznapi gyerekekkel, valójában hétköznapi környezetben, a helyzet és a konfliktus viszont nem! Elképzelhetetlen, picit sci-fis az alapgondolat, elrabolni az emberek olvasmányemlékeit, saját érdekünk előtérbe helyezése, a hírnév- és pénzszerzés érdekében. 
A könyvben, a korábban még meséken és népmeséken cseperedett kisifjúság könyvbéli szereplőelképzeléseinek megfelelően vannak jók és rosszak – ezért könnyű köztük eligazodni, vannak nagyon pozitív tulajdonságokkal és jellemvonásokkal rendelkező főszereplők, akikkel könnyű azonosulni, követni, akár köréjük csoportosulni. Van egy, a nyári szünet közeli, kora nyári iskolai napok egyikén hirtelen felbukkanó, izgalmas helyzet – aminek muszáj utánajárni, és amit muszáj megoldani. 
Ennek lehetünk tanúi a könyvben, miközben ismert kötelező olvasmányok bukkannak fel – még akár kedvet is kaphatunk újraolvasásukra, vagy ha kimaradt – elolvasásukra. 
Tulajdonképpen ennyi, de ami még különlegessé teszi a talán hétköznapi szereplők hétköznapi környezetben zajló történetét, az az 5/b., Várkony és Hanga osztályának Pál Utca Lányok c. előadása. Meglepően ötletes volt a megvalósítás. 
A rövid rezümé ez lenne, de ami miatt még érdekes, az Hanga és anyukája viszonya – amit tényleg sajátos, miután CSI-foglalkozású édesapjától elváltak. Elgondolkodtató, és nem biztos, hogy követendő. Bizonyítja ezt Hanga önálló (10 éves!) döntése, hogy nem követi munkahely váltás miatt édesanyját, hanem marad vidéken, Várkony szülei odafigyelése mellett. (Ez azért nekem meredek volt – nem tudnám otthagyni a gyerekemet egy-egy hétre magányosan. Továbbá rendszeresen műanyagdobozos, gyorséttermi kínait és vödrös csirkét enni, kakaót könyvtári könyvre véletlenül ráborítani… Na és hát Zita nagymama meg teljességgel gáz…) 
Várkony és szülei/családja sem hétköznapi – bár ezelőtt 30-40 évvel tipikus hétköznapi család lett volna – Jónás Várkony rendelkezik apával, anyával – aki népművelő és néptánctanár, hagyományőrző szakköröket tart, és néptánc koreográfiákat állít össze; és egy eleven fiúiker-testvérpárral (Kolos, Gyula), akiknél mindig vmi klasszikus, finom, meglehet, sokak étrendjéből már tünedezőben lévő kajákat lehet suli után ebédelni (csirkepörkölt galuskával, csúsztatott palacsinta, sima palacsinta, kelkáposztafőzelék stb.)

Nagy élmény volt ilyen kellemes gyerekekről olvasni, még Hanga kirohanásai is viselhetőek, mert okos, értelmes, sokoldalú, ötletes. 
És ami valójában elgondolkoztatott az alapkonfliktus tekintetében azt éppen Hanga fogalmazta meg. „Ne becsüld le a veszélyt!” (150.old.) 
És tényleg elgondolkodtató: a manipuláció korunk egyik alapvető veszélyforrása – mert ha ma egy kötelező olvasmány kapcsán törlik ki az emlékeinket, akkor talán holnap egy gyilkosság szemtanújának emlékeit módosíthatják, később pedig a történelmi (akár kollektív, akár személyes) emlékeinknek is annyi lehet…

@meseanyu Merítés-díj / ifjúsági irodalom (2016) kihívásához.

Kicsit nehezen szoktam meg a mangát idéző illusztrációkat, de azt hiszem illik a könyv témájához és a főszereplőkhöz is.

Csak azt nem értem, valaki mondja meg kérem, mi a bánatért nem mindegy, hogy Kövespart* község, vagy falu – én valójában községből származom, és falusi vagyok…szóval, miért kerítenek ennek a különbségnek akkora nagy feneket a regényben??? 
*Kövespart község, Hegyesvár közelében

 

Jegyzetek: 
89.old. 
„egy ideig nézte, ahogy a barátja a minionokat kaszabolja a LoL-ban.” 
ez a LoL nem az a LOL, hanem a League of Legends – valós idejű stratégiai játék, és online stratégiai játék: többjátékos csatamező, ami a Defense of the Ancients nevű, Warcraft III: The Frozen Throne című játékhoz tartozó módján alapszik. 
és az említett minionok nem a filmből ismert mignonok, hanem „feláldozható lények, amik automatikusan generálódnak a Nexusban, azzal a céllal, hogy az előre kiválasztott ösvényen haladva folyamatosan törjenek előre; nem összetévesztendők a dzsungelben lévő semleges szörnyekkel. A minionok 'lelketlen háborús gépezetek' így nem éreznek, nem gondolkodnak. Mégis, csak bizonyos esetekben fognak támadni.” 
Kiemelés innen: https://hu.wikipedia.org/wiki/League_of_Legends 
http://leagueoflegends.wikia.com/wiki/Minion – a kép két szélén lévő ké ill. piros színű figurák 
119.old. 
Lemming (Lemmus) – az egy hörcsögféle 
I lemming (in italiano lemmi, singolare lemmo) 
91.old. 
Sanders CSI – ehhez nem kell különösebb komment, süldőkamaszlányok kedvence lehet Greg Sanders: 
https://en.wikipedia.org/wiki/Greg_Sanders 
https://it.wikipedia.org/wiki/Greg_Sanders 
https://hu.wikipedia.org/wiki/Eric_Szmanda

 

 

 


2017.07.16. 10:14 Gelso

Gévai Csilla: Amíg ​olvasunk

Gévai Csilla: Amíg ​olvasunk

amig.jpg

Sajnos Gévai Csilla szerző Amíg valamit csinálunk sorozatából korábban még egyet sem sikerült megszerezni és elolvasni. 
De úgy gondolom, hogy ebben a kis könyvben kihasználta az éppen adódó lehetőségeket – már amiket az otthon, falakon belül lévő, nem kimozduló, nyári szüneten lévő, olvasási gondokkal küszködő gyerek esetében lehet, és hála Bali bácsi talpraesettségének Panni „szenvedéseit enyhítendő”, működő megoldásként tárhatja elénk egy-egy hirtelen ötletét (tésztasütés, kockamondat). 
Míg ők olvastak, ill. Bali bácsi ötletei alapján csapták agyon a vakációt, és meg azon tördeltem a fejem, hogy Panni vajon dislexiás-e, vagy csak ennyire lemaradt elsőben az olvasásban?…nem túl biztató, hogy ilyen olvasási szinttel jönnek ki iskolából a gyerekek.

Baranyai (b) András illusztrációi tetszettek. Engem az „Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a…” rajzfilm sorozat stílusára emlékeztetett.

UI: Bali bácsi igazi lázadó… :-D 
UI2: Nem értem, hogy az Amíg… sorozat miért nem tarthatta meg eredeti formáját?

(UI3: És hát nekem a két ajándék sem stimmelt, miért éppen naplót, és nem egy ilyesmi kicsiny könyvet kaptak a gyerekek?)

 


2017.07.09. 23:43 Gelso

Molnár T. Eszter: Stand ​up! (Egy majdnem normális család 1.)

Molnár T. Eszter: Stand ​up! (Egy majdnem normális család 1.)

standup.jpg

 Bakos Virágnak talán csak a neve hétköznapi – sem az élete, sem a családja nem az, és (szerencsénkre) legfőképpen ő nem egy hétköznapi lány… 
Aki megpróbál helytállni a mindennapokban, ahol mindennapi és nem mindennapi problémákkal szembesül nap mint nap. És ez a helytállás, hihetetlen, de sikerül neki – valami édes és szerethető báj van abban, ahogyan Virág hozzányúl a dolgokhoz, problémákhoz, érzéke van jó megoldásokat hozni és segíteni (nővére, apja, házimunka, osztály, osztálytárs). Még ő sem tudja, hiszen alig kezdő kamasz – felnőtt kori problémákkal – hogy ez az érzéke milyen jól fog neki jönni a későbbiekben. Zsigerből jövő tehetséggel és ráérzéssel tudja, hogy mit is kellene/lehetne tenni a nővére tűhegyen táncoló kalandjai alkalmával vagy az öccse befordulásaikor, apja kritikus és nehéz perceiben, mégsem-apáca-nagynénje ugráltatásai esetén, osztálytársai által teremtett, esetenként kemény helyzetekben, csípős megjegyzéseik kereszttüzében. válságba került barátság esetén, stb. 
Pozitív, kedves, meleg személyiség, előítéletmentes, igazi egyéniség, aki nem adja fel ezt és nem alkuszik meg osztálytársai által kreált helyzetekben. Állatbarát és ezt a szeretetét karitatíven is továbbadja a helyi állatmenhelynél. Hamar megtalálja rokonlelkét Berciben, és barátját Daniban. Dani egyébként hasonlóan kedves és szerethető szereplője a regénynek.

A regényben Virág érzelmi „bukdácsolásait” is nyomon követhetjük szerelmi nyomvonalon – ezt az érzelmi zavarodottságot Virág ügyesen bogozgatja. Hasonlóan ügyesen mozog, ha nem ügyesebben a Lilivel való baráti viszonyában; nagyon bírtam, ahogyan eljutott a kezdeti „függőségtől” addig, hogy fütyül rá…

A könyv borítója is totálisan kifejező – Bakos Virág hajzuhataga foglalja el kb. a borító 50%-át. Nagyon megragadott, emlékezetes, felejthetetlen és igen plasztikus.

@meseanyu Merítés-díj / ifjúsági irodalom (2016) kihívásához.

Nagyon megtetszett a könyv a maga zűrösen mai történetével és sokszínűen zűrös szereplőivel, talán azért is, mert benne Virág egy, a rokonságunkban lévő kislányra emlékeztet.

 


2017.07.09. 17:20 Gelso

Kalapos Éva: Nagy ​döntések (D.A.C. 5.)

Kalapos Éva: Nagy ​döntések (D.A.C. 5.)

dac5.jpg

Azt hiszem, mások szavai alapján többet és talán még annál is többet vártam a könyvtől. 
Terveztem, hogy elolvasom a könyvet, sőt, egy gimis lány ismerősöm anyukája szavai alapján, hogy inkább ezt a a sorozatot emlegetik és becsülik, szemben az LL-könyvekkel – (amit, valljuk be olvasatlanul is igencsak kétlek), titkon reménykedtem, hogy az előzményeit is el fogom – de most úgy érzem, ez alapján a rész alapján, hogy nem fogom. 
Kicsit sajnáltam, hogy a Merítés-díj listaösszeállítás-végéig nem tudtam elolvasni – idő híján nem jött össze – most befejezvén a könyvet, ezt egyáltalán nem sajnálom. 
Továbbra sem tettem le arról, hogy LL-könyveibe még belekóstoljak, továbbá már több tinisorozatba belekukkantva, még mindig a Sohonyai-sorozatra vagyok kíváncsi. 
Lévén, hogy a DAC-könyvek közül ez az első olvasásom, nem ismerem és nem ismerhetem az előzményeket, a szereplőket is ebből ismertem meg – alaptémája egy véletlen „baleset”, és az, mit kezdenek ezzel a „problémával” az érintettek, és maga a DAC-közössége. Témáját tekintve közös témát érint a Léggömbök-kel – hasonló életközegben: gimiben, végzős évben, ám való igaz más élet adta helyzetben – mégis úgy éreztem, színvonalában a Léggömbök magasan a DAC5 felett helyezkedik el. Érzelmileg sem vitt magával, „nem volt időutazásom” az én végzős gimis éveimbe. Ezt a könyvet sokkal felszínesebbnek ítéltem meg; nem erre számítottam, mert a Massza c. könyve alapján Kalapos Évát alapos és „mélyrenéző”, elemző szerzőnek ismertem meg. 
A szereplők tekintetében Ákost és Ágit nagyon szimpatikusnak és igencsak bátornak, (szülőként írom: és nem követendőnek) nevezném, én most azt mondom, mégha nem is értek egyet döntésükkel, példaértékű, ahogyan döntésüket bátran, és minden bizonnyal felelősségteljesen meghozták, elvállalták és elindultak egy lehetséges úton. 
A többi szereplőről sajnos nem kaptam ennyire kiforrott képet, szinte mindenkit felületesen ábrázoltnak láttam, olvastam volna még jellemükről, életükről, terveikről – meglehet, az előzmények, azaz a sorozat többi részének ismerete inkább megvilágította volna ezeket a hiányosságokat – de pl. a Tükörlelkek esetében sem és a Szállj szabadon! esetében sem volt erre szükség… 
Nagyon szimpatikusnak ítéltem meg az osztályfőnöküket Johnny bát, igencsak emlékeztetett az én egykori általános iskolai osztályfőnökömre – de sajnos, róla is eléggé hiányosak az ismereteim, jó lett volna tudni, mi volt a konfliktus forrása közte és Flóra közt. 
A baráti társaságból Ágin és Ákoson kívül Ginnyről esik valamivel több szó, a társaság többi tagja közül, pedig én pl. olvastam volna szívesen Zsaniról, és táncos terveiről – gyakorlatilag semmit nem tudtam meg erről az oldaláról ebből a részből. 
Flóráról eleget megtudtam, kedves, aranyos, amolyan ahol-tud-segít-típus, de feltételekkel figyelem ezt a túl jóságos oldalát. 
Érdeklődve olvastam volna azonban többet a testvéréről: Gergőről (Geri) – magánéletéről és zenei indulásáról. Hasonlóképpen az új, kibontakozó, kialakuló családi-szülői viszonyokról: apáról és Kingáról. 
Dani nekem túl jó volt. Kételkedtem, de elfogadtam, mert mért is ne? 
Felmerült még egy bizonyos Gabe – talán Zsani barátja, róla is többet kéne tudnom, hogy ismerjem a teljes DAC-közösséget. 
Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a teljes sorozat alapján kellene teljes jellemábrázolást kirajzolnom, de sajnos, nem tudtam ezt megtenni egyetlen rész elolvasása alapján – jövőre elolvasom a DAC6-ot, ha picit változik a helyzet, meglehet, hogy elolvasom visszamenőleg az előzményeket, de most inkább úgy áll, hogy nem. 
Nagyon nyitott voltam és nagy bizalommal, és ezáltal nagy várakozással fordultam a könyv és a sorozat iránt – talán ez volt a gond…

Mindent egybevetve, örülök, hogy Ákost és Ágit megismerhettem, és Flórán keresztül Kingát, de nem ismerkedhettem meg olyan alaposan a szereplőkkel, mint szerettem volna, ezért most így utólag nem is nagyon bánom, hogy nem tudtam besorolni a Merítés-díj / ifjúsági irodalom (2016) top10-be.

@meseanyu Merítés-díj / ifjúsági irodalom (2016) kihívásához.

