Szirmay Ágnes: Szerelemre castingolva (Szappanopera 1.)
Kedves, happy and-del végződő könyv, amolyan minden jó, ha jó a vége, még az is ideillik, hogy a jó elnyeri méltó jutalmát.
A könyv hátránya, hogy az első 100-130 oldala igen részletes, aprólékos, lassan haladós, döntően a filmezés világába vezet bennünket; ha ez nem érdekfeszítő valakinek, akkor ezen át kell vergődnie az olvasás során. Alapvetően ebben a világban is maradunk, és alig nyerünk bepillantást, vagy ha bepillantást is nyerünk, akkor rövid, felvillanásnyi időre pl. az osztály, a család, a barátok életébe – emiatt felületes képet kaphatunk Virut körülvevő fontos emberekről (anyu, tesó, nagy barátnők, osztálytársak, tanárok) és helyzetekről, amelyben eddig és eztán is szerepelt és benne élt: iskolai élet, tanórák, tanulás, azon kívüli elfoglaltságok, szórakozás, érdeklődés, magánélet stb.
Számomra az arány túlságosan eltolódott a filmezés világába, ami nem engedett teret nyerni a fentieknek, pl. engem a fentiek érdekeltek volna – elvétve egy-egy iskolai csíny, felelet, órai üzenetek, otthoni főzés, közös játék, közös program sulin kívül osztálytársakkal, esetleg naplóírás…
De a kb. 130 oldal körültől váltás következett be és elkezdtem érdeklődni a cselekmény, de még inkább a gyermekek iránt. Nem volt már közömbös, hogy sikerül-e egy-egy felvétel, milyenek a forgatások közti szünetek, milyen kapcsolat alakul ki a régi és az új szereplők közt.
Szerencsés a fiatal szereplők aránya, ifjú olvasóknak szánt könyvben ők vannak többen és előretolva, és sokféle típust képviselnek. Viru – az okos, talpraesett, "Hamupipőkéből Királynő"; Bence – az öntudatos, komoly, maga életét felelősséggel alakító korától érettebb fiú; Dé – az örök, még befolyásolható gyerek, Dzsennifer – a hódító, uralkodó, önmagát az igazinál érettebbnek, okosabbnak, gyakorlatiasabbnak, szexibbnek, vonzóbbnak, szebbnek stb. tekintő lány; Luca – minden lében kanál, kavarni szerető, sokféle fiú iránt szerelmet érző kamasz; Robi – a vicces, laza, igazi barát.
Kb. ennyien vannak, plusz még a forgatáson kívüli barátok, barátnők, osztálytársak – az ő életük fő részét kitevő, a filmrészletek forgatása idején játszódó eseményeknek lehetünk tanúi, amelyben a telefonok és a FB nagy szerepet kapnak, emellett természetesen az érzelmek, elsősorban a nagy érzelmek: szerelem és féltékenység, azaz félelem, hogy vajon Ő is viszont szeret-e, vagy félelem attól, hogy Ő véletlenül nem mást szeret-e?
A könyv során egészen megkedveltem Virut, teljes karakterképet igazából róla kaptunk: jó barát, akire számítani lehet, jó tanuló, felelősségteljes, gondoskodó, anyukájának szót fogadó, testvérét, barátait szerető, gondban segítő, másra odafigyelő, aki talpraesett, éles helyzetben is jól feltalálja magát, és tehetséges, nem kavar, nem használ ki másokat érzelmileg és őszinte. Másik pozitív szereplő, zárkózottságának és magának valóságának ellenére Bence, aki érdekelt engem a titkával együtt. Tetszett, hogy meri vállalni az érzéseit. felnőttesebb, átgondolt, megfontolt viselkedése miatt is kedveltem.
Robit pedig a nyíltszívűségéért, vidám jelleméért – ő igazi társaság kedvence, és társaság központja. Igazi barát. Jó humorú. Dét is kedveltem egyszerűsége, naivsága, félrevezethetősége ellenére. Ő biztos kap egy-két pofont az élettől, de minden bizonnyal a nőktől, amelyek tanulságul szolgálnak majd neki.
Annak ellenére, hogy nem én vagyok már elsősorban a könyv olvasói célcsoportja, alapjában véve a könyv felétől kedvvel és érdeklődéssel olvastam, ahol végre, nagy sokára az első csók is megérkezett…
@meseanyu Merítés-díj / ifjúsági irodalom (2016) kihívásához.
Most láttam csak, hogy ez a kerek 1300. értékelésem itt a molyon.
(még egy rövid megjegyzés, ami olvasás közben zavart és kellemetlenségeket okozott – mégpedig a szerepkönyvben lévő helyzetutasítások, helyzetismertető részben a neveket elég sokszor kisbetűvel láttam, pl. vivi kb.9-szer, dani kb. 8-szor, krisztián 1-szer vettem észre, de mivel nem számoltam odafigyelve, és nem erre fókuszáltam elsősorban, ezért a számolás nem pontos – de szeretném tudni, hogy ez véletlen, vagy a szövegkönyvi utasításoknál így kell, mert ha így, akkor ezt a megjegyzést visszavonom és törlöm; köszönöm, ha valaki ír róla)
Ajánlott bejegyzések: