HTML

egyperces mondatok avagy frasi sparse e ritrovate

Egyperces mondatok azért, mert nincs sosem sok időm, terveim szerint pár szóban foglalok össze valamit a napokból. Frasi sparse azért, mert lehet hogy ezzel jó témát találok - Petrarca "rime sparse" nyomán, és frasi ritrovate azért, mert talán egy ilyen megtalált mondattal egy-egy régi-új vagy valamilyen emléket húzok elő, Tabucchi "hangok jönnek valahonnan, nem tudni honnan" nyomán. "Può succedere che il senso della vita di qualcuno sia quello, insensato, di cercare delle voci scomparse, e magari un giorno di crederle di trovarle, un giorno che non aspettava più, una sera che è stanco, e vecchio, e suona sotto la luna, e raccoglie tutte le voci che vengono dalla sabbia." (da Si sta facendo sempre più tardi)

Friss topikok

Linkblog

2016.08.25. 00:14 Gelso

Mészöly Ágnes: Ez ​egy ilyen nap

Mészöly Ágnes: Ez ​egy ilyen nap

egyilyen.jpg

 

Nagyon sajnálom, de nekem ez a könyv most csalódás…
A Sünimanó után meg főleg…
Érdekes témafelvetések, de nem okozott nálam katarzist, sőt, semmiféle érzést – legfőképpen ezt hiányoltam, valamilyen érzést, bármilyet: feszültséget, örömöt, sajnálatot, szomorúságot stb. – de nem ébresztett bennem olyan érzést, ami miatt számomra általában érdemes olvasni. Emiatt kicsit untam is. Bár az életekből kivett napok jó témafelütések, de nem teljesedtek ki kerek egésszé. Megízleltünk egy-egy napot, aztán úgy ahogy voltak, a gyerekek eltűntek az éterben…
Számomra a cím sem szerencsés választás – ill. a cím nagyon jó lenne, mert baromira figyelemfelkeltő, és várnád A sztorit, hogy meséljen már valaki arról, hogy miért érdemes pont erről a napról mesélni? De a könyvben lévő történetek nem ezt tükrözik, egy-egy szereplőtől egy-egy kiválasztott nap elmesélése azért, hogy megismertessen egy kicsit más mivoltával és napjával.
Számomra a címben Ez egy ilyen nap a hangsúly az ilyen-en van – ki kellett volna domborítani, miért is ilyen ez a nap, azaz miben más, mint a többi? Mivel nem ezt fejezik ki a történetek, én félrevezetettnek érzem magam a cím által.
Lenne még egy kivetnivalóm, ne nevezzetek kekeckedőnek, de csak leírom, ha már a könyv megszületett: egy átlag magyar család, magyarországi, kb. 30 000 főt számláló bármely vidéki kisvárosból való, rendezett családi körülmények közt élő, akár családi házban, akár bérlakásban, akár tömblakásban csak normál körülmények közti anya-apa-gyerek-testvér bejárónő-házvezetőnő-takarítónő nélküli felállásban, csak egy alkalommal, nem szerepelhetett volna a könyvben egy átlag nap erejéig? Mert ilyet nem találtam a könyvben – egyedülálló szülős van, különélő szülős van, elvált szülős van, tanyán élő családos van, külföldön élő teljes családos van, külföldről időnként hazajáró család van, szüleit nélkülöző gyiviben élős van, cigánykislányos van, mozgássérültes van, gazdag szülős van, magániskolás, házvezetőnős van, stb. de ezt az egyet hiányoltam: az átlag, normál körülmények közt élő (még csak nem is nagy)családost… (nagy jóindulattal a zseni Dani története lehetne, de ez sem az igazi)
Ami feltűnt (a teljesség igénye nélkül): a gyerekek túlhajszoltak, túlpörgetettek, este alig tudnak elaludni, reggel pedig alig tudnak felkelni és elindulni suliba; nem rajongott egyikük sem az intézményi kajáért; kivétel nélkül minden tesitanár szörnyeteg, aki hangulatfüggően, szívatja, gyötri avagy engedi játszani a gyerekeket; matematikából minden történetbeszámoló gyerek (a mozgássérült kissrác, Peti, kivételével) penge, ellenben környezetből (ami nem túl nehéz tantárgy) 3-as vagy 4-es a legjobb jegyük. Olvasni nem szeretnek. Viszont legalább a fele a gyerekeknek zenét tanul, és hangszeren játszik vagy énekkarra jár; kevesebben sportolnak, egy pedig táncolni szeretne, de anyagi körülményei nem engedik meg. Szerepel benne a volt gimim, nem túl jó és pozitív felütésben, hanem mint egyfajta átmeneti megoldás két költözködés között – ha megengeditek, ezt sem írnám a könyv pozitívumai közé… Szóval vegyes érzelmeim miatt értékelem nehéz szívvel csak ennyire.
(Meggyőzhető vagyok az ellenkezőjéről – mások által jó érveket felvonultatva.)