 

39. old. 
Papírhold c. filmről tesznek említést a könyvben. Látta valaki és ajánlanátok? 
http://port.hu/adatlap/film/tv/papirhold-paper-moon/mov… 
http://www.mafab.hu/movies/paper-moon-19729.html 
http://www.filmkatalogus.hu/Papirhold--f6218 
44. old. 
Heroes of the Storm – ez egyfajta számítógépes játék? 
https://www.youtube.com/user/BlizzHeroes – hm, nagyon le vagyok maradva.. :-( 
66. old. 
makaron: 
https://tortaiskola.hu/2015/12/07/makaron-keszitese-ext… 
143. old. 
Skippeljük a Niagarát – sajnos, nem értem ezt a mondatot… :-( ez egyre cikibb.. 
219. old. 
Sláger, a végzős gimisek szeretik, banketten nekik játssza a dj: 
Bubblegum Bitch – Marina & The Diamonds 
https://www.youtube.com/watch… – ciki beismerni, de én nem hallottam még… :-(

Szóval itt minden ciki…


2017.07.09. 15:50 Gelso

Böszörményi Gyula: Beretva ​és tőr (Ambrózy báró esetei 2,5)

Böszörményi Gyula: Beretva ​és tőr
(Ambrózy báró esetei 2,5)
beretva.jpg

Folyamatban lévő olvasmányaim és a nyár tikkasztó forróságában felüdített ez a könyv, ez a jó krimi, amely stílusában, szereplői felvonultatásában, és úgy általában emlékeztetett Poirot szimpatikusan sziporkázó, szellemes és megunhatatlan nyomozásaira. 
Kedveltem a történelmi helyszínt, jó tudni, hogy van az egésznek vmi igazságmagva, és emellett szimpatikusak voltak a szereplők, az eset felgöngyölítése, Ambrózy titokzatos és gyorsgondolkozású alakja…megoldás leleplezése. 
Egyedüli antipatikus szereplő számomra Mademoselle Couperet volt a regény végén lévő utolsó, borzasztóan sértő és lélekromboló megjegyzésével… 
Nagyon jól éreztem magam olvasás közben. 
Tetszett a könyv kívül-belül: elegáns borító, elegáns fejezetkezdetetek. 
Jó volt, olvasnék még hasonlókat, mert nagyon kikapcsolt és jó kedvre derített.

@meseanyu Merítés-díj / ifjúsági irodalom (2016) kihívásához.

Feladata a jövőre nézve: valamikor olvasni valami érdekeset Vámbéry Ármin-ról.

Kellemesen csengő, és ezzel felelevenedett régi szavak: bajuszpödrő, körömráspoly, vikszoláshoz használt brillantin.

„Eltűnt, mint teve a csillagtalan éjben.” 70 .old.

„Megszoktuk, hogy minden európai szállodában eltűnik valami a poggyászunkból, hisz önöknél a szolgák keze igencsak enyves, és senki nem vágja le azt, ha netán bűnösségük fényre derül.” 29. oldal

Jegyzet: 
29. old. 
„Fekete csador, szürke nadrág, kék-sárga csíkos nikáb, barna kulla, azaz turbán és egy pár saru” 
56. old. 
Kvarterkázik
Kellemesen elbeszélget egy társaságban; kedélyesen, társalogva, tréfás történeteket mesélve borozgat. 
Eredet [kvaterkázik < újmagyar: kvaterka (negyed liter) + -zik (igeképző) < lengyel: kwaterka (negyedliteres pohár) < latin quatuor (négy) < szanszkrit: catur (négy)] 
kvaterkázik – Bort iszogat, borozgat. 
+ ital melletti kellemes társalgást jelentett, a „kvaterka” az ital mértékegysége volt. Eredetileg latin szó, de mi már valamelyik szláv nyelvből vettük át. Aztán a szó önállósodott, és most már jelenti a társalgást, csevegést, akkor is ha nincs mellé ital.


2017.07.01. 00:37 Gelso

Szakács Eszter: A ​Szelek Tornya

Szakács Eszter: A ​Szelek Tornya

 

torony.jpg

 Annyira, de annyira ünneprontó leszek… :-( 
Éppen túl vagyunk a Merítés ifjúsági irodalom 10-es listájának összeállításán, boldog érzéssel telve, mert a lista nagyon jó lett. 
A listára került ez a könyv, ahol bizalmat adtam ennek a könyvnek a többi zsűritag véleménye alapján, és megelőlegeztem a pontját, amit nem bánok, valójában magamon bánkódok, hogy talán végérvényesen felnőttem, és ez az oka annak, hogy földhözragadt felnőttként nem tudtam maradéktalanul élvezni ezt a könyvet… 
Pedig én végig nyitott voltam, már a címe alapján nagyon akartam olvasni, minden erőt megmozgattam, hogy előkerítsem Heves megye egyetlen könyvtári példányát, míg az utazó könyvünket megkapom… sőt, végig is olvastam, de nem kevés időbe telt, több, mint egy hónap, mert mellette még vagy 4-5 könyvet kezdtem és fejeztem be – ezt pedig gyakran félretettem… 
Az elejét és a végét végigszenvedtem – az elejét mert túl sok szereplőt vonultatott fel, túl nagy falatnak éreztem, nehéz volt elkülöníteni ki-kicsoda. A miliő, ahol játszódott, nagyon ötletes volt és tetszett az alapötlet, miszerint mi van a Földről „kiutált/kitett/elűzött/kihalt” lényekkel (griffek, faunok, pegazusok, küklopszok, kentaur, óriások, törpék, tündérek stb.), kihalásra ítélt törzsekkel? Tetszett a zsebuniverzumok ötlete. Nagyon. 
Sajnos, a könyv elejét azért sem értettem, mert különösebben sosem érdekelt a görög istenek világa; sosem merültem el a témában, mindig könnyű elveszni köztük, ahogyan ez most is megtörtént, de hiánypótlóként azért örültem a görög mitológiai jelenlétnek. 
Leginkább a könyv közepe tetszett: az osztálykirándulás a zsebuniverzumokba (az ősmagyarok pl. mint más, már a Földről kihalt pogányhitű törzsek, a Meótisz nevű zsebuniverzumában élnek, melynek védőszentjei Öregisten és Boldogasszony, vallásuk alapja a Világfa) és az Alvilágba. Nagyon érdekesnek, plasztikusnak és izgalmasnak találtam, mint ahogyan a metamorfont, azaz anyagátalakító berendezést is.. 
A szereplők sem vonzottak, nem tartottam vonzónak és követendőnek Mira alakját, pedig tényleg követendőnek és példaértékűnek szánták. Ez pl. nagyon zavart, olyan szereplőt tenni követendőnek gyerekek elé, amilyet a valóságban nem (biztos, hogy) találunk. 
Nagyon fantasztikusnak találtam az életet a Pügmalión-házban. 
Bajom volt több szereplőnek adott névvel is – pl. Viktor nevet sosem adnék olyan szereplőnek, aki a történet végén veszít és erkölcsileg elbukik. Zavart az is, hogy Eriknek gonosz karaktert hívnak. 
Talán, ha választani szeretnék kedvenc karaktert, akkor Ulit, a lélekikret – még ilyen szót! :-) – és Konrádot választanám. 
Valójában egy szereplőkben, helyzetekben, ötletekben, kalandokban nagyon gazdag regény ez, talán több kötetnyi téma zsúfolódott össze egy könyvben, ahol közepes személyiség kidolgozású szereplők mozognak a Föld és az Olimposz világai között. 
Én nagyon elfáradtam az olvasásába, több alkalommal bóbiskoltam, még többször tettem félre, de hősiesen kitartottam, mert mindvégig bíztam a végében. De csalódtam, mert igazából a közepe érdemli meg a 4 csillagot, amit végül is adtam neki, az eleje és a vége nem. 
Mindenesetre mindenkit buzdítok arra, hogy olvassa el, mert ez esetben csakis az én defektem, hogy nekem ez a könyv nem jött be.

