Finy Petra: A nagy álom (Úszósuli 1.)
Nagyon kedves, kellemes, humoros, mozgalmas, izgalmas olvasmány, amelyben a sportszeretet, versenysport köti össze a szereplőket.
Számomra azért is volt különös érzés az olvasása, mert a könyvben átélt izgalmak "sportszülőként" számomra sem ismeretlenek, a versenyeket körülölelő izgalmak, balul sikerült rajtok, rossz benyúlások, szabálytalan fordulók, ezred másodpercek miatti könnyek.
Ezt a könyvben profin ábrázolta Finy Petra. Több alkalommal is könnyekig meghatódtam, vagy nekem is könnyeket csalt a szemembe egy-egy régi emlék, amit a regény elevenített fel, és a regény vége pedig különösen megrázott, mert pont aznap, amikor a könyvet befejeztem vett részt egy különösen fontos versenyen versenyúszó fiam.
Szóval érzelmileg érintett vagyok a könyv témájában, de érzelmileg is megérintett.
Nagyon fontosnak tartom a könyvet azért is, mert egy viszonylag kicsi, zárt csoportot és belső életét ábrázolja az írónő – ami, tényleg ilyen. Mindenki ismer mindenkit, mindenki segít mindenkit, és mindenki együtt küzd a jó és jobb és még jobb eredményekért, faragja a másodperceket, rója a hosszakat stb. stb. Emellett bizony van mindenkinek saját élete, amiből a csoport maga kicsinysége és zártsága miatt sem maradhat ki – örömök, problémák, magánéleti dolgok is egy picit a csoport problémái lesznek – igazi öröm volt olvasni az egyik versenytársuk lelkének közös ápolásáról – a hangos zeneszóra kiénekelni bajunkat – sztem zseniális lehetőség. Megnevettetett ez a jelenet, mint ahogy több is a könyvben. Bármelyik kisebb közösség estében példaként követendő (a sporttörekvések mellett) a csapat/csoportszellemből fakadóan, hogy a magánéleti és lelki problémák átéléséből és enyhítéséből sem maradhatnak ki. Egyként segítenek a csapattagok mindenkit – mert a csapattársunk problémája a miénk is, ha ő nem tud jól versenyezni, akkor az a csapat eredményeire is hatással van, ezért közösen segítsünk… olyan egyszerűen hangzik, igaz?
Nagyon pozitív volt az edzők alakja, a gyerekek sokszínűsége, változatos képe, akik között van mindenféle, mégis számíthatnak egymásra. Ez örömmel töltött el.
Röviden összefoglalva, lehet, hogy másoknak ez a könyv úgy általában, vagy a szerző, vagy egyéb miatt nem fog tetszeni, vagy nem fog annyira tetszeni, mint nekem.
De nézzétek el nekem, kérlek titeket molytársaim ezt a lelkesedést és érzelmi meghatottságot – mert ennél az olvasásnál a fentiekben említettek miatt nem elsősorban moly és Merítés zsűritag voltam, hanem egy 13 éves Jövő Bajnoka Programba beválogatott (kis)fiú versenyúszó – büszkeséggel feltöltött – anyukája.
@meseanyu Merítés-díj / ifjúsági irodalom (2016) kihívásához.
Ajánlott bejegyzések: