HTML

egyperces mondatok avagy frasi sparse e ritrovate

Egyperces mondatok azért, mert nincs sosem sok időm, terveim szerint pár szóban foglalok össze valamit a napokból. Frasi sparse azért, mert lehet hogy ezzel jó témát találok - Petrarca "rime sparse" nyomán, és frasi ritrovate azért, mert talán egy ilyen megtalált mondattal egy-egy régi-új vagy valamilyen emléket húzok elő, Tabucchi "hangok jönnek valahonnan, nem tudni honnan" nyomán. "Può succedere che il senso della vita di qualcuno sia quello, insensato, di cercare delle voci scomparse, e magari un giorno di crederle di trovarle, un giorno che non aspettava più, una sera che è stanco, e vecchio, e suona sotto la luna, e raccoglie tutte le voci che vengono dalla sabbia." (da Si sta facendo sempre più tardi)

Friss topikok

Linkblog

2016.12.29. 00:10 Gelso

Alessandro Baricco: Az ​ifjú Ara

Alessandro Baricco: Az ​ifjú Ara

 

ara.jpg

 Kedves ifjú Ara,
te érzelmileg olyan finom receptorokkal rendelkezel, és olyan naivan érzékeny vagy, amely ritka tulajdonságokkal kevesek bírnak. Hogy költözhettél és várakozhattál azon a helyen, amitől pár oldallal korábban, még izgalmakkal telve szorítottam, hogy „Jaj, csak az Apa, ott ne hagyjon, kihasználva naivitásodat?!?!”
Számos kérdésem lenne hozzád, mint pl. az hogy tényleg gyermekien naivan kerültél a Családhoz? Vagy nővé érésedhez tényleg hozzájárultak balszerencsés végzetekkel megpecsételt, fájdalmas sorsú felmenőid? Ez a döntés: a letelepedésed, mesteri húzás volt tőled, de valójában ez volt a cél: megleckéztetni a Fiút a megvárakoztatásodért? Mert az utolsó mondatokból nekem úgy tűnik, Te vagy a főnök, és bár sok szép szoknyád lehet, te hordod kettőtök közül a nadrágot… vagy igazából az a kis kék könyv volt a jel? A jel arra, hogy „Bízz bennem, és várj rám ott ahol születtem?” Már csak ott veszítettem el a fonalat, hogy hogyan is került hozzád, kedves ifjú Ara, az a kis kék könyv? Tudd, hogy Baricco úr, Mr. Gwynnel karöltve, most is tréfát űzött velem, bekötötte a szemem egy Selyemsállal, jól megforgatott, talán Novecentonyi körre kényszerített, majd' Vértelenné váltam ijedtemben, miközben a Tengeróceán partján elterülő City-ben kószálva, a Történeteteken merengve eljutottam a Harag-várak kapujába. Felriadtam Háromszor (is) hajnalban, hogy ezen a kérdésen eltöprengjek. de nem tudtam meg, mint még sok egyéb mindent, mint pl. a portugál nőről sem, és a Bácsiról sem, na, és a Fiú, merre bolyongott, erről sem feledkezz meg, na, meg a gonosz bosz nyomozó, akkor a szobában, a te könyvedet látta meg??? Oly sok apró részlet, ami meglehet, csak nekem fontos…De kérlek, egyszer majd beszéljük meg, üdvözlettel: Gelso, aki csak egyszerűen és szeretettel ölel.

Ja, hogy írjak a könyvről is…
Nehéz volt eleinte a változó mesélőt megszokni.
És azt hittem, azt fogja elénk tárni, hogy hogyan is ment családon belül a felvilágosítás. Aztán a várakozás regénye lett belőle.
Várakozás.
Az egyetlenre.
Várakozás.
A kiválasztottra.
Várakozás.
Az igaz(i) énre.

@Youditta Baricco életmű kihívásához.

 

komment


süti beállítások módosítása