@meseanyu Merítés-díj / ifjúsági irodalom (2016) kihívásához.

1/ 
Világfa – a Meótiszon élő ősmagyarok hitvilágának alapja – nincs alvilág, a halottak szellemei is ebben a Világfában élnek tovább.A testük megsemmisül, de a tudatuk a Világfa tudatának részéve válik. Ebből táplálkozik a mágiájuk. A regősök feladata a különféle tárgyak előéneklése a világfából. Azaz megjeleníteni a vágyuk, szükségletük tárgyát. 
2/ 
Milyen íze lehet szerintetek a sárkány pikkely kocsonyának
3/ 
Aszfodélosz: 
A görög mitológiában az emberek lelke haláluk után aszfodéloszba költözik. A görögök halotti virága ezért az Asphodelus ramosus volt. Homérosz azt írta, hogy a holtak birodalmában, az alvilági Sztüx folyó partján aszfodélosz nő, és a halottak aszfodéloszmezőkön vándorolnak. 
J. K. Rowling Harry Potter-regényeiben az aszfodélosz a bűbájos növények egyike. Az üröm és az aszfodélosz keveréke altató hatású, olyannyira, hogy az élő halál eszenciájának is nevezik. Valójában ez egyáltalán nem így van: az aszfodélosz gyökere izzasztó és vízhajtó szer. Gyökérgumóját az ókortól ették; a középkorban királyi eledelnek nevezték. A Balkán-félszigeten sírokra ültetik. ritkán használt neve: Királyné gyertyája, genyőte, amelyet néha tévesen Kitaibel Pálnak tulajdonítanak. 
https://hu.wikipedia.org/wiki/Aszfod%C3%A9losz 
4/ 
lélekiker – ember-griff kettős, akiket összeköt a szündeszmosz 
5/ 
216. Mi lehet az oka annak, hogy rövid idő alatt már a második ifjúsági könyv, amiben Amelia Earhart alakja felbukkan? Pilóta-repülés amerikai származású női úttörője, az első jelentős női pilóta. Sok olyan utat tett meg Lockheed Vega monoplán gépével, mely férfiak számára is erőt próbáló lett volna

 

 


2017.06.19. 23:32 Gelso

Mészáros Dorka: Én ​vagy senki

Mészáros Dorka: Én ​vagy senki

senki.jpg

Elég jó kis krimi ez számomra igazán ijesztő alapötlettel: SPOILER. Ijesztő és rémisztő egyben, mert kiben bízhat az ember általában a családtagjain kívül? Remélhetőleg a barátaiban.
Az alapfelállás már feszültséget kelt: nyári szünetben rejtélyes és fenyegető üzenetekkel zavarja meg az amúgy igen színes egyéniségek forró, mozgalmas hétköznapjait valaki.
Ennek a rejtélynek a felgöngyölítését meséli el a könyv. A baráti társaság nagyon sokszínű és sokféle egyéniséget rejt, ezeknek a jellemeknek a megrajzolása szerintem igen jól sikerült, a krimiszálak bogozása már kevésbé. Sejthető, hogy ki is lesz a hunyó, a többiekre való gyanú-ráterelése ellenére is.
Végig próbáltam a szereplők közti kapcsolatokat követni, több-kevesebb sikerrel – mindig vissza-vissza kellett lapozni, ki kinek a testvére, barátja stb.
Kedves szereplők számomra Nóci és Zénó párosa, Nóri az összes végletekig elmenő szélsőségei ellenére, Zénó alkalmazkodni tudó, megnyugtató jelleme, párosulva zenei tehetségükkel, katartikus, végtelen vonzalmuk, egymás iránt érzett szerelmük talán a regény legpozitívabb szereplőjévé tette őket.
Lucát – aki a halottakon kívül a legnagyobb áldozata a történetnek – okossága sem védte meg sajnos a befolyásolástól, és nagyon sajnáltam, de végül nem tudtam felmenteni.
SPOILER
Mint ahogyan hibának tartom Meli felmentését is a regény végén. Én egyáltalán nem tartom megfelelő megoldásnak. SPOILER
Varga Gergő alakját is kedveltem – minden káros szenvedélye ellenére – tetszett, ahogyan meg szerette volna valósítani önmagát (érzései elleni küzdelem ábrázolása, magánéleti és szakmai tervei a jövőre nézve, leszokás elhatározása). Tetszett érzékenysége, segítőkészsége társai iránt. SPOILER
Burnival sem volt semmi bajom – egy medvebőrbe bújt kiskutya, úttörő aki ahol tud segít…
Annál több bajom van/volt, (de már nem lesz) Erikkel. Érdekelt volna, mi vitt ehhez, mi okozta neki ezt a túlérzékenységét és intoleranciáját? Nagyon ellenszenves, nagyon színtelen, háttérben ügyködő „sápadtbőrű alak”, SPOILER

Aliz alakja is eléggé ellentmondásos, de szép volt elképzelni, bár nem tartom valószerűnek, hogy valaki, aki ennyire labilis pszichésen, 360 fokos fordulatot véve egyszerre erős, kemény, összeszedett, logikusan gondolkozó, mindenre odafigyelő, empatikus, karakán legyen. Jó volt látni egy ilyen személyiségváltozás lehetőségét, de nem hiszem, hogy ez a valóságban végbemenne. Sajnos, mert amúgy Aliz alakja nagyon klassz, amikor táncolt, szerettem volna élőben is látni.

@meseanyu Merítés-díj / ifjúsági irodalom (2016) kihívásához.

Ezt a könyvet sajnos már csak a Merítés végleges top10-es listájának összeállítása után olvastam el, de hasonlóan a Masszához, és az Én vagy senki!-hez pontoztam. Izgalmas volt, érdekelt is, a gyilkos kiléte kevésbé érdekelt, mint a fiatalok élete külön-külön és együtt-boldogulása. Probléma és komoly veszélyforrást jelentenek a környezetünkben és a köreinkben lapuló, csendes őrültek, akár a minden percben felrobbanni készülő bomba, de sajnos, olyan tehetségesen tudnak észrevehetetlenek maradni, hogy nagyon szkeptikus vagyok észlelésükkel kapcsolatban…

A társaság sokszínűségét bizonyítja pl. ez az idézet:
– Nóri, hallasz? Te tudod, mit jelent a HP, ugye? – kérdezte Aliz aggódva, teljes erejéből kapaszkodva Erik vállába.
– Tudom – jött a tömör válasz.
– Őszintén szólva, elég szerencsétlen a névválasztásuk. Tudniillik nekem a márka jut eszembe és a nyomtatóm, HP… – fejtette ki a véleményét Erik.
– Házi pálinka – vont vállat Burni.
– Hisztis picsa – csatlakozott Aliz is.
– Hülye picsa – javította ki Zénó a fülesben.
– Én azonnal a Harry Pottere gondoltam, de tudom, hogy butaság – jegyezte meg Meli a laborból.
Gergő sem akart lemaradni.
– Healing point, gyógyítópont.
– Agyfaszt kapok ettől az ötletbörzétől – morogta sötéten Nóri a másik oldalon.
(179–180. old.)
vagy
– Keltsük fel a többieket – javasolta, a szeme csillogott.
– Rajzfilmslágerekkel.
Erik összevonta a szemöldökét.
– Úgy gondolom, ez nem a legmegfelelőbb módja az ébresztésnek.
– Naaaa – könyörgött Aliz. – Burninak egy Szépség és a Szörnyeteg et énekeljünk. Vagy Tarzant. Légyszi! Zénónak meg Aladdint, Nórinak Mulánt, Melinek Jégvarázst, Gergőnek pedig Herkulest. Nem baj, ha nincs hangod, nekem sincs." (173. old.)