Egyrészt tehát hiányoltam az érzelemébresztést és hiányoltam a kerek, egész történetfűzést. Kár érte… nekem talán már annyi is elég lett volna a „kerekséghez”, ha egy esemény keretében a szerző egyesíti, összegyűjti, esetleg találkoztatja az egynap-elmesélő gyerekeket.
Sajnálom, fel szerettem volna értékelni már csak a Sünimanó kellemes élménye miatt is…
Az Arnoldos történetben a jutalompontos-beváltósdi ötlet viszont tetszett. A Menyusosban pedig az otthoni számítógépezés alatti kötelező szünettartás – ami nem más, mint valamilyen játék.
@meseanyu Merítés-díj / ifjúsági irodalom (2016) kihívásához.

Nem tudom, mennyire ifjúsági ez az könyv – szerintem a kb. 10-12 évesekről szóló könyvet max. 5. osztályosak forgatják élvezettel, nagyobbak már nem.

(Torbjörn – azt írja a könyvben, hogy a csellótanár nevének jelentése földiszeder svédül – ma azt tudtam meg ennek kapcsán, hogy a vadszeder vagy földi szeder (Rubus fruticosus) … Népies neve: szeder, fekete szeder, földi szeder, tehát magyarul elég lett volna a szedret, fekete szedret a szövegben hagyni, mert ez a magyar olvasók közt általánosan használt és ismert alak.
Viszont svédül a szeder az nordbjörnbär, björnbär, vagy svarthallon. Igazából létezik aStorbjörnbär** szó svédül, de én a konkrét jelentését nem tudom csak latinul: Rubus grabowskii, ez a szedernek vmelyik fajtáját jelöli (talán ez: Rubus gratus) – szerencsés lett volna ezt egy svédül tudótól megkérdezni – ámbár lehet, hogy a hiányzó „S” csak sajtó-, vagy szedési hiba…)

**Storbjörnbär – Rubus grabowskii – Grabowski-Brombeere képen:http://www.2pflanzenfreunde.de/brombeere/brombeere/Rubu…

 

Ezt a választ kaptam a lenti Torbjörn-dilemmához Svédországból:
Torbjörn meg a Thorbjörn egy elèg elterjedt csalàdi nèv Svèdorszàgban. A björnbär az a szeder. A Torbjörn vagy Thorbjörn név az egy régi északi férfi név, ami a Tor ' egy isten név' és a Björn 'medve' jött össze. Tehát a szó: Torbjörn – az nem földiszeder.

Torbjörn – azt írja a könyvben, hogy a csellótanár nevének jelentése földiszeder svédül – ma azt tudtam meg ennek kapcsán, hogy a vadszeder vagy földi szeder (Rubus fruticosus) … Népies neve: szeder, fekete szeder, földi szeder, tehát magyarul elég lett volna a szedret, fekete szedret a szövegben hagyni, mert ez a magyar olvasók közt általánosan használt és ismert alak.
Viszont svédül a szeder az nordbjörnbär, björnbär, vagy svarthallon. Igazából létezik a Storbjörnbär** szó svédül, de én a konkrét jelentését nem tudom csak latinul: Rubus grabowskii, ez a szedernek vmelyik fajtáját jelöli (talán ez: Rubus gratus) – szerencsés lett volna ezt egy svédül tudótól megkérdezni – ámbár lehet, hogy a hiányzó „S” csak sajtó-, vagy szedési hiba…)

**Storbjörnbär – Rubus grabowskii – Grabowski-Brombeere képen:http://www.2pflanzenfreunde.de/brombeere/brombeere/Rubu

björnbär – a szeder svéd nyelvben
Torbjörn – családnév van
Storbjörn – családnév nincs
Storbjörk – családnév van – nagy nyírfa a jelentése – björk – a nyírfa

komment


süti beállítások módosítása