"Dalma és Meli éppen a partizókat sorolta be a Roxfort házaiba, amikor Nóri átviharzott a nappalin. A lányok utánanéztek, és egyszerre mondták:
– Mardekár.
(…)
– Nóri Mardekár, mi? Para egy csaj… – kapcsolódott be a beszélgetésbe Gergő.
Dalma és Meli zavarba jöttek. Nem bírtak megszólalni.
– Engem hova sorolnátok? – próbálkozott tovább a srác.
Dalma megigazította a szemüvegét.
– Griffendél – nyögte.
Gergő rávillantotta tökéletes mosolyát.
– Köszi. Ti pedig Hollóhát, ha nem tévedek.
Dalma bólintott."
(146-147. old.)

A kismadarakat pedig egyáltalán nem sikerült megértenem… Lucához van köze… valaki tud segíteni?


 

Spoiler nélküli:

Elég jó kis krimi ez számomra igazán ijesztő alapötlettel: saját baráti körből választani gyilkosnak pókerarcú kockafejet. Ijesztő és rémisztő egyben, mert kiben bízhat az ember általában a családtagjain kívül? Remélhetőleg a barátaiban.
Az alapfelállás már feszültséget kelt: nyári szünetben rejtélyes és fenyegető üzenetekkel zavarja meg az amúgy igen színes egyéniségek forró, mozgalmas hétköznapjait valaki.
Ennek a rejtélynek a felgöngyölítését meséli el a könyv. A baráti társaság nagyon sokszínű és sokféle egyéniséget rejt, ezeknek a jellemeknek a megrajzolása szerintem igen jól sikerült, a krimiszálak bogozása már kevésbé. Sejthető, hogy ki is lesz a hunyó, a többiekre való gyanú-ráterelése ellenére is.
Végig próbáltam a szereplők közti kapcsolatokat követni, több-kevesebb sikerrel – mindig vissza-vissza kellett lapozni, ki kinek a testvére, barátja stb.
Kedves szereplők számomra Nóci és Zénó párosa, Nóri az összes végletekig elmenő szélsőségei ellenére, Zénó alkalmazkodni tudó, megnyugtató jelleme, párosulva zenei tehetségükkel, katartikus, végtelen vonzalmuk, egymás iránt érzett szerelmük talán a regény legpozitívabb szereplőjévé tette őket.
Lucát – aki a halottakon kívül a legnagyobb áldozata a történetnek – okossága sem védte meg sajnos a befolyásolástól, és nagyon sajnáltam, de végül nem tudtam felmenteni.
Viszont a terápia során készült babáit szívesen megnézném…
Mint ahogyan hibának tartom Meli felmentését is a regény végén. Én egyáltalán nem tartom megfelelő megoldásnak. Nem értem, miért nem kellett neki felelnie a bűnéért? Én nem mentettem volna fel…
Varga Gergő alakját is kedveltem – minden káros szenvedélye ellenére – tetszett, ahogyan meg szerette volna valósítani önmagát (érzései elleni küzdelem ábrázolása, magánéleti és szakmai tervei a jövőre nézve, leszokás elhatározása). Tetszett érzékenysége, segítőkészsége társai iránt. Totál optimális „megoldást” talált ki magának a jövőjére szerintem: talán ha jól sejtem, Lucával tervezett látszat jövőt élni? nem tudom..
Burnival sem volt semmi bajom – egy medvebőrbe bújt kiskutya, úttörő aki ahol tud segít…
Annál több bajom van/volt, (de már nem lesz) Erikkel. Érdekelt volna, mi vitt ehhez, mi okozta neki ezt a túlérzékenységét és intoleranciáját? Nagyon ellenszenves, nagyon színtelen, háttérben ügyködő „sápadtbőrű alak”, de legalább sokadszorra is igazolja azt a krimialapszabályt, miszerint akkor hibázol számodra legváratlanabbkor, amikor a legerősebbnek és legmagabiztosabbnak érzed magadat…

Aliz alakja is eléggé ellentmondásos, de szép volt elképzelni, bár nem tartom valószerűnek, hogy valaki, aki ennyire labilis pszichésen, 360 fokos fordulatot véve egyszerre erős, kemény, összeszedett, logikusan gondolkozó, mindenre odafigyelő, empatikus, karakán legyen. Jó volt látni egy ilyen személyiségváltozás lehetőségét, de nem hiszem, hogy ez a valóságban végbemenne. Sajnos, mert amúgy Aliz alakja nagyon klassz, amikor táncolt, szerettem volna élőben is látni.

@meseanyu Merítés-díj / ifjúsági irodalom (2016) kihívásához.

Ezt a könyvet sajnos már csak a Merítés végleges top10-es listájának összeállítása után olvastam el, de hasonlóan a Masszához, és az Én vagy senki!-hez pontoztam. Izgalmas volt, érdekelt is, a gyilkos kiléte kevésbé érdekelt, mint a fiatalok élete külön-külön és együtt-boldogulása. Probléma és komoly veszélyforrást jelentenek a környezetünkben és a köreinkben lapuló, csendes őrültek, akár a minden percben felrobbanni készülő bomba, de sajnos, olyan tehetségesen tudnak észrevehetetlenek maradni, hogy nagyon szkeptikus vagyok észlelésükkel kapcsolatban…

A társaság sokszínűségét bizonyítja pl. ez az idézet:
– Nóri, hallasz? Te tudod, mit jelent a HP, ugye? – kérdezte Aliz aggódva, teljes erejéből kapaszkodva Erik vállába.
– Tudom – jött a tömör válasz.
– Őszintén szólva, elég szerencsétlen a névválasztásuk. Tudniillik nekem a márka jut eszembe és a nyomtatóm, HP… – fejtette ki a véleményét Erik.
– Házi pálinka – vont vállat Burni.
– Hisztis picsa – csatlakozott Aliz is.
– Hülye picsa – javította ki Zénó a fülesben.
– Én azonnal a Harry Pottere gondoltam, de tudom, hogy butaság – jegyezte meg Meli a laborból.
Gergő sem akart lemaradni.
– Healing point, gyógyítópont.
– Agyfaszt kapok ettől az ötletbörzétől – morogta sötéten Nóri a másik oldalon.
(179–180. old.)
vagy
– Keltsük fel a többieket – javasolta, a szeme csillogott.
– Rajzfilmslágerekkel.
Erik összevonta a szemöldökét.
– Úgy gondolom, ez nem a legmegfelelőbb módja az ébresztésnek.
– Naaaa – könyörgött Aliz. – Burninak egy Szépség és a Szörnyeteg et énekeljünk. Vagy Tarzant. Légyszi! Zénónak meg Aladdint, Nórinak Mulánt, Melinek Jégvarázst, Gergőnek pedig Herkulest. Nem baj, ha nincs hangod, nekem sincs." (173. old.)

"Dalma és Meli éppen a partizókat sorolta be a Roxfort házaiba, amikor Nóri átviharzott a nappalin. A lányok utánanéztek, és egyszerre mondták:
– Mardekár.
(…)
– Nóri Mardekár, mi? Para egy csaj… – kapcsolódott be a beszélgetésbe Gergő.
Dalma és Meli zavarba jöttek. Nem bírtak megszólalni.
– Engem hova sorolnátok? – próbálkozott tovább a srác.
Dalma megigazította a szemüvegét.
– Griffendél – nyögte.
Gergő rávillantotta tökéletes mosolyát.
– Köszi. Ti pedig Hollóhát, ha nem tévedek.
Dalma bólintott."
(146-147. old.)

A kismadarakat pedig egyáltalán nem sikerült megértenem… Lucához van köze… valaki tud segíteni?


2017.06.15. 18:47 Gelso

Nagy Anikó Johanna: Egy ​szót se szólj!

Nagy Anikó Johanna: Egy ​szót se szólj!

johanna.jpg

 

A kamaszok életét komoly problémák tehetik nehézzé és nyomasztóvá. Hanga élete pont ilyen: nehéz és nyomasztó. Mert magányos, elszigetelt, perifériára szorult, cseppet sem népszerű lány, aki a tetejébe még dagi és rossz tanuló is.
Saját családi tragédiájuk mellett tetézik a fentiek Hanga életének kilátástalanságát.
A negédes és kenetteljes szomszéddal történtek pedig még mélyebbre taszítják, ahonnan semmi reményt nem lát a kilábalásra.
Engem amúgy ez a könyv ezen a ponton a maga borzasztó sztorijával együtt megdöbbentett, felzaklatott, elszomorított – mégis, valahogy úgy érzem, Hangának szüksége volt vmire, ami kizökkenti ebből a másik oldalon élt borzasztóan unalmas, monoton, szomorú, szürke életéből. Sajnos, hogy esetében pont egy szörnyű emberrel kellett összetalálkoznia ahhoz, hogy édesanyjával rendeződjön a viszonya, ismét közel kerüljenek egymáshoz, elkezdjen azzal foglalkozni, amiben tehetséges, muszáj volt új közegekbe kerülnie azért, hogy összehozza új környezete olyan új ismeretségekkel (anya barátnője, a parkban futó Bori, vagy a rajzszakkörre járó Zsófi, Mira a pszichológus, de akár a kórházban megismert Rebeka), akik tanácsainak segítségével fordíthat életén.
Örültem a szerencsés fordulatnak, reményteli érzések kerültek felül bennem Hanga életigenlése láttán, hogy megtalálta a megfelelő utakat édesanyjához, és rajta, valamint az új barátnőn, az új iskolán és a tehetségén keresztül pedig visszajuthatott saját magához.

@meseanyu Merítés-díj / ifjúsági irodalom (2016) kihívásához.
(Az egyik olyan könyv, melynek pontozásán a Merítés végleges listájában sokáig vacilláltam; aztán hasonlóan a Masszához pontoztam. Szeretném a témára a figyelmet felhívni, de nem akarok megrémisztő könyveket népszerűsíteni…)

Ja, igen, amíg olvastam, annyi feszültség gyülemlett fel bennem, sokszor azt vettem észre, hogy buszon utazva totál bemerevedtem, vagy a lábamat nyomtam a padlóhoz, vagy a kezemmel szorítottam a könyvet… érdekes volt észrevenni, ki tudja mennyi eltelt perc után…

 


2017.06.07. 23:52 Gelso

Zelei Bori: Kevert

Zelei Bori: Kevert

kevert.jpg

 Pillanatképek, lélekrezdülések, érzelmi állapotok, gondolatfoszlányok az élet egy adott és meghatározó szakaszában – ezek a szavak jutottak eszembe a vékonyka kötet rövid írásait olvasva.
Mintha diák váltogatnák egymást, képekbe merevedett pillanatok, merengések.
Akár egy ballagás körüli hetekben osztálytársak között köröző emlékkönyv: egy kép – egy idézet – csak itt a kép, a leírtakból rajzolódik ki.

Az Apa külföldön van és a Mámor áll a legközelebb hozzám, ez a két leginkább sikerült novella; emlékeket és érzéseket idéztek fel bennem.
A Kattintgatok, a Merülés és a Henrik olyan tétova.
A Kicsöng-től pedig herótom lett…
Kamaszok kódorgásai az ifjú vagy fiatal felnőttek fázisba kerülés felé…

Zelei Bori nevével minden bizonnyal találkozni fogunk még, főleg, ha a későbbi életének, környezetének szereplőit és azoknak intimitásait ilyen érzékenyen és odafigyelő empátiával fogja tudni elénk tárni.

@meseanyu Merítés-díj / ifjúsági irodalom (2016) kihívásához.

 Ha jól emlékszem a Kicsöng c. írásnál volt egy évszám: 2007.04.16.
Elgondolkoztam, mi is történhetett akkor velem, velünk?
Még nem volt meg a második kisfiunk, az első is 3 év körüli, úton a szobatisztaság felé, bölcsődés. Én dolgoztam, kétszer egy hetes kiküldetésben oktatáson vettem részt Hajdúszoboszlón, miközben otthon a kisfiam bárányhimlősen feküdt a két nagymama felügyeletében. A férjem is dolgozott, talán Szegeden, vagy Szentendrén, hetente járt haza… nem votl könnyű időszak.

 


2017.06.04. 22:59 Gelso

Papp Dóra: Tükörlelkek ​2. (Tükörlelkek 2.)

Papp Dóra: Tükörlelkek ​2. (Tükörlelkek 2.)

tukorl2.jpg

Úgy szeretném felhívni erre a könyvre a figyelmet!
Vagy tán nincs is rá szükség? Jelenleg 133-an olvasták, 84-en csillagozták, 61-en adtak 5*-ot, 25-en kedvencelték…
Jó lenne tudni, hogy sok végzős, ill. 10-12-es középiskoláshoz jut el ez a könyv…
Bár nem olvastam az első kötetét, de engem nagyon magával ragadott, és magához vonzott ez a kamaszregény. A Léggömbök után itt egy másik, amely visszajuttatott az érettségi előtti időszak izgalmas és mozgalmas időszakába.
Zsúfolt, tanulással teli, érettségi, felvételi, ballagás előtti teendőkkel telített hetek ezek, szerelmi, baráti, szülői, tanári és egyéb fontos kapcsolatokkal, és az ezekhez fűződő és körülölelő érzelmekkel. Szerencsés regénytéma.
Hihetetlen mennyire alapos jellemábrázolásokra képes a szerző! Nagyon gördülékeny, magával sodró, könnyen olvasható, könnyed stílusban ír, korántsem egyszerű, embert, lelket, ideget próbáló konfliktusokról. Figyelni fogok rá a későbbiekben.
Sajnálom, hogy vége lett a történetnek, szívesen olvasnék még a főhősökről, akik közül Kriszti a kedvencem. Közel áll hozzám a személyisége, céltudatossága, eltökéltsége, szorgalma, sokrétűsége, tájékozottsága, okossága, segítőkész, közösségi alakja. Szeretem az ilyen sokoldalú, fantáziadús, impulzív, magával ragadó, ragyogó egyéneket. Szimpatikus a barátja, Kornél alakja is. Ha valós sorsról lenne szó, minden bizonnyal szurkolnék kettejükért.
Mint ahogyan szurkolnék a többi szereplő sikeres és boldogra forduló életéért.
Szimpatikus pár Orsié és Olivéré – Olivér alakjára nagy szüksége van Orsinak, tompítani lelkének állandó lobogását, megnyugtatni őt az egymást érő konfliktusok közepette.
Eszter és Milán élete is figyelemre méltó; Eszter szerencsésnek mondhatja magát, nemcsak azért, mert megtalálta Milánban a szerelmet és az odafigyelést, hanem, azért is, hogy ennyi figyelmes, és segítőkész ember veszi körül.
Nagyon tetszettek az iskolai életről szóló részek, örültem, hogy a regény legalább annyit játszódik a suliban, mint otthon, vagy más környezetben.
Érdekesnek találtam a szülői viszonyok, hozzáállások, beszélgetéskezdemények, konfliktusok ábrázolását – ellenben Kriszti szobafogságát 18 évesen valahogy nem tartottam könyvbe illőnek.
Legalább annyira érdekesnek találtam a Kriszti táncszerepléseit és titkos jelentkezését a táncsuliba, vagy Orsi és Paul „kapcsolatának” elmélyülését, mint a párok mindennapjainak alakulását. Ezek voltak számomra a legizgalmasabb részek. A végére hagyott megoldás pedig kifejezetten meglepő és filmre-valóra sikerült.
Nagyon plasztikusak voltak a felnőttek is a regényben – ki-ki a saját bajával, problémájával, gondjával, törekvéseivel. Mozgalmas egy könyv volt, sok, összetett személyiséggel rendelkező szereplőt vonultatott fel, hétköznapi problémákkal, amelyekkel bármely ember küszködhet és viaskodhat és remélhetőleg sikerrel küzd meg életünkben.
Ezért is válhat a regény könnyen szerethetővé a benne ábrázolt konfliktusok ellenére.

Érdekelne, hogyan boldogulnak azok, akik már egyetemre járnak (Kriszti, Kornél, Milán), hogyan veszi az akadályokat felvételi előtt Orsi és Olivér? Milyen Kriszti budapesti élete, hogyan alakul a tánctanulása, hogyan egyezteti majd össze a gyógyszerészeti tanulmányaival? Meggyógyul-e Eszter? És persze, együttmaradnak-e?
Nagyon megkedveltem a könyvet, mely alapján érdekelni kezdtek az előzmények.
Kíváncsi lettem a szerző többi írására, és sajnálom, hogy ennek a történetnek itt vége lett.
Már nem most olvastam el, legalább 3 hete, de azóta nem volt nap, hogy ne jusson eszembe akár egy részlet, egy szereplő, esemény belőle, munkahelyen is gyakran szóba került, és ennek őszintén örülök!

@meseanyu Merítés-díj / ifjúsági irodalom (2016) kihívásához.
(Szívesen támogatom a végleges listába…)

És annyi meghallgatni való zene van benne!!! Idő kell, míg összeszedem, kütyüre teszem, és meghallgatom őket – nagy kedvem lett ám erre is, igen!

 

 


2017.05.22. 19:23 Gelso

Varga Bálint: Amit ​végleg kitörölnél (Váltságdíj nélkül 2.)

Varga Bálint: Amit ​végleg kitörölnél (Váltságdíj nélkül 2.)

amitv.jpg

Nem gondoltam volna, hogy egyes/több/sok/ennyire sok gyereknek gondja van a szüleivel…
Nagyon elkeserített ez a helyzet…
Remélem, nem ez a Magyar Valóság! Mert akkor tényleg gáz van.
Elképesztő, hogy ezeknek a gyerekeknek hányszor kellett fiatalkoruk ellenére helytállniuk, talpraesettnek bizonyulniuk, megoldást találniuk, vagy pusztán túlélniük!
Ebben az életkorban, 16-17 évesen, nem ez lenne a feladatuk: egy lelkibeteg anyáról gondoskodni, miközben helyt kell állni és bizonyítani az edzéseken meg a suliban? Vagy beteg, anyagi problémákkal küszködő, kilakoltatott édesapáról gondoskodni, főzni még a család többi tagjának? Vagy inkább láthatatlannak bizonyulni, mint mindennapos kamaszökörségekkel tetézni a szülők testvére egészségügyi állapota és betegsége miatti gondjait? Vagy tehetségét és pénzügyi ismereteit édesapja megmentésére és hazahozatalára összpontosítani?
Nem találtam a helyemet a regényben; nagyon remélem, hogy nem kényszerülnek az én gyerekeim hasonló feladatok, problémák és kihívások teljesítésére. Mindenesetre dicséretes a helytállásuk, az összetartásuk, egymásról való gondoskodásuk, odafigyelésük, talpraesettségük, lelki erősségük, kitartásuk stb. Én nem tudom, mikor adtam volna fel…
A szereplőket szimpatikusnak és kitartó-nemadomfel-jellemüket követendőnek és példaértékűnek találtam. Én, azt hiszem, sokszor elveszettnek, kétségbeesettnek, ijedtnek éreztem volna magam megoldáskeresés, vagy küldetésteljesítés közben.
Végig gondolkoztam, hogy kit is választhatnék kedvenc szereplőnek? Nem volt könnyű a választás…végül magam is meglepődtem, hogy a végig idétlen kamaszhóbortjairól, hülyeségeiről, ökörködéseiről híres, sokszor kissé lúzer Maxra esett a választásom. Példaértékű, ahogyan mellette áll a barátainak, segítőkészsége, és a szándék, hogy ne okozzon még ő is gondot az amúgy is gondokkal teli szüleinek…
Természetesen a többi szereplőit is kedveltem valamiért, Zolit önálló élni-képességéért. El nem tudom képzelni, hogy ilyen egyedüliként önállóan fenn tudjam tartani magamat, és emellett tanuljak, saját felelősségre tőzsdézzek, és nem mellesleg támadók elől menekülve mentsem apámat?
Domi kötelességtudó alakját sem felejtem el egyhamar. Ahogyan szó nélkül, pusztán anyja iránti szeretetből tőle telhetően megkísérelte megoldani anyjához kapcsolódó problémákat, és emellett töredelmesen járt úszóedzésekre, vásárolt, látta el magát (és anyját) kajával, egyszerűbb ételeket is megfőzve.
Zsófi talán a legkeményebb és legerősebb köztük: elfogadván mostani helyzetét próbálja meg lelkileg túltenni magát azért, mert ártott egy testvérének, majd segíteni édesapját a gyógyulásban, amellett pedig egy felnőtt háziasszony-módjára gondoskodik a többi testvéréről, és segíti odaadóan a barátait.
A könyvben szereplő főhősök számomra még elképzelhetőek, de a köréjük font kalandok már kevésbé.
Végig vacilláltam a 4 vagy 5 csillag közt, és hogy a zsűripontot megadjam-e vagy sem?
Talán az utolsó 100 oldal segített dönteni – rajtam nem fog múlni a könyv döntős-listára kerülése.
A hezitálásomat a csillagok ill. a 0 vagy 1 között végül a nyomozó házaspárnak köszönhetően fejeztem be és lett végleges a döntésem. Tibi bá' és Saci néni igazi embertündérek, miattuk is érdemes volt elolvasni ezt a könyvet…

@meseanyu Merítés-díj / ifjúsági irodalom (2016) kihívásához.

 

 


2017.05.12. 10:54 Gelso

Szabó Borbála: Nincsenapám, ​seanyám

Szabó Borbála: Nincsenapám, ​seanyám 

nincs_1.jpg

 

Kb. az első feléig nagyon tetszett a könyv, haladós, érdekelt, aztán elült a sodrás, és a kedvem is, hogy kinyissam – nem azért, mert nem jó könyv, hanem azért, mert nagyon negatív hangulatot teremt.
…csak az empátiámat növelte Bori iránt…
Azóta is más egyéb sem foglalkoztat, mint elképzelni ezt az ördögi, ezt a kilátástalan helyzetet. Miért olyan elképzelhetetlen és ugyanakkor lehangoló dolog szem előtt látni egy kamasz lány mindennapjait, akit lelketlen, önző, bunkó, szívtelen felnőttek vesznek körül? Hogy lehet elviselni egy olyan életet, amikor érzed, hogy egyedül vagy, és a mikrokörnyezetedben élő felnőttek közül senki sem szeret? Csak áltatják, és nyugtatgatják magukat azzal, hogy tetteikkel érte vannak és cselekedeteik csak Bori javát szolgálják…
De persze ezek – és ezzel ők tisztában is vannak – csak légből kapott, hamis buborékok: még a szivárvány sem csillan meg rajtuk, de amint kifújják őket a szájaikból már meg is semmisülnek, mert kipukkasztja őket a hazugság.
Az anya érzelmi zsarolása, az apa vaksága, a nagyi sorozatos szemhunyása, a testvér vakszerencséje és a félnótás talált nevelőapa hagymázas szófosásainak fojtogatása…
Nekem már sok volt, és mint gyakorló szülőt felháborított – a gyerekes felnőttek nem ezért kapják azt a sanszot a sorstól, hogy lehessen gyerekük.
Gyerekkel lenni, gyerekkel élni, gyereket nevelni, nem egyfajta pótcselekvés a napi teendőink mellett. A gyerek nem van és ott van, akit „jé, észreveszünk”…
A gyereket szeretjük, a gyereket neveljük, a gyereket szeretjük, a gyereket megvédjük, a gyereket szeretjük, a gyereket akarjuk, a gyereket szeretjük, a gyereket tanítjuk, a gyereket szeretjük, a gyereket szeretjük, szeretjük, szeretjük, szeretjük…
Szégyelltem magam a regény felnőtt szereplői helyett, a hisztérika-alkoholista édesanya, az alkoholizmusa miatt nevetséges mostohapótapa, a szerelemtől ellehetetlenedett édesapa, a szemét testvér, a megalkuvó, mindent elmismásoló nagymama…
Felzaklatott ez a könyv, félelmet keltett Bori szobája az egyre beszűkülő falaival…
Némi reményt, némi, ideiglenes reményt egyfajta kilábalásra a macska-duett hozta – hála érte Dezső és Frici kettősének…

@meseanyu Merítés-díj / ifjúsági irodalom (2016) kihívásához.

 


2017.04.30. 20:33 Gelso

Szélesi Sándor: Csillagfényszövők

Szélesi Sándor: Csillagfényszövők

csillagfsz.jpg

Nekem ez a könyv olyan, mint Alice Csodaországában történő vég nélküli barangolás, de még inkább Dorothy Smaragdország felé történő naiv kalandozása (hazaútkeresése), csak szebben van megírva és (sajnos) több benne a félelem. A „képi megjelenítéssel” pedig Az időutazó felesége párhuzamos világaiban való hirtelen és kiszámíthatatlan felbukkanásokra emlékeztetett, mely azonnali cselekvésre és alkalmazkodásra készteti Dorkát.
Semmi kifogásom a könyv stílusa ellen, igazán szép írás, de végig az motoszkált bennem, hogy az én alig 13 éves fiam aligha tenne fel ilyen tartalmú (élet/létfilozófiai) kérdéseket még hasonlóan megfogalmazva sem… Úgy érzem, a könyv pozicionálása hibás, mert ezt a korosztályt (tisztelet a kivételnek) nem foglalkoztatják még az ilyen kérdések. Jó a felvetés: mi lenne ha, jó (bár igen nehéz) a történetelhelyezés, a fantasy témák közt a párhuzamos világok problematikája a legtalányosabb (szerintem) – de a vége, aminek a megoldást és a megnyugvást kellett volna hoznia, engem inkább összezavart, és bár eldöntöttem, nekem mit is jelent ez a megoldás, mégsem vagyok abban biztos, hogy ez volt az írói szándék? Az egyik általam feltett kérdés is ez volt: mi volt az írói szándék, a második: miért egy 13 éves gyerek szájába vannak adva ezek a kérdések, és a harmadik, leglényegesebb: ki az igazi célközönség? Mert ezt én valahogy nem tudtam eldönteni… A korosztály nem hiszem, hogy el fogja olvasni, mert nem fogja megérteni, aki meg megértené, az már kinőtte, akit meg még foglalkoztatnának hasonló kérdések, azt eltérítették a borítóval és a főszereplő korbesorolásával. De ez csak szerintem. Mert bár nem én vagyok a célközönség, sem fantasy-olvasónak nem számítok egyáltalán, de megpróbálkoztam az elolvasással, mert tetszett a szövegezés, de a végén csalódott maradtam – látszik, hogy sok munka és sok ötlet van mögötte… de vontatott volt, a történet folyt a maga medrében és az olvasói kizökkentés csak látszólagos volt
Pozitívumként jegyzem fel, hogy szép a stílusa, sokszor úgy éreztem magam, hogy nem is írást olvasok, hanem egy aprólékos miniatúrát nézek.
Legszebb rész az Egy új család és benne Sam, meg a többi családtag: Riarsson, Niara, és pozitív szereplő még a repülőgépes Amelia.
De sok volt a félelmet keltő rész: pl. a görögországi isteneké vagy a portékásoké, meg a nagy semmi érzést keltő. Engem megrémisztett a tudatosan kiépített totális lemondásra rábeszélés (és az ezzel járó üzenet is): nincs hazád, nincsenek szüleid.
A regény koncepciójának azt tekintettem, amiről Az időutazó felesége is szól nekem: a valódi világ problematikája: van-e egyáltalán ilyen a párhuzamos világfelfogásban, hogy valódi világ? Hol élni az igazi? Meddig barangoljunk és lavírozzunk a különböző világrétegek között, és melyik „Csillagkapun” jöjjünk ki, hogy az általunk választott valódi életünket éljük? Sőt, még az is felmerült bennem, hogy kik az igazi embernek látszó szereplők? Lehet, hogy Dorka a nem igazi, és Sam az igazi? (ez pl. csak onnan merült fel bennem, hogy egy mi (?) világunkból – legalábbis én a mi világunknak lőttem be a kiinduló helyzetet –, valahová érkező kislány nem ismert olyan alapvető növényt, mint a földi életünkben általánosan ismert orgona vagy kökény?) A végén pedig már sajnos nem is értettem az orgona üzenetét, pedig fontosnak tartottam volna a teljes megértéshez….

Szóval, véleményem szerint jobb szerzői megoldás lenne és talán ennek a korosztálynak még „valóbb” a világok közti lavírozás közbeni szabad választás, és nem az ad hoc belecsöppenteni egy valamilyen világba megoldás, ahol az alkalmazkodás fontos velejárója nem a túlélés lenne, hanem az ismerkedés, megismerésen és tapasztalaton alapuló döntéshozatal a (végleges) „letelepedésre”.
Olyan felnőttes konlklúzióféle ez, igaz?
Na, ez a regény alapvető hibája – bár én kifejezetten kedvelem, ha a szerző nem nézi le olvasóit a koruk miatt, itt viszont az ellenkezője történt: túl felnőttként kezelte őket… ne haragudj, kedves Szerző…

„Egy idő után minden gyerek a maga útját járja, és akkor teszel jót, ha nem a karodba zárod, hanem … hanem, ha hagyod, hadd élje az életét.”

@meseanyu Merítés-díj / ifjúsági irodalom (2016) kihívásához.